Az idei Tusványos talán egyik – legalábbis történelmi szempontból – legérdekesebb beszélgetése zajlott le Fodor Gábor és Semjén Zsolt között, ahol többek közt arra is fény derült: Horn Gyula ’94-ben annyira tartott az „elitista” SZDSZ-től, hogy előbb koalíciós ajánlatával a KDNP-hez is bekopogott. A beszélgetésen ugyanakkor Fodor Gábornak nekiszegezték azt a kérdést is, hol volt az egykori liberális párt a 2004-es, gyászos emlékezetű, kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején. Portálunk ezzel kapcsolatban külön is megkérdezte Fodor Gábort, aki abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy a jobboldali sajtóval szinte egyedüliként szóba álló volt SZDSZ-esként az egykori liberális párt utolsó, kényszeredett szóvivője maradt.
Fodor Gábornak az interjúban felvetettük, hogy az SZDSZ az MSZP koalíciós partnereként az általános megítélés, emlékezet szerint a szocialisták álláspontját képviselte. A Semjén Zsolttal folytatott beszélgetésben ugyanakkor ezt a képet Fodor Gábor igyekezett árnyalni. Mint kifejtette, az SZDSZ-en belül jó néhányan voltak, akik az MSZP-től eltérő álláspontot képviseltek. Ő maga például a Duna TV-ben, a népszavazás előtt rendezett vitában erősen kritizálta a szocialisták rosszindulatú kampányát, hogy 23 millió román fogja elvenni a magyar munkahelyeket.
Nyilván olyan felelősséggel tartozunk a határon túli magyarok iránt, hogy nem lehet így érvelni egy ilyen vitában
– hangsúlyozta. Ugyanakkor felidézte: azt egy megfontolandó érvnek tekintette, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem zárja-e ki egymást, erre ugyanis Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke is utalást tett,
ő maga is az autonómia mellett tette le inkább a voksot, mondván, hogyha a kettő között kell választania, akkor az autonómiát támogatja, és én is ezen az állásponton voltam.
Ugyanakkor megjegyeztük: az SZDSZ-t a korabeli közélet nem kifejezetten az autonómiatörekvések lelkes támogatójaként ismerte, eszerint mégiscsak volt ennek tábora az egykori liberális pártban. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban elmondta:
az SZDSZ-ben olyan típusú álláspont nem volt, hogy kötelező valamit vallani ebben a kérdésben, mert úgynevezett szabad szavazás volt. Tehát, hogy mindenkinek a lelkiismeretére volt bízva, és azért voltak, akik határozottan érveltek ellene, és voltak, akik inkább egy mellette lévő álláspontot képviseltek, tehát az SZDSZ egy ilyen megengedőbb álláspontot foglalt el ebben az ügyben.
Vezetőkép: MTI/Veres Nándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS