mszmp
"Nem vált be a feltételezés, hogy a történelmi eredetű problémákat maga a szocialista társadalmi rendszer megoldja majd" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (I. rész + VIDEÓ)
A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit, elengedve a határon túli magyarok kezét, sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként nem dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye e tekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki ellátogatott a határon túli magyarsághoz, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.
Mi már kaptunk telefont, hogy lelőnek!
Mi már kaptunk telefont, hogy lelőnek! – mondta Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára azon az MSZMP KB NJKB 1989. június 9-ei ülésen, amely csak egy héttel előzte meg Nagy Imre és társainak, valamint a jelképesen a hatodik koporsóban nyugvó forradalmárok, pesti-budai srácok temetését.
Eltakarítani az összes szemetet! Lefegyverezni az ellenforradalmat!
A szovjetek körülbelül ezt gondolták rólunk. Mi magyarok, szemetek voltunk. Ezt a kijelentést 1956. november 2-án mondta Ivan Szerov, a KGB elnöke, a szovjet KB elnökségének ülésén, Hruscsov pártfőtitkár előtt. Úgy gondolom, semmi sem marad titokban, egyszer minden kiderül. A nemrégiben megjelent A bőrönd titkai, Szerov tábornok titkos naplójának és feljegyzéseinek csaknem ezer oldalas könyve (Időjel Kiadó, 2023) feltárja azokat a dokumentumokat, amelyek megmutatják, hogy kik árulták el Magyarországot, és azt is, hogy a magyar kommunisták önerőből soha nem jutottak volna hatalomra – se Rákosi, se Kádár – a szovjet fegyverek, a szovjet katonai megszállás nélkül.
Még az MSZP sem érdemel ilyen hosszú haláltusát!
Hírnök jő és integet, Mesterházy Attilát a DK irányába látták távolodni, de miközben összepakolt, akkor még azt mondta, hogy új pártot alapít. Ha meglátjuk az MSZP betűszót, mindig megsajdul bennünk valami: lehet, hogy ez már a halálhír lesz? De csak mindig egy újabb betegséget, leálló alkatrészt, kioperált és donált szervet jelentenek, a beteg még állítólag minden baja ellenére életben van. Kunhalmi Ágnes legalábbis még megvan.
Zavaros újmúlt-konferencián igyekezett kommunista múltját elhazudni az MSZP, pedig első elnökük korábban az MSZMP vezére volt
Szerdán az MSZP társelnökei, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre Baloldali Díjban részesítették a párt első elnökét, Nyers Rezsőt, a Magyar Szocialista Munkáspárt korábbi elnökét, aki annak felbomlása után az MSZP vezére lett. Az emlékkonferencia díszvendége Heinz Fischer egykori köztársasági elnök, az osztrák szociáldemokrácia máig meghatározó alakja volt.
Ezek? Azok! – Emlékezés a kommunizmus áldozataira – II. rész
Amitől mindenki félt Magyarországon, az bekövetkezett. A sztálini szovjet vörös hadsereg sok helyen hordaként 1945-től nem felszabadította, hanem megszállta hazánkat. Ránk szabadították a kegyetlen szovjet NKVD-seket, majd KGB-seket, a visszatért, a magyarokat mindig is gyűlölő, bosszúálló '19-es magyar kommunistákat, akiknek egy része a sérelmeiért revansot akart venni, és a kisnyilasokat – néhol nagyokat is –, akik átöltöztek és ott folytatták kegyetlenkedésüket, ahol abbahagyták. Belőlük lettek a verőlegények, a hóhérok, az ÁVO, az ÁVH és a Katonapolitikai Osztály legkegyetlenebb gyilkosai, kínzómesterei.
Köő Artúr a PS-nek: Azt a kérdést kell feltenni a baloldallal kapcsolatban, hogy vajon miért lövetnek mindig – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a kommunizmusnak többféle árnyalata létezett – marxista, anarchista, szociáldemokrata –, 1956 példája azt mutatja, hogy egy szociáldemokrata is radikálizálódhat, ha nem lát más kiutat a hatalom megtartására. Ezt tette Marosán György az 1956-os forradalmat vérbe fojtó megtorlások idején, amikor kiadta a parancsot: "Mától kezdve lövünk!" – emlékeztet Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történésze. Ez megismétlődött 2006-ban is, amikor egy magát szintén szociáldemokratának, liberálisnak mondó hatalom rálőtt az emberekre. Talán, ha lett volna valamilyen formában elszámoltatás a rendszerváltoztatáskor, akkor elejét lehetett volna venni az ismétlődésnek – veti fel Köő Artúr. Csakhogy a történelemben nincs ha... Sortüzekről, decemberi megtorlásokról, át nem adott és átadott kitüntetésekől, elmaradt elszámoltatásról és égbekiáltó párhuzamokról beszélget, kérdez Ferkó Dániel. Részletek a videóban!
Meghalt Berecz János
Életének 92. esztendejében elhunyt Berecz János egykori MSZMP-s politikus, író, akinek a településért tett erőfeszítéseit 2003-ban Ibrány város képviselő-testülete díszpolgári címmel ismerte el – közölte a város polgármestere, Trencsényi Imre.
Sétányt neveznek el a pufajkás Horn Gyuláról Angyalföldön
Sétányt neveznek el Horn Gyuláról, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminiszteréről, a szocialista párt egykori elnökéről, a rendszerváltás utáni magyar köztársaság harmadik miniszterelnökéről Budapesten. A fővárosi közgyűlés a következő, jövő heti ülésén dönt erről a kérdésről – számolt be róla a Telex. Horn Gyula 1956. október vége és november eleje között nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló MSZMP-be. 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban.Ajánljuk még
Orbánt a busz alá? Hát nem!
Metabiztonsági szolgálatok – Ezentúl minden lépésünket ismerik
Ameddig mindenki arra figyelt, hogy katolikus lesz az oktatásügyi miniszter addig egy sokkal sötétebb dolog elsiklott előttünk...
Véget ért a színes (fülke)forradalom?
Láthatóan még nem, és arról sincs nyilván döntés, hogy mikor érjen véget.
Az a 40 év nem múlik el csendesen
Hogyan is múlhatna el? Hiszen az internacionalizmus, a Komintern, a világ proletárjai egyesüljetek az imperializmus ellen az a kommunista csali volt, amit Marx, Engels és Lenin terjesztett el a világban és a szerencsétlen sorsú százmilliók bevették a maszlagot.
