Mi lesz a dolga az új Fidesz frakciónak?
Fotó: Hegedüs Róbert
Ez a jövő már volt egyszer, ahogy mondani szoktuk. 1994-ben is hatalmas vereséget szenvedett a jobboldal. Egy kicsi, talán 20 fős Fidesz frakció nézett szembe az MSZP-SZDSZ kétharmadával. Szociológiailag, gazdasági hátterét tekintve az a kétharmad szinte semmiben nem különbözött a Tisza jelenlegi hátországától.
A helyzet annyiban még súlyosabb is volt, hogy mind az MSZP, mind az SZDSZ frakció tele volt tapasztalt politikusokkal, illetve olyan emberekkel, akik nagyon érdekes helyekre voltak “bekötve”. Ez utóbbi most is megvan, de a kormányzati tapasztalat mellett most a politikai tapasztalat is teljesen hiányzik a Tisza kétharmadából. A Fidesz frakcióban viszont lesznek dörzsölt profik és olyan új arcok is, akik értik az új idők új dalait.
A Fidesz frakciónak teljes új kommunikációs stratégiát kell választania
24 listán mandátumot szerző képviselő döntött úgy, hogy nem veszi át a mandátumát, tehát lehetőséget ad olyan kollégáinak, harcostársainak, akiknek a tudására és erejére most nagyobb szüksége van a Fidesznek és a KDNP-nek. Komoly személyes áldozat ez és a Fidesz belső erejét mutatja, hogy ezt ilyen rövid idő alatt és zökkenőmentesen le tudta a párt bonyolítani a saját berkein belül.
Az új Fidesz frakciónak egy teljesen új Fidesz képet kell felépítenie, élővé kell tennie a parlamenti munkát, vagyis azt kell csinálnia, amire 16 évig nem volt képes a korábbi ellenzék. A parlamentnek akkor lesz jelentősége, ha a Fidesz frakciónak sikerül megmutatnia, hogy a Tisztelt Házban folyó viták miként fordítódnak le a mindennapi élet lényeges részleteire. Világossá kell tenni, mennyire képben kell lennie egy képviselőnek a szakpolitikai témájában, hogy átlássa, hogyan fogják egy törvény részletei, azok végrehajtása, befolyásolni a mindennapi életet.
Így utólag van egy olyan érzésem, hogy a kormányzás utolsó éveit nem élveztük. Viszont, ha az ellenzékben levést nem veszteségként, hanem lehetőségként éljük meg, akkor azt akár élvezhetjük is. Nagyon nehéz idők jönnek, olyanok, amelyekben az is lehet, hogy Magyar Péter lesz a legkisebb bajunk. Persze, adjunk vissza mindent, amit kormányon kaptunk, leszámítva azt az eszelős gyűlölködést, amelytől mindannyian undorodunk. Bizonyítsuk be, hogy mennyire felettük állunk. Az ország érdeke az lenne, hogy jól kormányozzanak, de sajnos nem fognak. És ha véletlenül valami jót csinálnak, azt támogassuk látványosan.
- Felülről kell néznünk ezt a helyzetet, mert most egy olyan kétharmaddal nézünk szembe, amelyben az amatőrizmus keveredik a jobb ügyhöz méltó buzgalommal.
És bármennyire kényelmetlen is ez, be kell látnunk, hogy ez már nem a tartalom korszaka, hanem a hangulatoké, a díszleteké, a narratíváké és a vágyaké. Új nyelven kell beszélnie a Fidesznek, és olyanokhoz is, akiket eddig még nem sikerült megszólítania. Előbb kell kommunikációs stratégiát és módszertant váltani, mint politikai irányt.
