2004. december 5.
Tizenöt éve szúrták szíven a magyar nemzetet Gyurcsányék
Éppen tizenöt éve történt. 2004. december 5. gyászos napja előtt ugyanazok az alávaló rongyemberek uszítottak külhoni véreink kedvezményes honosítása ellen, akik egy évtizedre rá már az afrikai, ázsiai agresszív honfoglalók betelepítését, a kerítés lebontását követelték „humanitárius” okokból. A vadidegenek jók voltak nekik, a magyarok nem. Gyurcsányék minden szava hazugság és méreg volt: azzal riogattak, hogy ha állampolgárságot kapnának a magyarok, százezrek települnének át, ami sok milliárdos terhet jelentene. „Ne fizessünk rá!” – hergeltek magyart a magyar ellen Szemkilövetőék, akiknek nemzetárulása Károlyi Mihályéval, Rákosiéval, Kádáréval vetekszik. Szili Katalin a PS-nek: A baloldal széttörte a nemzet gerincét
Magyarországon egy egészen speciális helyzet alakult ki, mivel egy nyugat-európai szociáldemokrata politikus a saját nemzetében gondolkodik, nem ront a nemzete ellen, nem támadja külföldről, és nem megy csodaszámba az sem, ha esetleg templomba jár – jelentette ki portálunknak Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az országgyűlés egykori elnöke, volt szocialista politikus. Elmondta, az MSZP viszonya a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz jól mutatja a párt meghasonlottságát, holott ideje lenne eldönteni, hogy kozmopolita liberálisok akarnak–e lenni, vagy olyan szociáldemokraták, akik megbarátkoznak a kereszténység és a nemzet fogalmával. "Még mindig nem gyógyult meg a 2004. december 5-én megbetegedett nemzet" - Interjú Kelemen Levente oklándi lelkésszel
Az október 2-i kvótanépszavazáson mulasztási bűnt követtek el azok, akik otthon maradtak - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész, a Tiszteletbeli Székely cím adományozásának egyik elindítója. "A népszavazás eredményének az a tanulsága Székelyföldön és a határon túl, hogy még többet kell dolgozni, még többet kell tenni, és tovább kell gyógyítani a nemzetet. Mert a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az tudatosult bennünk, hogy a nemzet beteg, amely azóta persze sokat gyógyult, de még mindig nem épült fel" - nyomatékosította Kelemen Levente. Kiemelte, 2004-ért meg lehet bocsátani és meg is kell, de nem szabad elfelejteni, hogy mi történt akkor december 5-én. "A határon túli magyaroknak olyan magyarországi kormányra van szükségük, amelyik a székely zászlót ott tartja a Parlament épületén. Mi azokért imádkozunk, akik azt a zászlót kitették és ott tartják, akik a székely zászlót felvállalták és hagyják, hogy ott lobogjon" - szögezte le Kelemen Levente.