Hiába nyert választást az MSZP ’94-ben, a kommunista utódpárt koalíciós kényszerbe került, mert a nemzetközi megítélés visszarendeződésként értékelte volna a második szabad választást. A kérdés már csak az volt, melyik párt lesz hajlandó legitimálni az MSZMP-ből kihajtiott vörös szekfűt – többek között erről beszélt portálunknak adott interjújában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: Horn Gyula tartott az SZDSZ-től, mivel annak árnyékában a globális pénzpiacot sejtette, többek között azt a Soros Györgyöt, aki már akkor az OTP-re és a magyar államadósság “finanszírozására” hajtott. Ennek is volt köszönhető, hogy a választási győzelemmel a zsebében Horn Gyula besétált a KDNP-hez, és koalíciót ajánlott…
Meglepő információkkal szolgált Tusványoson Semjén Zsolt és Fodor Gábor beszélgetése, akik a rendszerváltozás utáni időszak dilemmáit elemezték. Itt került szóba az MSZP koalíciós kényszere, Horn Gyula dilemmája az SZDSZ-szel, és az a kérdés, az egykori liberális párt miért is fogott végül össze a kommunista utódpárttal. Az interjúk főbb megállapításai:
- a rendszerváltó pártok antikommunista egységét az SZDSZ törte meg az MSZP-vel való koalícióra lépésével;
- a második szabad választásokban még benne volt a kommunista visszarendeződés kockázata is;
- az MSZP ’94-ben koalíciós kényszerbe került, mert kommunista utódpártként nemzetközi szinten nem fogadták volna el;
- választási győzelmét követően Horn Gyula próbálkozott a koalíciókötéssel a KDNP-nél is;
- Horn elhajtotta Sorost, aki már akkor is az OTP-re és a magyar államadósságra pályázott;
- az MSZP dilemmája akkor az volt, hogy az SZDSZ-szel szabad utat kap a globális nagytőke Magyarországon;
- az SZDSZ úgy látta, ha nem lép koalícióra, Magyarország négy évre elszigetelődik, ami gazdasági krízist okozott volna;
- Fodor Gábor szerint az SZDSZ hibája az volt, hogy ’96-ban nem léptek ki a koalícióból, pedig várható volt, hogy az MSZP mellett felmorzsolódnak.
Az SZDSZ megtörte a rendszerváltó pártok antikommunista egységét
Mint Semjén Zsolt elöljáróban felidézte, a rendszerváltozásnak véleménye szerint volt egy, az egész ellenzéket egybetartó étosza, az antikommunizmus. Ez különösen 1994-ben, a második választások idején vált különös jelentőségűvé, hiszen, ha ekkor egyfajta kommunista visszarendeződés történik, akkor az MSZP-n kívül minden más párt képviselői nem a Parlamentbe, hanem egyenesen Recskre mentek volna, vagy legalábbis egzisztenciális következményekkel bizton számolhattak volna.
Ez az antikommunista összellenzéki étosz akkor tört meg, amikor az SZDSZ végül is, mint annak idején, legalábbis retorikájában a legantikommunistább és legradikálisabban antikommunista párt, koalícióra lépett a kommunista utódpárti MSZP-vel, ráadásul úgy, hogy Horn Gyula pufajkás múltja tovább súlyosbította ezt a lépést
– mondta el Semjén Zsolt.
Horn jobban tartott az SZDSZ-től, mint a KDNP-től
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor kitért arra: az MSZP–SZDSZ-koalíció megkötését megelőzően volt egy egészen más jellegű szocialista próbálkozás is. Mint kifejtette, ugyan az MSZP megnyerte a ’94-es választást, az még Horn Gyula számára is világos volt, hogy a kommunista utódpárt egy ciklussal a rendszerváltoztatás után nem kormányozhat egyedül, mert a Nyugat ezt képtelen lenne elfogadni, azaz nem állnának szóba hazánkkal. A koalíciós kényszer tehát a győzelem ellenére is ott lebegett Horn Gyula feje felett, aki a választásokat követően egyszer csak megjelent Füzessy Tibor korábbi ügyésznél, aki akkor már a KDNP-ben politizált, de közte és Horn Gyula között volt egyfajta „elvtársias légkör”. Semjén Zsolt elmondása szerint Horn felvázolta a kormányalakítás dilemmáját Füzessynek, külön kitérve arra, hogy komoly aggályai vannak az SZDSZ-szel való koalíció megkötésével. Az MSZP elnöke szerint ugyanis az SZDSZ árnyékában pillanatokon belül megjelenik a nemzetközi nagytőke, amely megpróbálja rátenni a kezét a magyar pénzügyekre. Semjén Zsolt szerint ez később meg is történt:
amikor a Soros György bement Horn Gyulához, és kérte, hogy hadd vegye meg az OTP-t, és nem utolsó sorban a magyar államadósságot is. Horn Gyula becsületére legyen mondva, pufajka ide, pufajka oda, hogy elhajtotta Soros Györgyöt, és nem engedte, hogy az OTP-t Soros György privatizálja.
