Pesti Srácok

Kollár Kinga a pápára hivatkozik, aki viszont egészen mást képvisel, mint a Tisza Párt

Kollár Kinga a pápára hivatkozik, aki viszont egészen mást képvisel, mint a Tisza Párt
Fotó: Kollár Kinga/Facebook

Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője hírül adta az Magyarország népének, hogy az Európai Néppárt (EPP) képviselő, amelynek a Tisza Párt is tagja, a szombati nap folyamán pápai audiencián jártak. Az, hogy az EPP képviselői milyen apropóból jutottak arra a következtetésre, hogy részt vesznek egy ilyen audiencián, nem világos, hiszen ők azok, akik többségében a Katolikus Egyház által képviselt értékeket és nézetek elutasítják. Egy valami azonban biztosra vehető: nem a hitük vezethette oda őket Kollár Kingáékat.

Kollár Kinga a szombati napon a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében osztotta meg a hírt, hogy "az Európai Néppárt képviselőit audiencián fogadta XIV. Leó pápa". A tiszás képviselő csak épp arról felejtett el beszámolni a magyar embereknek, hogy a Katolikus Egyház éppenséggel nem osztja azokat a liberális nézeteket, amelyeket többek között - balra tolódása folyamán - már az EPP is évek óta képvisel. Vagyis a nagy összhang koránt sincsen meg. 

Kollár Kinga
Kollár Kinga büszkén tette közzé az EPP vatikáni felvonulását. 
Forrás: Vatican Media

Kollár szerint a Tisza Párt nem képvisel semmilyen ideológiát

A Tisza Párt EP-képviselője posztjában azt írta, hogy a pápa

legfőbb üzenete felénk az volt, hogy a politika a legnemesebb szolgálata az embereknek. Ehhez pedig mindig ott kell lenni és meghallgatni azokat, akiket képviselünk. Az ideológiák ezzel szemben károsak és megosztáshoz vezetnek.

A pápa állításával nem igazán lehet vitatkozni, viszont azzal igen, hogy ebből Kollár és az összes képviselő vajon leszűrte-e a szükséges konzekvenciákat. Az EP-képviselő ugyanis már egyszer megmutatta számunkra, hogy ez a "legnemesebb szolgálat" számára azt jelenti, hogy az Európai Parlamentben azért kell harcolni, hogy tartsák vissza a Magyarországnak járó uniós forrásokat, csupán azért - ahogy ezt Kollár is megfogalmazta - , hogy a Tisza Pártnak ebből előnye származzon. 

És akkor jöjjenek az ideológiák, amelyek mentén az egész Európai Unió működik. 

Kollár és társai jelenleg egy olyan frakciónak a tagjai (EPP), amely maga mögött hagyva a jobboldali értékeket erősen balra tolódott és hagyta, hogy a konzervativizmust, amely korábban a pártnak a sajátja volt, felváltsa egy liberális felfogás. Értsd úgy, hogy a Tisza Párt jelenleg egy olyan frakciónak a tagja, amely szintén megszavazta, hogy létrehoznak egy olyan uniós alapot, amely bővíti az abortuszhoz történő hozzáférést a nők számára. A szavazás során egyedül a Demokratikus Koalíció támogatta az uniós javaslatot, míg a Fidesz és a Mi Hazánk, miután a frakcióik módosításait nem fogadták el, elutasította azt. És láss csodát, a Tisza Párt tartózkodott a szavazástól! Vagyis képviselőik nem mertek állást foglalni az ügyben! Ha Magyar Péter és a Tisza Párt kommunikációját nézzük ez a lépés beleillik a képbe, mivel a tiszás politikusok rendre tartózkodtak attól, hogy a nekik kényesnek számító ügyekben határozott állásfoglalást tegyenek közzé. 

