Pesti Srácok

Képben volt az KBH az egyik romagyilkosról?

Képben volt az KBH az egyik romagyilkosról?

A romagyilkosságok másodrendű vádlottjáról, Kiss Istvánról (képünkön) is beszélhetett a negyedrendű vádlottal, Csontos Istvánnal, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) biztonsági kapcsolatával a kislétai támadás előtti napokban H. Ernő, az egykori szerződéses katona tartótisztje – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, Kiss Istvánról egyebek között azért kérhetett információt a katonai elhárítás is, mert Csontossal együtt olyan debreceni szurkolói csoporttal állt kapcsolatban, amely ezekben az időkben nem mást tűzött a zászlajára, mint az „összefogást a Magyarországot teljesen megfertőző cigány bűnözés ellen, majd a magyarokat ért elnyomások ellen”.

Mint az ismert, az ügyben több szálon is további vizsgálatok folynak. Pintér Sándor belügyminiszter nemrégiben a Magyar Nemzetben jelentette be, hogy minden, a romagyilkosságokkal összefüggésben a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet az a különleges nyomozó csoport, amely két héttel ezelőtt alakult meg. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága első őszi ülésén tűzi napirendre a romagyilkosságok ügyének eddig tisztázatlan kérdéseit. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke szerint ha bármilyen új adat előkerül, ami ezt indokolja, akkor megalakulhat egy tényfeltáró eseti bizottság. A bizottság azt vizsgálhatja, milyen szerepe volt az előző kormányok idején az egykori KBH-nak a romagyilkosságok késedelmes föltárásában, illetve miért nem jutott el tőlük minden, a gyilkosságokkal összefüggő információ a nyomozó hatóságokhoz. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint is tisztázni kell a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is.

A teljes cikket a Magyar Nemzet mai számában olvashatja el.

PestiSracok facebook image

Fotó: Hír24.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.