Pesti Srácok

Erre készül az új nemzetbiztonsági bizottság élén Apáti István és a Mi Hazánk Mozgalom

Erre készül az új nemzetbiztonsági bizottság élén Apáti István és a Mi Hazánk Mozgalom
Apáti István (Fotó: MTI: Balogh Zoltán)

Új hangsúlyokat kaphat az Országgyűlés nemzetbiztonsági ellenőrző munkája. Erre utal, hogy a május 9-én kezdődő parlamenti ciklusban Apáti István kerülhet a Nemzetbiztonsági bizottság élére, miután a Mi Hazánk Mozgalom őt jelöli a posztra. Apáti ambíciózus programmal indíthat.

Új hangsúlyokat kaphat az Országgyűlés nemzetbiztonsági ellenőrző munkája. Erre utal, hogy a május 9-én kezdődő parlamenti ciklusban Apáti István kerülhet a Nemzetbiztonsági bizottság élére, miután a Mi Hazánk Mozgalom őt jelöli a posztra. Apáti ambíciózus programmal indíthat.

ERRE, készül Apáti
Erre - nyíltabb működésre - készülhet az új nemzetbiztonsági bizottság élén Apáti István? (Fotó: Balogh Zoltán)

A bejelentést Toroczkai László pártelnök tette, hangsúlyozva: a testület munkáját aktívabb, kezdeményezőbb irányba terelnék, több érzékeny ügy vizsgálatát is napirendre véve.

Erre fókuszál Apáti és a pártja

A párt szerint az egyik legfontosabb kérdés annak feltárása lehet, történt-e külföldi vagy más típusú beavatkozási kísérlet az április 12-i választás során. Emellett a politikai nyilatkozatok alapján újra előtérbe kerülhetnek olyan témák is, mint a titkosszolgálati működés ellenőrzése, az állami szuverenitást érintő fenyegetések, valamint a régóta vitatott ügynökakták nyilvánossága.

Apáti István a bizottsági elnöki tisztséget „elérhető maximumnak” nevezte, jelezve: a párt ezt stratégiai lehetőségként értelmezi. Nem pusztán formális pozícióként tekintenek rá, hanem olyan fórumként, ahol kezdeményezésekkel, meghallgatásokkal és vizsgálatokkal is élni kívánnak.

Választási befolyásolás, lehallgatási ügyek, robbantásos szálak

A párt több olyan ügy kivizsgálását is sürgeti, amely szerintük nemzetbiztonsági jelentőségű lehet. A felvetések között szerepel annak vizsgálata, történt-e külföldi beavatkozás a magyar választási folyamatokba, illetve kik és milyen céllal szivárogtathattak ki magyar kormánytagokat érintő információkat.

Toroczkai külön említette a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyag ügyét is, amelyről szerinte meg kell vizsgálni, volt-e bármilyen összefüggése Magyarországgal vagy a választásokkal.

A tervezett vizsgálatok fókuszában lehet:

  1. Külföldi befolyásolási kísérletek feltárása
    – választási folyamatokat érintő esetleges külső műveletek vizsgálata;
    – feltételezett lehallgatási és információszivárogtatási ügyek áttekintése.
  2. A technológiai és titkosszolgálati szereplők működése
    – a Meta és más platformok esetleges szerepének elemzése;
    – a hazai titkosszolgálatok választásokkal összefüggő működésének vizsgálata.
  3. Régi adósságok napirendre vétele
    – ügynökakták nyilvánosságának újranyitása;
    – rendszerváltás utáni titkosszolgálati múlt feldolgozásának kérdése.

A politikai üzenet világos: a párt a nemzetbiztonsági bizottságot nem pusztán ellenőrző fórumnak, hanem kezdeményező terepnek is tekintené.

Nyitottabb bizottsági működést ígérnek

Apáti István azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben megválasztják, a nyilvánosság rendszeresebb tájékoztatását fontos elemnek tartja. Állítása szerint minden nem minősített ügyben igyekezne beszámolni a testület munkájáról.

Ez szemléletváltást is jelezhet, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság működését hagyományosan erős titkosság övezi. Apáti azonban azt vetítette előre, hogy a törvényi keretek között nagyobb átláthatóságra törekedne.

Politikai súlyt ad az ügynek, hogy a Mi Hazánk Mozgalom korábban nem jutott szerephez a testületben, most viszont annak vezetésére készül. Ez a párt számára nemcsak presztízskérdés, hanem lehetőség arra is, hogy saját szuverenitási és nemzetbiztonsági témáit intézményes szintre emelje.

A bizottság élére jelölt politikus szerint az ügynökakták nyilvánosságának ügye sem maradhat lezáratlan. Szerinte több mint három és fél évtizeddel a rendszerváltás után ideje feltárni mindazt, amit eddig politikai vagy intézményi okokból nem rendeztek.

A következő hónapok így nemcsak személyi változást hozhatnak a bizottság élén, hanem új konfliktusokat és új vizsgálatokat is. Hogy ezekből mennyi válik tényleges parlamenti eljárássá, az hamarosan kiderülhet – de az már most látszik: Apáti István ambiciózus programmal érkezik a nemzetbiztonsági bizottság élére.

 

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.