Ezt a kérdést nem olyan könnyű megválaszolni, mint elsőre gondolná az ember: ma sokkal többen gondolják és hívják magukat tudósnak, mint az a józan értelemből következne. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti rendszerének átalakítása nemcsak a tudományos elitünk rugalmatlanságából és kompromisszumképtelenségéből következik, hanem a nagybetűs „Tudomány” általános romlásából is, aminek a magyar valóságból kivezető szociológiai, politikai és pszichológiai okai is vannak.
A magyar tudomány fejlődése a kommunista hatalomátvétel után szakadt meg végletesen, nem alábecsülve a XX. század korábbi tragédiáinak hatásait. A század közepére a tudományban kialakuló alapos módszertani és kulturális gyakorlatot a marxista áltudományosság elsöpörte. Közel két-három nemzedéknyi tudósgeneráció szocializálódott egy olyan ideológiai közegben, ahol az ideológia eleinte még a természettudományban is meghatározó volt, és a személyzeti politikában gyakorlatilag változatlanul az is maradt mostanáig.
A tudósok is emberek, mindazokkal a gyengeségekkel, amelyek az intézményi életben, a karrierépítésben, a tudományos közélet politikaként zajló részében azonosak bármelyik hivatal vagy vállalat belső életével. A tudományos objektivitás önreflexió nélküli illúziója pont annyira jellemző a tudóstársadalomra, mint amennyire azt az objektivitáshiányt és önismeret-nélküliséget a tudós hölgyek és urak tulajdonítják a politikának.
Az MTA elitje az elmúlt időszakban nem a tudományt vagy a tudomány függetlenségét akarta megvédeni, hanem csupáncsak és egyedül a saját függetlenségét. A függetlenség nem önérdek, hanem kontextusok és helyzetek következménye vagy eredője. Aki a „függetlenséget” a tudományos objektivitással azonosítja, az csak magát gondolja függetlennek és objektívnek. Meg hát könnyű úgy függetlenek lenni, hogy a pénz az csak úgy jön. Az MTA elitje a rendszerváltás utáni időszakban teljesen független volt sajnos, de ezzel nem tudott élni. Az akadémiai dolgozók reakcióiból, a fiatal tudósgenerációk valóban független, kapcsolatrendszerekből kihagyott vagy kitaszított nyilatkozataiból azonban kiviláglik, hogy ezt a függetlenséget és szabadságot elmulasztották továbbadni az általuk uralt közegnek. Az is erősen jelzésértékű, hogy számtalan, a nyugati verseny- és eredményalapú modellekben sikeressé vált kutató is világossá tette: az, amit itt, ma, Magyarországon az akadémiai rendszerben művelnek, nemcsak kimeneteiben tűnik sokszor érdektelennek és sikertelennek, hanem belső létében is az.
Az Akadémia vezetése és elitje azonban ahelyett, hogy felmérte volna a helyzetét, politizálni kezdett. Ennek oka nem a reális helyzetértékelés, hanem az ideológiai elfogultság volt: a szó szerint drága Magyar Tudományos Akadémia vezetése az SZDSZ-től örökölt kommunikációs stratégiával, a CEU-hoz hasonlóan megpróbált erőből csatát nyerni. Csak az ultraliberális belpesti értelmiségiek zárt álomvilágában tűnik lehetségesnek az, hogy ugyanannak a pár száz embernek az őrjöngő hisztizése eredményes lehet, akik 2006 óta minden háborújukat és 2010 óta minden csatájukat is elbukták. Nem akartak kompromisszumot, mert nem akarnak békét.
A mindennapi tudomány művelése szempontjából persze nyilvánvaló, hogy ennek a szabadon, kötöttségek nélkül elkölthető pénznek a megszerzéséért vívott harc tétje teljesen más a társadalomtudományos és más a természettudományos szekcióban. A természettudomány művelői azért még nem jutottak el a lényegtelenség azon szintjére, ahová az Akadémia társadalomtudományi, vagyis ideológiatudományi egységei már megérkeztek. Sajnos oda jutottunk, hogy a természettudósok már nem merik nyilvánosan kiröhögni a mindenfajta módszertan nélkül művelt liberális áltudományok művelőit. Az Akadémia eddigi „függetlensége” azt eredményezte, hogy az intézetek jelentős részben saját maguknak, a saját maguk választotta irányokba dolgoznak, függetlenül attól, hogy a magyar tudománynak és különösen az országnak mire lenne szüksége. Az ország mindenkori képviselője pedig az aktuális magyar kormány, amellyel az Akadémia egyszerűen nem lehet rossz viszonyban. Különösen úgy nem, hogy a korábbi liberális kormányokkal szemben mindenféle lényegi ellenállást, kritikát mellőzött.
