Pesti Srácok

2004. december 5.: "Elárultak, becsaptak, kitaszítottak, megaláztak"

2004. december 5.: "Elárultak, becsaptak, kitaszítottak, megaláztak"

2004. december 5-én tartották Magyarországon a kórházprivatizációról és a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló népszavazást. A kampány során a nemzeti oldal a könnyített honosítás mellett, a balliberális pedig – élén az MSZP-vel és az akkori miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel – ellene foglalt állást. Míg a Fidesz a trianoni szétszakítottság utáni nemzetegyesítés eszközeként emlegette a magyar állampolgárság kiterjesztésének könnyített lehetőségét, addig Gyurcsányék huszonhárommillió román munkavállaló megjelenésével, a szociális és egyéb ellátási rendszerek összeomlásával riogatta a szavazópolgárokat.

Az ominózus napon csupán 1,5 millió ember számára jelentett valamit a nemzeti összetartozás, a Kárpát-medencei magyarság sorsa. Ennyien voksoltak ugyanis igennel arra a kérdésre, hogy a törvényhozás alkosson-e jogszabályt az állampolgárság könnyített kiterjesztésére vonatkozóan.

A PestiSrácok munkatársai által szerkesztett PolgárPortál erdélyi szerzője tíz évvel ezelőtt, 2014. december 5-én így emlékezett a gyalázatos napra:

PestiSracok facebook image

A Fidesz–KDNP 2010-ben begyógyította a népszavazás okozta lelki sebeket

A helyzet a második Orbán-kormány megalakulása után, 2010. májusában változott meg. A törvényhozás szinte egyhangú szavazással fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely 2011-től lehetővé tette a határon túli magyarok kedvezményes honosítását. A parlamentben 344 képviselő szavazott igennel, hárman nemmel (Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, mind MSZP-s), öten tartózkodtak (az MSZP-s Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, valamint az LMP-s Dorosz Dávid és Szabó Tímea), az MSZP-s pártelnök Lendvai Ildikó pedig "lekéste" a szavazást.

Erről ma Borbély Zsolt Attila remek publicisztikát írt a Magyar Nemzetben:

"Az 1998-ban hatalomra került kormány vezetője, Orbán Viktor az első sajtótájékoztatók egyikén jelezte, hogy kabinetje számára e kérdésben mi az elvi alap: a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival, s az általa vezetett kormány a nemzet kormánya lesz. E gondolatból kiindulva hirdette meg a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés programját,

Több mint negyed évszázad eltelte után talán leírhatom, hogy az 1998-as győztes választást követő tusványosi tábor alkalmával megszervezett zárt körű politikai egyeztetésen – melyen a miniszterelnök mellett a Reform Tömörülés nevű autonomista, nemzeti konzervatív RMDSZ-platform vezetői, az RMDSZ akkori elnöke és tiszteletbeli elnöke s a Fidesz szakpolitikusai vettek részt – Orbán Viktor kívánatos célként jelölte meg a magyar állampolgárság kiterjesztését minden azt igénylő magyarra. (Ezt jelöli a köznyelvben meghonosodott „kettős állampolgárság” kifejezés, mely nem teljesen pontos, hiszen a magyar lehet akár harmadik állampolgársága is valakinek, aki példának okáért a Ceausescu-korszakban kitelepedett Nyugatra, állampolgárságot szerzett, majd hazatért.) Ennek az sem mond ellent, hogy nem sokkal később a kormány, mint említettem, a státustörvény nyomvonalán indult el, ahhoz ugyanis – ellentétben az állampolgársági törvény módosításával – nem volt szükség minősített többségre. Az ugyebár tudható volt, hogy a baloldali ellenzék támogatására az állampolgárság kiterjesztésének kérdésében nem lehet számítani.

A Gyurcsányék által terjesztett gyalázatos és hazug szórólap. Evvel hergelték a baloldali szavazókat a külhoni magyarok ellen.

A magyar állampolgárság kiterjesztésének eszmei támogatásával függhet össze, hogy ­Schmitt Pál mellett Orbán Viktor is aláírta a Magyarok Világszövetségének 2004-es népszavazási kezdeményezését, hozzájárulva ezzel az aláírásgyűjtés átütő sikeréhez, mely gyűjtés a kezdeményezőtől függetlenül az egyik legjelentősebb, ténylegesen civil nemzeti összefogás volt a rendszerváltás után. Különböző politikán kívüli szerveződések és a két évvel korábban, Orbán Viktor felhívása nyomán megalakult polgári körök sokasága tett meg mindent a közös ügyért, olyan lelki felhajtóerő működött közösségi szinten, amihez hasonlót csak ritkán élhettünk meg.

Az elszakított magyarság nagy része úgy élte meg mindezt, hogy az anyaország megtagadta őket. (....) A 2010-es évi XLIV. törvény az állampolgársági törvény módosításáról nemcsak a legjelentősebb nemzetegyesítő közjogi aktus volt a rendszerváltás óta, de egyfajta történelmi jóvátétel is, nem mellesleg pedig orvosság a népszavazás okozta lelki sebekre - állapítja meg Borbély Zsolt Attila. A teljes írás ITT olvasható el.

Kelemen Levente néhai lelkész: nekünk az anyaország az édesanyánk és édesapánk

Kelemen Levente néhai unitárius lelkész az oklándi templomban

A PestiSrácok számos interjút készített a 2004. december 5-i sebek begyógyításáért talán legtöbbet tevő nemzettársunkkal, néhai Kelemen Levente székelyföldi, oklándi unitárius lelkésszel, aki rögtön a kudarcos referendum után útjára bocsátotta Szász Jenővel a tiszteletbeli székelyek közösségét (erről egy kisfilmünk ITT nézhető meg), hogy mentse, ami menthető és elismerje azokat, akik a húsz évvel ezelőtti gyalázat ellenére (vagy annál inkább) a magyar-magyar összetartozásért dolgoztak tovább. Nyolc éve Kelemen Levente így nyilatkozott lapunknak:

Vezető kép: Budapest, 2004. december 5., Gyurcsány Ferenc miniszterelnök feleségével, Dobrev Klárával és gyermekeivel, Tamással és Annával az 59-es szavazókörben az Áldás utcai Általános Iskolában adja le szavazatát az újrahonosítás lehetősége ellen. MTI Fotó: Soós Lajos

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.