Arra kérdésre, hogy "miért tettek így?" a jó válasz csak egy lehet: azért, mert nem akartak senkit sem a táborukból elveszíteni, vagyis egy biztos, hitbéli kérdést nem csináltak belőle, mert abban az esetben ellenezték volna a javaslatot eredeti formájában. És most mégis közös fotón villognak azzal, hogy Leó pápa fogadta őket, annak az egyháznak a feje, aki kijelentette:

A Katolikus Egyház következetesen azt tanítja, hogy minden emberi élet a fogantatástól a természetes halálig szent, és védelemre érdemes. Valójában az élethez való jog minden más emberi jog alapja, ezért csak akkor virágozhat és lehet sikeres egy társadalom, ha megőrzi az emberi élet szentségét.

Minden bizonnyal nehéz lehetett ezt megemészteni a tiszás politikusoknak, akik azt követően jártak a pápánál audiencián, hogy az Európai Unió Bírósága elítélte Magyarországot a "gyermekvédelmi" törvény LMBTQ-jogokat érintő pontjai miatt, valamint azután, hogy bejelentették: lesz Szivárvány TV, amelyben a magyar polgár majd 0-24-ben megismerkedhet mindenféle "színes" emberrel. Persze, a Tisza Párt ezzel kapcsolatban sem adott még ki semmilyen állásfoglalást. Mert a rózsafüzért csak a kamerák előtt szorongató Magyar Péter még találgatja, hogy lehetne megőrizni a szavazótáborát. Miközben Leó pápa úgy fogalmazott:

az egyház nem támogatja az azonos nemű párok formális megáldását. Nem az egységet megosztó kérdésekre, hanem Jézus Krisztus tanítására kell építeni. 

Vagyis az ideológiákat, amelyek például az LMBTQ-jogokat is magukba foglalják el kell hagyni és Jézus Krisztus tanítását kell a szemünk előtt tartani. 

Kollár posztjának végén kellő szerénység hiányában kiemelte, hogy 

a TISZA már bizonyította, hogy képes ezen elvek mentén tevékenykedni, nem hiába arattunk elsöprő győzelmet. 

Nem. A Tisza Párt pont, hogy nem bizonyított semmit. Azt meg végképp nem, hogy Jézus Krisztus tanítását tartanák szem előtt a tevékenységük során. 

Pontosan azt tették, amelyet Jézus is megvetett: a nyilvánosság előtt rózsafüzért szorongatva és pápa audienciára járva a hit ruhájában tetszelegnek valódi hit nélkül. Részükről ez a magatartás nem a liberális ideológia elutasítása, ez egy tudatos módszer, amelyet igyekeznek addig alkalmazni, amíg a politikai szavazótáborukat egyben tudják tartani. 

Arról nem is beszélve, hogy a Tisza Párt EP-képviselői nevezetesen Kollár Kinga, Dávid Dóra, Kulja András, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella és Tarr Zoltán hol voltak akkor, amikor az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság két nagy múltú katolikus szervezet uniós támogatási kérelmét is elutasította azon az alapon, hogy azok megsértik az egyenlőségi intézkedéseket és az uniós értékeket? Érdekes, hogy közülük nagy vallási buzgóságukban senki sem adott hangot elégedetlenségének, ahogy akkor sem, amikor Tóta W. Árpád a keresztény Magyarország kettéhugyozásáról beszélt. Ezzel szemben a párt vezére, Magyar Péter a közösségi oldalán büszkén osztott meg képet 2025-ben a Pride-felvonulásról. 

Arról nem is beszélve, hogy a Tisza Párt tanácsadó soraiban ott van Bódis Kriszta, aki Csipkejózsika című LMBTQ-mesekönyvével szerzett magának "hírnevet" és aki már meg is kapta a maga pozícióját a kormányzatban, csakúgy mint Lannert Judit, aki az ország új, "szivárványos" oktatás minisztere lesz, miután Rubovszky Rita jelölése nagy vihart kavart a liberálisok berkeiben, annak erősen katolikus (!) háttere miatt. 

Tehát az irány olybá tűnik, hogy már rég megvan, csak Magyar Péterék politikai okokból nem akarják még nyíltan felvállalni. Addig pedig, ameddig lehet és a választópolgároknak is igénye van rá marad a képmutatás és a hit, valódi hit nélkül történő hangoztatása. 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.