A tudósok politizálása csak elsőre tűnik jó ötletnek, ugyanis a politika is csak egy szakma, amihez azért illik is érteni valamennyire. A tudományos teljesítmény – miként a művészi sem – nem predesztinál politikai sikerességre. Rapperek, színészek, alanyi költők, influenszerek gondolják magukról, hogy ezeken a területeken aratott „sikereik” alapján van politikai véleményük, és az számít is valamit. A társadalomtudósok, mint a társadalmi igazságosság felkent harcosai már teljesen kész társadalommérnöki tervekkel érkeztek meg a politikába, mindig sokkal jobban tudva, hogy mit is kellene csinálni.
A Magyarország Kormánya és az Akadémia közötti vita során a tudósok, a tudomány emberei egészen elképesztő hangnemet engedtek meg maguknak, és azt éreztették: a Kormánynak kellene megtisztelve éreznie magát, hogy ők leereszkednek hozzá. Tárgyalástechnikailag nem a legszerencsésebb kezdés: a vége az lett, hogy nemcsak a befolyásukat nem sikerült legalább részben megőrizniük, hanem a méltóságukat sem.
A fő kérdés azonban továbbra is megmarad. Az eddig ellenőrizetlenül burjánzó akadémiai világban ki végez érdemi munkát, ki igazi szakember, tudós, kinek a munkájára van szüksége az országnak, és ki kókler, vagy csak egyszerűen felesleges a jelen helyzetben?
A természettudományokban ez kívülről – főleg laikusként – teljesen átláthatatlan és eldönthetetlen kérdés. Még az államnak, az államapparátustól megtámogatva is nehéz lesz döntenie. Alapkutatás és alkalmazott kutatás, siker és kudarc, eredmény és tapasztalat könnyen szétrombolható néhány rossz döntéssel.
A társadalomtudományok ideológiamentesítése lényegesen könnyebb, habár sokkal nagyobb zajjal járó feladat lesz. Magyarországnak elemi érdeke, hogy a jelenkor kihívásainak megoldásában magyar, az ország iránt elkötelezett tudósok, kutatók segítsék az államot és a mindenkori kormányzatot, és hogy az erre szánt források tényleg érdemben hasznosuljanak. A demográfiai válság, a klímaváltozás, a sokadik ipari forradalom, a geopolitikai kihívások célorientált tudományos felfogást igényelnek.
Mostantól a magyar állam az egyik fő megrendelője a magyar tudománynak, és az lesz a magyar költségvetésből fizetett tudós és kutató, aki ehhez alkalmazkodik. A többieknek ott a piac, amit egyébként szavakban mindig annyira szerettek.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
matematika
2019-07-08 at 06:02
lovász “úr” egykori mat.diákolimpiai csapattársa, Babai László évtizedek óta Amerikában kutat nagy sikerrel, hazánknak is dicsőséget hoz.
idirablo
2019-07-07 at 09:54
A zsiddancs és a német etnikum faji gőgje u.olyan arányban érvényesült az MTA-s kontraszelekcióban, mint a komcsi ideológia.
Torockó
2019-07-06 at 22:37
Ez az MTA egy sztalini őskövület. Már Oroszországban is megszüntették. És nem a függetlenségüket féltik, hanem a pénzt. Amit teljesítmény nélkül kapnak. A “függetlenség” csak a fügefalevél. A pénzt elfogadják a csúnya kormánytól, sőt megkövetelik, de a munkát azt nem. És ezt nevezik függetlenségnek.
gyozo2018
2019-07-06 at 18:49
http://maivilag.com/2018/11/egy-brit-archeologus-professzor-dobbenetes-allitasa-a-magyarok-szarmazasarol/?fbclid=IwAR3Z7TRCJmrzfI8Ok8nxQnk33tt8vKJidG9xS3TFhHl2cSlv9cX3inyS5EM
Oszt jó napot!
😀
Kele Loránt
2019-07-06 at 12:30
Egy Csodálatos filozófus asszony(Heller Ágnes) Így magyaráz !!!! “” Ha véletlenül “” !! ??? Hamarosan kiadják a “Szívtipró kalandjaim az MTA piros ágyikóján” címü visszaemlékezéseit ! Felhívom a tisztelt olvasók figyelmét, az “Elölről vagy Hátulról” a “Kalimpa” valamint a “Fütykösök, fütykösök de szépen lengedeztek” fejezetekre, melyekben kifejti doktorátusának(MTA munkásságának) fontosabb téziseit !!?
gyozo2018
2019-07-06 at 13:57
Szívtől Szívig Matató Intézet
😀
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-07-06 at 10:52
Olvastam valahol, hogy a Külső-gázszag utcában világhírű MTA-s kutató Svédországba költözik (irgalom atyja, ne hagyj el, minő veszteség!), mert nem bírja az itteni mucsai állapotokat! A kutatási témájára, amelyet ott fog végezni, itthon megkapott költségkeretét magával viheti, mert a szabályozás már csak ilyen. Már eddig olvasva is elgondolkodtam egyen-máson. De tovább olvasva, a java ezután jött. A kutatási téma első fordításban, mert angolul adta meg a méltán elismert szellemóriás: “A pletyka és a politikai tekintély összefüggései”. Erre mondja a művelt pápua: no comment. DDDD
Farkas Piroska
2019-07-11 at 16:59
“A kutatási témájára, amelyet ott fog végezni, itthon megkapott költségkeretét magával viheti, mert a szabályozás már csak ilyen.”
