2004. december 5.
2004. december 5.: "Elárultak, becsaptak, kitaszítottak, megaláztak"
2004. december 5-én tartották Magyarországon a kórházprivatizációról és a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazást. A kampány során a nemzeti oldal a könnyített honosítás mellett, a balliberális pedig – élén az MSZP-vel és az akkori miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel – ellene foglalt állást. Míg a Fidesz a trianoni szétszakítottság utáni nemzetegyesítés eszközeként emlegette a magyar állampolgárság kiterjesztésének könnyített lehetőségét, addig Gyurcsányék huszonhárommillió román munkavállaló megjelenésével, a szociális és egyéb ellátási rendszerek összeomlásával riogatta a szavazópolgárokat.
A románok fel vannak háborodva, most sem értik, hogy a magyarok miért nem akarnak eltűnni a föld színéről
Bezzegrománia, szokta üzengetni a baloldali ellenzék igen sűrűn, a remek csapat élén pedig általában a Momentum szokott tanyázni, de erős a mezőny rajtuk kívül is, valljuk be. Általában ezeknek a nagy megmondásoknak a vége egy önleleplező sarokba fordulás, mert azok a fránya tények mindig szembejönnek. De az egyértelműen hazaáruló tónus mellett azért különösen fájdalmas hallgatni ezeket a hazugságokat, mert a románok közben mindent megtesznek, hogy Erdélyben élő magyar testvéreink minél diszkomfortosabban érezzék magukat ősi területükön, saját hazájukban. És bár mi nem csodálkozunk már, amikor Fekete-Győr és társai az erdélyi magyar politikusok helyett románt támogatnak, vagy amikor Marosvásárhely magyar polgármesterének románul írt levelet egy azóta a Momentumot elhagyó városvezető, azért mindez fájó. A románok meg jót nevetnek, amikor Márki-Zay és haverjai őket nyalogatják, és még nagyobb elánnal szállnak bele a magyarságba. Legutóbb az verte ki a biztosítékot náluk, hogy Novák Katalin köztársasági elnök túl sokat megy Erdélybe és aljas módon kiállt az erdélyi magyarokért, de amúgy is sok van a rovásán.
Zsigmond Barna Pál: a nemzetárulás legcsúfosabb példája volt Gyurcsányék gyűlöletkampánya 2004-ben (Videó)
A nemzetárulás legcsúfosabb példája volt az a gyűlöletkampány, amelyet a Gyurcsány-féle baloldal a határon túli magyarok ellen folytatott a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás során – fogalmazott Zsigmond Barna Pál.
Potápi: 2024 az együttműködő nemzet éve lesz
2024 az együttműködő nemzet éve lesz – mondta a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.
Szili Katalin: akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet
Akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok, vagy azok örökösei, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet – közölte a miniszterelnöki főtanácsadó.
Kettős állampolgárság vagy autonómia, avagy hol volt az SZDSZ a 2004-es gyászos emlékű népszavazás idején? (VIDEÓ)
Az idei Tusványos talán egyik – legalábbis történelmi szempontból – legérdekesebb beszélgetése zajlott le Fodor Gábor és Semjén Zsolt között, ahol többek közt arra is fény derült: Horn Gyula ’94-ben annyira tartott az „elitista” SZDSZ-től, hogy előbb koalíciós ajánlatával a KDNP-hez is bekopogott. A beszélgetésen ugyanakkor Fodor Gábornak nekiszegezték azt a kérdést is, hol volt az egykori liberális párt a 2004-es, gyászos emlékezetű, kettős állampolgárságról szóló népszavazás idején. Portálunk ezzel kapcsolatban külön is megkérdezte Fodor Gábort, aki abba a szerencsétlen helyzetbe került, hogy a jobboldali sajtóval szinte egyedüliként szóba álló volt SZDSZ-esként az egykori liberális párt utolsó, kényszeredett szóvivője maradt.
Gyuri! Mik vagytok Ti ott Magyarországon, állatok? – Száraz Miklós György járt Az Öregnél
Száraz Miklós György írótól kérdezte ezt a Marosvásárhelyen élő unokahúga a 2004. december 5-i népszavazás után.
A magyar baloldal 18 éve is éppen elárulta a nemzetet
2004-ben is hideg polgárháborús viszonyok voltak éppen az országban. A választásokat éppen csak megnyerő szocialista–liberális koalíció olyan katasztrófakormányzást folytatott, hogy a miniszterelnökük alkalmatlansága 2004 nyarára egyértelművé vált. Az MSZP pártelitjének viszonylag józan része Kiss Pétert javasolta miniszterelnöknek, de a jelöltjüket megpuccsolták, és Gyurcsány Ferenccel a kommunista mélyállam egyik erőcsoportjának, az Apró-klánnak a képviselője került hatalomra.
Gyurcsányék 18 éve köpték arcon a külhoni magyarságot
Vannak évfordulók, "születésnapok", amelyek nem piros, hanem nagy fekete betűkkel kerülnek be a magyar nemzet történelmébe. December 5-e pontosan ilyen nap. A 2004-es népszavazás napja, Gyurcsányék nemzetellenes, kitartó, határon túli magyarok elleni uszításának eredményeként a nemzeti gyalázat napja lett. Azon a napon mindazok, akik a heteken át minden létező csatornán rájuk ömlő gyűlölet hatására nemmel szavaztak a külhoni magyarok kettős állampolgárságára, egyetlen tollvonással árulták el a szívében elválaszthatatlanul egységes magyar nemzetet és a teljes külhoni magyarságot. Ma éppen 18 éve ennek – nagykorúvá lett a gyurcsányi nemzetárulás szégyenfoltja. Sokan nem is gondolnák, milyen mély sebet kaptak akkor erdélyi, kárpátaljai, délvidéki vagy épp felvidéki testvéreink – még akkor is, ha csekély számban és érvénytelenül, de az igenek győztek. Vannak, akik ennyi idő után sem tudnak fájdalom és zaklatottság nélkül beszélni arról, amit átéltek azon a napon.Ajánljuk még