Egy szociáldemokrata–keresztényszociális koalíció gondolata
Horn emellett attól is félt, hogy a nemzetközi és hazai médiapozícióiból kifolyólag az SZDSZ kezébe fog kerülni a média, és azt is világosan látta, hogy az MSZP-nek át kell adnia a fővárost, az oktatási tárcát, és súlyos pénzügyi kompromisszumokra fog kényszerülni. Nem utolsó sorban arra is tett utalást, hogy az SZDSZ-esek lenézik, egyfajta entellektüel magaslatról lekezelik a szocialistákat, azaz a koalíciós együttműködés is problémás lesz.
De mivel az MSZP mellé kell egy rendszerváltoztató párt, ezért mi lenne, hogyha a KDNP lépne az MSZP-vel egyfajta szociáldemokrata–keresztényszociális koalícióba
– vetette fel Horn a KDNP akkori vezetőinek. Füzessy Tibor természetesen már akkor belátta, hogy a KDNP választmánya ebbe semmilyen módon nem egyezne bele, és ezt Surján László pártelnök meg is erősítette.
Semjén Zsolt arra is kitért, hogy az MSZP valóban komoly bajba került volna ’94-ben, ha egyedül kényszerül kormányozni. Mint kifejtette, ha az MSZMP utolsó kongresszusán nem jogutódként alakulnak át MSZP-vé, hanem megszüntetik az MSZMP-t, és alapítanak egy szociáldemokrata pártot, akkor más lett volna a helyzet. Hogy ez a lépés miért nem történt meg, azt éppen Horn Gyula pártelnök személye is magyarázza, aki pufajkásként megosztó politikus volt, bármennyire is kedvelték a németek az egyesítés miatt. Semjén szerint kommunista jogutód pártként kormányozni abban a szituációban szinte lehetetlen volt.
Koalíció nélkül megbénult volna az ország
A helyzet bonyolultságát portálunknak Fodor Gábor korabeli SZDSZ-tag, későbbi pártelnök is jellemezte, kifejtve: ha a szocialista párt alakít 1994-ben kormányt, azzal a rendszerváltás után egy posztkommunista kormány alakul, amelyet nem szívesen segítettek volna Nyugatról. Ugyanakkor az ország olyan gazdasági helyzetben volt Fodor Gábor szerint, hogy szüksége volt beruházásokra, befektetésekre.
Az SZDSZ úgy ítélte meg, hogy a koalícióra igent kell mondani. A hibát akkor követte el a Szabad Demokraták Szövetsége, amikor ’96-ban nem lépett ki belőle
– hangsúlyozta Fodor Gábor, kifejtve: ekkor a pártból sokan, köztük ő maga is azon az állásponton volt, hogy az ország gazdaságát sikerült rendbe tenni, a szomszédokkal sikerült a viszonyt rendezni, a Nyugattal sikerült olyan kapcsolatot kialakítani, amelynek folyományaként megvan a bizalom Magyarország iránt, jönnek a befektetések, nincs tovább szükség az együttműködésre. Mint megjegyezte, ezt a javaslatot ’96-ban a párt leszavazta, mert többen amellett érveltek, hogy a futó programokat, a megkezdett együttműködést végig kell vinnie az SZDSZ-enk.
Mi erre azt mondtuk, hogy hosszú távon kell gondolkodnunk, és fel fogunk morzsolódni a szocialista párt mellett akkor, hogyha nincs szerepünk, nincs feladatunk, és ez be is következett sajnos
– összegezte Fodor Gábor.
Vezetőkép: MTI/Veres Nándor
Sün Balázs
2023-08-18 at 00:11
Soros György keze van a dologban!
Igor Janke 2012-ben megírta a “HAJRÁ MAGYAROK” c. könyv 136. oldalán Orbán Viktor visszaemlékezését arról, hogy SGY 1993. tavaszán ebédre hívta meg a FIDESZ vezetőit (Kövér Lászlót, Ungár Klárát és Orbán Viktort), melyen figyelmeztette óket, hogy a világot a liberalizmus elit irányítja. Nem szabad a hagyományos értékekre,a nemzeti érdekekre hivatkozni, mert akkor nacionalistának, fasisztának és antiszemitának fogják őket tartani. Rá akarta beszélni a fiatalokat arra, hogy a következő választáson össze kell állniuk a szocialistákkal és az SZDSZ-szel.
Erre Orbán Viktor kijelentette, hogy ez lehetetlen, mert ez teljes mértékben ellentétes a FIDESZ kommunista ellenes felfogásával.
