Helybenhagyta a Kaposvári Törvényszék korábbi határozatát kedden az úgynevezett kémperben a Kúria, a legfelsőbb bírói testület a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, Galambos Lajost, utódját, Laborc Sándort, a Gyurcsány-kormány egykori titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt, valamint P. László magánszemélyt a korábbiaktól eltérően nem bizonyítottság, hanem mindannyiuk esetében bűncselekmény hiányában mentette fel. A döntést annak a Mészár Rózának a bírói tanácsa hozta meg, aki korábban az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt 2010-ben, pikáns körülmény, hogy a bírónő indulását akkor a később titokzatos külföldi bankszámláiról elhíresült Simon Gábor jelentette be. Mészár Róza mentette fel korábban a Kúrián a korábbi újbudai polgármestert, a későbbi MSZP-elnököt, Molnár Gyulát, és az SZDSZ-es Lakos Imre alpolgármestert a hivatali visszaélés bűntette alól, holott Molnár másodfokon letöltendő börtönbüntetést kapott.
A Kúria keddi döntésének indokolása korlátozottan ugyan, de legalább nyilvános volt, így már a közvélemény is megismerhet hivatalos részleteket a kémperből. Az ügyben a vádat képviselő Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint 2007-ben Galambos Lajos a bolgár titkosszolgálatok egyik vezetőjével találkozott, mert poligráfos vizsgálatra akarta kötelezni az NBH néhány munkatársát, akik között szivárogtatót sejtett. A szakterületükön akkoriban nemzetközi szinten is kimagaslónak számító bolgárok Budapestre utaztak, és elvégezték a feladatot, de az ahhoz alkalmazott két tolmácsról kiderült, valójában az orosz hírszerzésnek dolgoztak, s így Magyarország biztonságára nézve veszélyes, bizalmas információkhoz juthattak hozzá. A Kúria döntésének csak egy részét lehetett nyilvánosságra hozni, mivel az ügyet 2041-ig titkosították, így természetesen az sem derült ki, hogy mi lehetett az oroszok valódi szerepe, és milyen adatokat juttathattak ki hazánkból. A Kúria indokolása szerint ugyan bebizonyosodott az orosz érintettség, de a kémkedés nem bizonyított, és ez igaz Galambos Lajosra is. A sajátságos érvelés folyománya, hogy ha Galambos Lajos nem segédkezett a kémkedésben, akkor a többiek sem tehették, ebből következően bűncselekmény sincs, ezért annak hiányában mindenkit fel kellett menteni.
Minden szocit felmentett
Mészár Róza 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején került át a Baranya Megyei Bíróságról a Kúria elődjére, a Legfelsőbb Bíróságra. Férje az MSZP, korábban pedig MSZMP-közelinek tartott milliárdos vállalkozó, Varga Jenő, aki a rendszerváltoztatás előtt, a pártállam utolsó időszakában az MSZMP pécsi alapszervezetének vezetője volt, akkor a megyében a KISZ-t olyan potentátok erősítették, mint Gyurcsány Ferenc. Vargáról tudható, hogy az említett időszakban a két baloldali erős emberhez, Puch Lászlóhoz, az MSZP pártpénztárnokához és Lusztig Péter volt MSZP-s országgyűlési képviselőhöz, megyei rendőrfőkapitányhoz kötődött szorosan. Varga Jenő az egyik legsikeresebb hazai felszámolóbiztos, nevéhéz fűződik egyebek mellett a Malév, a MAL és a Gyulai Húsipari Zrt. felszámolása is. Mészár Róza egyik elhíresült kúriai döntése az volt, amikor a korábbi újbudai polgármestert, Molnár Gyulát – a későbbi MSZP-elnököt – és az SZDSZ-es Lakos Imre alpolgármestert úgy mentette fel a hivatali visszaélés bűntette alól, hogy Molnár korábban másodfokon letöltendó börtönbüntetést kapott.
A nyilvánosságot tartja megoldásnak a Legfőbb Ügyészség
Magyarország Ügyészsége tudomásul veszi a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntését az úgynevezett kémügyben, a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását, és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását. A Kúria határozatának írásba foglalását követően, az ügyészség haladéktalanul megteszi az erre vonatkozó kezdeményezését – olvasható a Legfőbb Ügyészség kedden, a Kúria ítélethirdetése után kiadott közleményében.
A videót készítette: Csibra Tibor és László Petra
Fotók: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS