Kartellel bukott meg, mégis milliárdokat kaszálhat az irodaszer piac “Közgépe”

Újabb, ezúttal 4,5 milliárd forintos állami megrendeléshez juthat az irodaszerkartellben érintett I-COM Kft., ha a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) nem zárja ki a tenderből a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által elmarasztalt céget. Elsőként a Magyar Nemzet írta meg, hogy ugyan a jogszabályok előírják, a KEF mégis vonakodik az I-COM eltiltásától. A PestiSrácok.hu több érdekességre is bukkant az ügyben. Egyes cégek a politikai kapcsolataikat is előszeretettel felhasználják ahhoz, hogy zsíros megrendeléseket nyerjenek el. A Nemzeti Fejlsztési Minisztérium Közbeszerzési Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztálya a tender eredményét várja, az eljárásba nem folyt bele. Szanyi Tibor (MSZP) közölte: végül nem tette letétbe tippét a nyertes nevével, de nem árt tudni, hogy a versenyből még ki nem zárt „I-COM Kft. a papír-irodaszer piac Közgépe”.

SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu

Kormányzati ciklusokon átívelő közbeszerzési kartellt leplezett le a GVH január elején, és hatalmas, összesen egymilliárd forintos bírságot szabott ki az abban résztvevő irodaszer-forgalmazókra. Mint ahogy az ismert, a GVH azt állítja tizenegy magyar irodaszer-piaci beszállítóról, hogy 2008 és 2011 között felosztották a piacot és rögzítették az árakat a közbeszerzéseken. Hat irodaszer forgalmazó cég stratégiai megállapodást kötött, tizenegy pedig egyeztetett az árakról és a piac felosztásáról. A rajtaütés során lefoglalt dokumentumokból, e-mailekből kiderült: a cégek sok esetben üzleti titkokat osztottak meg egymással, árakat rögzítettek, és egyeztettek arról, hogy melyik közbeszerzési tenderen indulnak. A céljuk az volt, hogy – versenykorlátozást megvalósítva – változatlanul tartsák a piaci viszonyokat, valamint tovább növeljék a kartellben részt vevők piaci részesedését. A GVH szerint a 2011 őszén lefoglalt bizonyítékokból az is egyértelmű, hogy az érintettek tisztában voltak azzal, hogy törvénysértést követnek el.

Tőkét kovácsoltak a politikai kapcsolatokból

Gyurcsány Ferenc és minisztere, Szabó Pál, aki igazgatósági elnökként a 2009-es irodaszertenderben nyertes cégben is felbukkant. Fotó: hir24/MTI

A PestiSrácok.hu több érdekességekre is bukkant az ügyben. Utánajártunk, Szabó Zsolt, az I-COM Kft ügyvezetője, és egyik tulajdonosa az előző kormányzati ciklusban kirívóan sikeres Budapíért érdekeltségű cégben: az OPTEN Cégtár tanúsága szerint a Budapiért Kft.-ben és az IRÓ-PLUSZ Kft-.ben is vezető tisztségviselői szerepet töltött be, valamint tulajdonosként is megjelent korábban. Az I-COM vezető tehát a most elmarasztalt és az előző kormányzati időszakban kartellező Budapiértben volt korábban tisztségviselő. Szabó Zsolt 1993 és 1999 között volt az IRÓ-PLUSZ Kft. ügyvezetője. 2009-ben, az előző kormányzati ciklusban az Ápisz-BudaPiért nyerte a feltűnő sietséggel, irreális feltételekkel és a szakértők szerint előre borítékolt eredménnyel kiírt hasonló pályázatot. Akkor 4,2 milliárd forintos állami megrendeléshez jutott a már 2004-ben és 2006-ban is befutó cég. Szakmai körökben nyílt titok volt, hogy milyen kapcsolatokat ápoltak a cég vezetői kormányzati körökkel. 2009-ben kétségkívül nagyon gyors volt a tendereztetés. Az ajánlatok benyújtására mindössze tíz napot hagytak, ami alatt szinte lehetetlenség volt beárazni 2100 terméket, tárgyalni több tucat beszállítóval, lefordíttatni hivatalos fordítóirodával az idegen nyelvű dokumentumokat, a közepes vállalkozásokat pedig eleve esélytelenek voltak. Végül csak két cég, az ÁBP és a Papír-Ász nyújtott be ajánlatot. A két céget annak a Rizó Mihálynak a személye kötötte össze, aki egykoron az ÁBP-ben volt vezető tisztségviselő, és a Papír-Ász tulajdonosának, a Trendex Invest Befektető Zrt.-nek volt az ügyvezetője. Az ÁBP Zrt.-nek korábban az az Antalóczi Zoltán volt a tulajdonosa, aki a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Zrt. felügyelőbizottsági tagja is volt. A nyertes cégben igazgatósági elnökként Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány közlekedési minisztere is felbukkant.

Szabó Zsolt és Szabó Norbert, az I-COM Kft. ügyvezető igazgatói. Szabó Zsolt volt az egyik tulajdonosa az előző kormányzati ciklusban kirívóan sikeres Budapíértnek. Fotó: i-com.hu

Állami megbízásért versenyezhet a kartellező?

A GVH vizsgálata alapján a tisztességtelen magatartás miatt a közigazgatási szervek húsz-harminc százalékkal drágábban jutottak a szükséges eszközökhöz, így a beszállítók több százmillió forinttal károsították meg az államot. Ugyan a közbeszerzési törvény tiltja, hogy a kartellezésen kapott társaság a megállapított eset után öt évig állami megbízásért versenyezzen, a Magyar Nemzet szerint az I-COM Iroda – Kommunikációs Kft. által vezetett konzorcium mégis esélyese lehet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium novemberben meghirdetett irodaszer-beszerzési pályázatának.

A kizáró okokat vizsgálja a tender felelőse

Az ügyben megkerestük a tender felelősét, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságot. Kántor Zoltán, a KEF közbeszerzési igazgatója a PestiSrácok.hu kérdésére kijelentette, még folyik a bírálat, több szempontból is megvizsgálják a kizáró okokat. „Folyamatban van az eljárás. Hogy miért nem zártuk még ki az I-COM Kft.-t a tenderből? A GVH egy olyan listát vezet, amelyben feltüntetik azokat a cégeket, akikről jogerősen megállapították, hogy kartelleztek. Az I-COM Kft. még nem szerepel a GVH-s listán. Természetesen megkeressük a versenyhivatalt, hogy adminisztratív hibáról van-e szó. Ráadásul a cégek kérhetik a bíróságtól a versenyhivatali határozat végrehajtásának a felfüggesztését, az I-COM Kft. beadta felülvizsgálati kérelmét. Ezen okokból kifolyólag nem tudunk még döntést hozni. Néhány héten belül azonban lezárulhat az ügy” – tájékoztatta portálunkat Kántor Zoltán.

A jogi szakértő szerint nem vélelem, hanem tény a kartellezés

Vitába szállt ugyanakkor a KEF közbeszerzési igazgatójának álláspontjával egy, a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó, közbeszerzésekre szakosodott jogi szakértő. A szakember szerint jogerős és végrehajtható a GVH határozata, különösen annak fényében, hogy a tisztességtelen piaci magatartás a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 83. paragrafusának első bekezdése értelmében ilyen esetben rendes jogorvoslatnak, azaz fellebbezésnek helye nincs, és a határozat végrehajthatóságát sem függesztették fel. „Ennek alapján a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 57. paragrafusának első bekezdése szerinti kizáró ok merült fel a közbeszerzési eljárás során. E kizáró ok törvényi szövegének helyes értelmezése alapján egyértelmű, hogy e kizáró ok az I-COM Kft.-vel szemben jelenleg fennáll. Jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban állapították meg a versenyeztetési eljárás során elkövetett jogszabálysértést és bírság kiszabására is sor került. A bírósági felülvizsgálat során meghozott bírósági határozat csak és kizárólag arra az esetre értendő, amikor a versenyfelügyeleti hatóság nem állapít meg jogsértést, vagy bírságot, hanem azt csak később a bíróság – felülvizsgálati eljárásban – állapítja meg. Kizárólag ebben az esetben alkalmazandó a vagylagos feltétel második eleme, azaz a bírósági határozat szükségessége a kizáró ok megállapításához. A kartellezés ezen esetben nem csupán vélelem, hanem bebizonyított tény, így a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének puszta ténye nem szünteti meg, vagy nem halasztja el a versenyfelügyeleti hatóság döntésének jogerejét, sem pedig végrehajthatóságát” – nyomatékosította a közbeszerzésekre szakosodott jogi szakértő. Szerinte ha a KEF nem zárja ki a közbeszerzésből az I-COM Kft.-t, akkor ez azt jelenti, hogy a szervezet nem tényként, hanem vélelemként, gyanúként kezeli a hatóság határozatában megállapított kartellezést.

A tárca a közbeszerzés eredményét várja

Az I-COM Kft. kizárásával, vagy versenyben tartásával kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is megkerestük. A tárca hangsúlyozta, folyamatban van a közbeszerzési eljárás. „A KEF az eljárást lezáró döntését követően az eredményről szóló tájékoztatót és az eljárás valamennyi dokumentumát benyújtja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közbeszerzési Felügyeleti és Ellenőrzési Főosztályának ellenőrzésre, amely csak ezek ismeretében tudja álláspontját kialakítani” – válaszolta az NFM. A Tóth László Tibor vezette főosztályon keresztül a sajtóosztály azt közölte lapunk kérdésére, hogy nem vették fel a kapcsolatot korábbi beszállítókkal, mert a piackutatás ilyen esetekben az ajánlatkérő intézmény dolga, ilyen tevékenységet a főosztály nem végez.

Szanyi kapitány borítékolta volna a nyertes nevét

Szanyi Tibor szerint az I-COM a papír-irodaszer piac Közgépe. Fotó: Magyar Hírlap

A mostani tender további érdekessége, hogy Szanyi Tibor, az MSZP politikusa még tavaly decemberben kérte fel arra Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, hogy menjen el vele egy közjegyzőhöz, ahol ő egy borítékban letétbe helyezi, tehát megjósolja a 4,5 milliárd forintos tender győztesének a nevét. Felhívtuk tehát Szanyi Tibort, aki a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, erre végül nem került sor, mert a tárcavezető nem reagált a felkérésére. Szanyi Tibortól megkérdeztük, mely cégnek a nevét tette volna bele a borítékba, szerinte ki nyeri majd a tendert, de a politikus ismertette, okafogyottá vált a jósolgatás, ugyanakkor mindenki előtt nyilvánvaló, hogy kire gondolt. „Az I-COM Kft. a papír-irodaszer piac Közgépe, az I-COM a Fidesz udvari beszállítója” – hangsúlyozta Szanyi Tibor. Kíváncsiak voltunk, a szocialista politikus mit tippel, kizárják-e, vagy sem a tenderből az I-COM Kft.-t. „Előre leszögezem, jóslatról van szó, de szerintem az I-COM-ot nem fogják kizárni a közbeszerzésből” – vélekedett Szanyi Tibor.

Lezsírozott pályázatok

A GVH közölte azt is, hogy összesen 19 pályázattal kapcsolatban egyeztettek egymással a cégek. A nyertes ajánlati árak 160 ezer forinttól kétmilliárdig terjedtek. Többen közülük egyeztettek a Magyar Posta Zrt. 2008-as, 2010-es és 2011-es pályázatán, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat pályázatán, a Debrecen Megyei Jogú Város 2009. évi pályázatán, a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal több pályázatán, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 2009. évi pályázatán, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság 2010. évi pályázatán, a Magyar Államkincstár 2010. évi ajánlatkérése során, a Győr-Moson-Sopron Megyei Társadalmi Szervezetek Egyesületének 2011. évi pályázatán, az Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. 2011. évi pályázatán. Egyesek a Betonút Zrt. 2008. évi pályázatán és a Legfelsőbb Bíróság pályázatán kartelleztek, és voltak olyanok is, akik az Újpest Polgármesteri Hivatal 2010. évi pályázatán és a Törley Pezsgőpincészet Zrt. 2011. évi pályázatán osztották fel egymás között a piacot. Bizonyos cégek az Egészségügyi Holding Nonprofit Zrt. és a Fejér Megyei Bíróság pályázatára is egyeztetett árakkal szálltak ringbe.

A mostani kiírásra az I-COM, az Apis Logistic Kft. és a PBS Hungária Kft. vezette konzorciumok jelentkeztek. A nyertes három éven keresztül szállíthatja majd a közigazgatási szerveknek a hivatali ügyintézéshez nélkülözhetetlen eszközöket, így egyebek mellett papírt, mappát, tollat, ceruzát, tűzőgépet.