jézus krisztus
Krisztus, Pilátus és a kézmosás, avagy a jók tétlensége
Edmund Burke elkoptatott mondata, miszerint a gonosz győzelme csak a jók tétlenségén múlik. Bár a mondás klisévé vált, azért van mögötte valami, és érdemes belegondolnunk, mi lett volna Jézus Krisztus ítélete, ha a jók nem "mossák kezeiket".Michels Antal atya a PS-nek: Ne az "apokalipszis", hanem a valódi megtérés szándéka vezéreljen minket az Úr elé
Miközben a húsvét Jézus halálának és feltámadásának ünnepét jelenti, a fogyasztói társadalom ma már a hosszú hétvégék fogalmára korlátozza az időszakot. Már maga a húsvét neve sem Krisztus mennybe meneteléről kapta a nevét, hanem a húsevésről, és mintha ez határozná meg viszonyulásunkat is az ünnephez. De valójában mi lenne üdvös, és mi az ördögtől való? Mit kezdünk olyan modern felfogásokkal, mint a halálkultúra vagy a mesterséges intelligencia? Ezekről beszélgettünk a VIII. kerületi Szent József templom plébánosával, Michels Antal atyával.Megváltónk és megváltóitok
Kedves Olvasóink! Önök mit ünnepelnek így húsvét idején? A nyuszit? A barikákat? A rántott húst? A töltött káposztát? A hosszú hétvégét? Az ezekre fogékonyaknak jó étvágyat kívánunk. Jó hír ugyanakkor, hogy rengetegen vagyunk még, akik Jézus Krisztus kereszthalálára, mindannyiunkért hozott áldozatára, a feltámadásra emlékezünk. Örömhír ez, ahogy az is, hogy a Megváltó azokért is az életét adta, akik megtagadják, akik gúnyt űznek belőle.Erdő Péter: a keresztény ember feladata meglátni és megmutatni a feltámadás fényét a zavaros, félelemmel teli világban
A keresztény ember feladata meglátni és megmutatni a feltámadás fényét a mai zavaros, félelemmel teli világban — mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornán húsvétvasárnap elhangzott beszélgetésben.Hogyan igyekezett eredeti tartalmától megfosztani a Húsvétot a kommunista diktatúra?
Fel sem lehet sorolni, hogy mennyi kárt okozott a magyar nemzetnek a kommunista diktatúra és a szocializmus. Az egyik ilyen fájó seb az ünnepek kiüresítése volt, hiszen a kommunisták féltek mindentől, ami a múltra, a hagyományokra és a kereszténységre emlékeztette őket. Így lett a Mikulásból Télapó, a Karácsonyból pedig Fenyőünnep, de augusztus 20-a se úszta meg és persze a Húsvét sem. A vallási háttér különösen zavarta őket, hiszen Marx is megmondta, hogy a vallás a nép ópiuma, ezért minden eszközzel harcoltak ellene. Az aknamunka pedig lassú víz partot mos alapon sajnos felbecsülhetetlen pusztítást okozott a magyar társadalomban.Nincs karácsony Jézus Krisztus nélkül!
Karácsony sajnos ma már egyre kevésbé szól arról, amiről kellene. Krisztus Urunk teljes figyelmen kívül hagyása, a keresztény értékek totális feledésbe merülése természetesen nem magyar sajátosság. Ráadásul a kommunizmus igáját megúszó nyugati társadalmak sincsenek jobb helyzetben nálunk, sőt, a helyzet ott mára sokkal rosszabb, reménytelenebb lett. Ez azonban nem mentség nekünk és nem is ok számunkra arra, hogy kövessük a példájukat.Nem múzeumi tárgy, hanem maga az ország és népe – Honi felderítés (Videó)
Mikor és hol készítették? Egyszerre készült, vagy két külön részből állították össze? Melyik királyunk kapta és kitől? Ezeket a tárgyszerű kérdéseket szoktuk nyomozni a Szent Koronával kapcsolatban, és közben hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ez nemcsak valami múltbéli tárgy, hanem a jelenben is létezik, ráadásul a magyarság legfontosabb jelképe. Megtestesíti az országunkat és annak népét, és így jóval több, mint egy tárgy. Ez csaknem egy évezreden át teljesen világos volt a magyarság számára, és a Szent Korona tiszteletét nem tartották sem túl elvontnak, sem értelmetlennek. Csak a királyság megbuktatása és a kommunizmus tudta elhalványítani, ám a Szent Korona továbbra is a mi történelmi örökségünk, amelyre vigyáznunk kell, de működtetnünk is, ahogy korábban tettük. Különleges jelképünk történetéről, nemzeti, kulturális és népművészeti jelentőségéről Limbacher Gábor néprajzkutató beszélt.Ne higgy a hamis megváltónak és az apostolának!
Húsvét a létező legjobb alkalom arra, hogy felismerjük, kit érdemes követni és kit nem. Elég hiábavaló dolog várni a Megváltót, hiszen ő már megérkezett, és nem jön több, csak valamikor majd ő másodszor. Tisztább utat mutató alternatíva nem lesz, mégis mindenféle pótcselekvéseket találnak ki némelyek, akik néhány felismerés után bölcsebbnek érzik magukat több száz évnyi teológiai csiszolgatás letéteményeseinél és kétezer évnyi folytonosságnál. Eltévedni és mindenfélét hadoválni persze bárkinek szuverén joga, az viszont nem feltétlenül hasznos, ha előbb rászoktatják az embereket a sekélyes gondolkodásra, aztán erre csatlakoztatják rá az instant világnézetet. Érdemes inkább gyanakvással fogadni, ha az ügyeletes messiás meg az apostolai a krisztusi műnél sokkal földhözragadtabb történeteket produkálnak a saját életükben.Ajánljuk még

