Ezt követően lépett ki az SZDSZ-ből Ungár Klára és Fodor Gábor.
Tisztelt Susánszky úr!
Kérem tisztelettel, hogy nézzenek utána ennek az eseménynek, és széles körben terjesszék is nemcsak a jobboldaliaknak, hanem a teljes nyilvánosság felé. Innen ered Soros Gy. hatalmas Orbán ellenessége, a Soros által megfizetett/megvásárolt baloldali média állandó hazug acsarkodása Orbán Viktorral szemben! Az EU hangadóiról sem feledkezzünk meg!
Tisztelt Susánszky Úr!
János
2023-07-31 at 08:28
D.J.László tart.szds.
2023-07-26 at 09:55
Bingó 👍❗❗❗👍
Még az SZDSZ megszületése előtt annak szinte minden, fontos pozíciót betöltő tagja az MSZP-ben vagy a korábbi MSZMP-ben vezényelte a parádét. Főként ideológiai és pénzügyi síkon. Magyarország érdekeinek ellenében cselekedtek mindenkor, akárcsak most az utódpártjaik.
Hogy a dögvész ….. 😠😡🤬
2 ÉNAKI
2023-07-30 at 12:10
Ugy gondolom,hogy egy,két kommenttársam össze téveszti a szezont a fazonnal.Egy ujságiró keresi a választ olykor a múlt fátylas dolgaira. Elengedhetetlen,hogy ellenzéki képviselőt ne szólaltasson meg,de ez semmiképp sem azt jelenti,hogy az interjú alanyát rehabilitálni akarná
Az ilyen gondolkodás elvont, es szűklátókörre utal.
2 ÉNAKI
2023-07-30 at 12:02
Mátyás 21.33.07.29. Osztom az Ön által irtakat. Horn,hiába nyert választást nem bizott önmagaban,sem a pàrtjában. Kérdőjelként élte meg a választást,a hogyan továbbal? Felmerült a kétely,hogy a nyugat hogy reagál,úgy gondolta,hogy egy keresztény párttal együtt elfogadgatóbbak lesznek. Hiszek Semlyén Urnak,így történhetett.
Susánszky Mátyás
2023-07-27 at 21:33
Ehelyütt csak annyiban reagálnék a felvetésekre, hogy mai szemünkkel és azzal a háttértudással, hogy mit üzentek Antallnak, az nem ugyanaz, hogy abban az időben az akkori rendszerváltó pártok hogyan ítélték meg a Nyugat hozzáállását. Amennyiben Horn a saját legitimációját is kétségbe vonva kereste a koalíciós partnerét, úgy kijelenthetjük, hogy Horn sem volt benne biztos, hogy az MSZP-t önmagában elfogadta volna e a Nyugat. Zárójelben jegyzem meg, de a cikkben is elhangzik, az MSZP nem szorult rá elviekben egy koalíciós partnerre, hiszen megvolt a kellő többsége, hogy egyedül is kormány alakítson.
sigula
2023-07-27 at 13:35
Azért érdekes, hogy Semjén most áll elő Füzessy Tiborral, hogy meghalt és nem tudja megerősíteni, vagy cáfolni a történetet. Az az állítás, hogy az MSZP-nek legitimációs gondjai lettek volna, finoman szólva nem állja meg a helyét. (Legalább ketten említették pl., hogy Kohl kérte Antalltól Horn Gyula külügyminiszterségét.) Arra nézve nincs ismeretem,hogy Hornt milyen és mekkora nyomás alá helyezték, de nem volt irracionális az SZGSZ-t bevenni. Ha ellenzékben hagyja nyugati bekötéseik segítségével rendes média ellenszelet kavartak volna, hogy megnehezítsék a kormányzást. Horn a közös kormányzás során láthatóan mindent megtett, hogy leamortizálja koalíciós partnerét, sajnos nem sikerült teljesen, a folyamat csak később – három választással később fejeződött be.
Orientál
2023-07-26 at 20:42
Fodor elvtárs alakította miniszterként a Rottenbiller elvtársat. Ők ketten hatalmasat is buktak más miatt.
Orientál
2023-07-26 at 20:39
Miniszterként is hatalmas tehetségtelenség volt nem is volt sokáig miniszter.
D.J.László tart.szds.
2023-07-26 at 09:55
Szó nem volt legitimációról.
Az SZDSZ a pénz-háttérhatalom helytartója volt az MSZP-SZDSZ kormányban Horn Gyula FÖLÖTT!!!
Stílszerűen: az SZDSZ “tartótiszt” volt.
zs
2023-07-26 at 08:54
‘…és ez be is következett sajnos
– összegezte Fodor Gábor…..”
nem sajnos!
