Pesti Srácok

Erre készül az új nemzetbiztonsági bizottság élén Apáti István és a Mi Hazánk Mozgalom

Erre készül az új nemzetbiztonsági bizottság élén Apáti István és a Mi Hazánk Mozgalom
Apáti István (Fotó: MTI: Balogh Zoltán)

Új hangsúlyokat kaphat az Országgyűlés nemzetbiztonsági ellenőrző munkája. Erre utal, hogy a május 9-én kezdődő parlamenti ciklusban Apáti István kerülhet a Nemzetbiztonsági bizottság élére, miután a Mi Hazánk Mozgalom őt jelöli a posztra. Apáti ambíciózus programmal indíthat.

Új hangsúlyokat kaphat az Országgyűlés nemzetbiztonsági ellenőrző munkája. Erre utal, hogy a május 9-én kezdődő parlamenti ciklusban Apáti István kerülhet a Nemzetbiztonsági bizottság élére, miután a Mi Hazánk Mozgalom őt jelöli a posztra. Apáti ambíciózus programmal indíthat.

ERRE, készül Apáti
Erre - nyíltabb működésre - készülhet az új nemzetbiztonsági bizottság élén Apáti István? (Fotó: Balogh Zoltán)

A bejelentést Toroczkai László pártelnök tette, hangsúlyozva: a testület munkáját aktívabb, kezdeményezőbb irányba terelnék, több érzékeny ügy vizsgálatát is napirendre véve.

Erre fókuszál Apáti és a pártja

A párt szerint az egyik legfontosabb kérdés annak feltárása lehet, történt-e külföldi vagy más típusú beavatkozási kísérlet az április 12-i választás során. Emellett a politikai nyilatkozatok alapján újra előtérbe kerülhetnek olyan témák is, mint a titkosszolgálati működés ellenőrzése, az állami szuverenitást érintő fenyegetések, valamint a régóta vitatott ügynökakták nyilvánossága.

Apáti István a bizottsági elnöki tisztséget „elérhető maximumnak” nevezte, jelezve: a párt ezt stratégiai lehetőségként értelmezi. Nem pusztán formális pozícióként tekintenek rá, hanem olyan fórumként, ahol kezdeményezésekkel, meghallgatásokkal és vizsgálatokkal is élni kívánnak.

Választási befolyásolás, lehallgatási ügyek, robbantásos szálak

A párt több olyan ügy kivizsgálását is sürgeti, amely szerintük nemzetbiztonsági jelentőségű lehet. A felvetések között szerepel annak vizsgálata, történt-e külföldi beavatkozás a magyar választási folyamatokba, illetve kik és milyen céllal szivárogtathattak ki magyar kormánytagokat érintő információkat.

Toroczkai külön említette a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyag ügyét is, amelyről szerinte meg kell vizsgálni, volt-e bármilyen összefüggése Magyarországgal vagy a választásokkal.

A tervezett vizsgálatok fókuszában lehet:

  1. Külföldi befolyásolási kísérletek feltárása
    – választási folyamatokat érintő esetleges külső műveletek vizsgálata;
    – feltételezett lehallgatási és információszivárogtatási ügyek áttekintése.
  2. A technológiai és titkosszolgálati szereplők működése
    – a Meta és más platformok esetleges szerepének elemzése;
    – a hazai titkosszolgálatok választásokkal összefüggő működésének vizsgálata.
  3. Régi adósságok napirendre vétele
    – ügynökakták nyilvánosságának újranyitása;
    – rendszerváltás utáni titkosszolgálati múlt feldolgozásának kérdése.

A politikai üzenet világos: a párt a nemzetbiztonsági bizottságot nem pusztán ellenőrző fórumnak, hanem kezdeményező terepnek is tekintené.

Nyitottabb bizottsági működést ígérnek

Apáti István azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben megválasztják, a nyilvánosság rendszeresebb tájékoztatását fontos elemnek tartja. Állítása szerint minden nem minősített ügyben igyekezne beszámolni a testület munkájáról.

Ez szemléletváltást is jelezhet, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság működését hagyományosan erős titkosság övezi. Apáti azonban azt vetítette előre, hogy a törvényi keretek között nagyobb átláthatóságra törekedne.

Politikai súlyt ad az ügynek, hogy a Mi Hazánk Mozgalom korábban nem jutott szerephez a testületben, most viszont annak vezetésére készül. Ez a párt számára nemcsak presztízskérdés, hanem lehetőség arra is, hogy saját szuverenitási és nemzetbiztonsági témáit intézményes szintre emelje.

A bizottság élére jelölt politikus szerint az ügynökakták nyilvánosságának ügye sem maradhat lezáratlan. Szerinte több mint három és fél évtizeddel a rendszerváltás után ideje feltárni mindazt, amit eddig politikai vagy intézményi okokból nem rendeztek.

A következő hónapok így nemcsak személyi változást hozhatnak a bizottság élén, hanem új konfliktusokat és új vizsgálatokat is. Hogy ezekből mennyi válik tényleges parlamenti eljárássá, az hamarosan kiderülhet – de az már most látszik: Apáti István ambiciózus programmal érkezik a nemzetbiztonsági bizottság élére.

 

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.