ViAM
2023-07-26 at 05:52
Lejárt szavatosságúak…
moliere
2023-07-26 at 01:16
Máshogy is alakulhatott volna… Fodor például nem a koalícióból baszta el, hogy nem szállt ki, hanem hogy a Fideszből kiszállt.
Ha nem száll ki, talán ő mászik le az ereszcsatornán…. 😀
(Viszont írhatott volna egy alkotmányt… ha nem lenne lusta, mint a bivaly.)
moliere
2023-07-26 at 01:14
… lengyelek a magyar tévében… sziansz-fikszion
Gullwing
2023-07-25 at 22:19
Minden szar megtalálja a maga gödrét…
Netta
2023-07-25 at 21:42
Hányás, amikor Semjén Fodorral karöltve hamisítja a közelmúlt történelmét!
MÉG ÉLÜNK, ÉS ÉLESEN EMLÉKSZÜNK!
Netta
2023-07-25 at 21:35
Mese! A történések az USA nagykövetségén dőltek el. Megírták ezt akkor. Dehogy érdekelte őket, hogy Horn kommunista, hiszen 90-ben Kohllal üzenték meg Antallnak, hogy az első szabadon választott, antikommunista magyar kormány külügyminisztere Horn Gyula legyen.
Hagyjuk már!
Kíváncsi lennék, hogy hány szdsz-es dolgozik a minisztériumokban, hány Schiffer-féle “semleges” adja a tanácsokat, hány Pröhle-féle garázdálkodik a kulturális háttérben. Ja, és az 1919-esek “művészetéről” kiállítást rendező, előszót író Prőhle kdnp-s, úgy, amúgy.
Dr. Belák Ferenc
2023-07-25 at 20:57
A két párt az MSZP és az SZDSZ viszonyát úgy lehet meghatározni, mint amikor a WC-ben a szar találkozik a húggyal.
Királytigris
2023-07-25 at 20:54
A nyilatkozók teljesen vakvágányon vannak, vagy mellébeszélnek.
1. Az MSZP-t mint utodpártot a nyugat teljes mértékben elfogadta. A nyugat abszolút nem volt finnyás,(Lásd: Korábban Khol követelte Antalltól, hogy Hornt nevezze ki külügyminiszterré, mert vele már nagyon gyümölcsöző kapcsolatot épített ki.) őket a privatizációnak nevezett, lenyúlandó állami vagyon érdekelte, amihez szinte teljesen szabad kezet kaptak az MSZP-SZDSZ tandem közreműködésével. Ne felejtsük el, hogy a privatizációs miniszterek mind az MSZP-ből kerültek ki.
2. Az SZDSZ bevonását a koalícióba Manhatanban székelők követelték. Valószínűleg ezen követelést megelőzően probálkozott Horn a KDNP-nél.
3. Az SZDSZ-t külföldről irányították, és utasították a koalícióba való belépésre. Az SZDSZ népszerűsége nemcsak azért csökkent le, mert koalícióra lépett az MSZP-vel, és ezzel feladta anikomunista retorikáját, hanem azért, mert világossá vált, hogy kintről irányítják és az országot kifosztják a priavtizációval. Maximálisan folyt a privatizáció, miközben az államadósság intenziven nőtt! Hova lett a privatizációs dohány?
4. A nyugat ma kizárólag a mai hazaáruló nemzetrothasztó ellenzéket támogatja, ami tele van korábbi kommunistával, és azok örököseivel, akik zömmel az MSZP-ből mentek át a DK-ba. Tehát az az állítás, hogy az MSZP nem lett volna eléggé elfogadott nyugaton, teljesen téves.
5. Mi lett volna, ha a KDNP akkor koalícióra lépett volna az MSZP-vel? Talán kisebb lett volna a károkozás. Persze akkor a KDNP népszerűsége erősen lecsökkent volna, ami ma sem igazán nagy volumenű.
Cassandro
2023-07-25 at 20:54
Bokros pártolta, hogy ne Csányiéké maradjon az OTP. Csányi Princz segítségét kérte. (Először és utoljára.) Az OTPs egyeztetésen Bartha is ott volt a József nádor téren a Postabankban.Végül Soros üres kézzel távozott és elsomfordált. Bokrost pedig Horn zavarta el.
Orientál
2023-07-25 at 20:43
Ávos Horn Gyula mert elzavarta a nemzetközileg több tőzsdén bűnöző milliárdos Sorost ,ne csak valamicska maradt benne az imperialista kizsákmányoló kapitalista csak Soros iránti utálatából.
Bere
2023-07-25 at 20:12
Ki is az a Fodor G. Aakit most újra futtatnak? Vajon miért kaparják elő? Ő volt a tanársegéd, aki befeküdte magát a művelődésügyi miniszteri pozícióba.