Ez félreértés vagy csúsztatás, mindenesetre erősen félrevezető. A szóban forgó költségkeret az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatása, Európán belül ez a legkomolyabb pályázat, aki itt nyer, az valóban a szakma csúcsát képviseli. De a lényeg: ez nem itthoni támogatás, hanem európai, és nem intézmény nyeri, hanem kutató. Ez az összeg tehát személyhez kötött, ott kutat belőle, ahol a legjobbnak látja.
ómió
2019-07-06 at 10:43
A “brit tudósok” bizony már szállóige! De most magyarok is “pályáznak”!
Németh Ferenc
2019-07-06 at 10:33
Nekem is milyen jó dolgom lenne hacsak úgy fejlesztették jó pénzért időkorlátok nélkül. Sajnos nagyon kemény munkát kellett végeznek hogy a fejlesztései révbe is juthassanak. Nekem nem volt pihenő szobám a munkahelyemen így csak a monitor előtti gondolkodás maradt. Mindet kirugni a francba ahova valók főleg a magyarellenes kutatók.
Károly
2019-07-06 at 09:45
Korábban megkellett volna hozni a döntést!
Évi 70 milliárd és a járulékos veszteségek, amit az adófizetőknek okoztak, döntéseikkel?????????
Lásd: oktatási intézmények minusz 75%-os teljesítménnyel!!!!!!!
Eredmény: “büfészakos” diplomák, plusz funkcionális analfabétékból szocializált, a Hazát pénzért árúsító “diplomásaikkal”
Benedek Károly
2019-07-06 at 07:32
Ebben An tall és Jeszenszky elöl jártak, amikor aláírták trianoni döntést megerősítendő a Felvidékről és Kárpátaljáról való lemondást. Fór Lajos bácsi elmondta, hogy Csehország kiválásakor felajánlották nekünk a Felvidéket, a SZU szétesésekor meg simán visszakaptuk volna Kárpátalját.
Hazaárulók!
Benedek Károly
2019-07-06 at 07:33
Für Lajos
Kétes
2019-07-06 at 06:02
Ez az alapkutatás, alkalmazott kutatás szembeállítás is egy marxista-leninista ostobaság.
Mert el tudjuk képzelni ezt a párbeszédet az óvodában? (Hogy asongya:)
– Mi leszel Pistike?
– Hát alapkutató!
– Az mi?
– Olyan amiről sz óvónéni sem tudja, hogy micsoda, pedig neki hátul is van szeme!
Kétes
2019-07-06 at 05:54
Talán megérne egy ilyen eszmefuttatást a magyar igazságszolgáltatás bírói/jogászi kara szakmaiságának, geneziségének, alkalmasságának és valós függetlenségének a vizsgálata is.
Gáspár Anette
2019-07-06 at 07:42
Ne is mondd!
Olvass bele a jogi fórumba, és látsz csodát.
A fórum eredetileg arra lett volna hivatott, hogy hozzá nem értők
jogi tanácsot kapjanak, akikből aztán akár ügyfél is lehet.
Az ott megjelenő jogászok – vagy magukat jogásznak kiadó akárkik- tanács
helyett fikázzák, becsmérlik a kérdezők többségét.
Sötét, pofátlan alakok. Azért az már elképesztő, hogy egy fél órás tanácsadásért elkérnek 50 ezer Ft-ot. Tegye fel a kezét, aki számlát, átvételit kapott ügyvédtől, amikor kifizette a “tanácsait”.
Fuggerth Endre
2019-07-06 at 16:07
DE MEG ÁM!
Alant egy olyan, mely kitér a “tudóstársadalomra” is:
https://szennyviztisztitas.blogspot.com/p/zaroaktus.html
Karácsony.sk
2019-07-06 at 03:56
Tudós van tökös és töketlen.
A tökösök már letettek az asztalra valamit s nem az MTA tagjai, a töketlenek meg kint tüntikéznek neomarxista ultraliberális ideológiák mentén s az MTA tagjai!
Szlovákiából….
Kétes
2019-07-06 at 05:48
Nálad a pont!
Nem csak MTA intézményekben kutatnak.
Vannak még egyetemi és vállalati kutatóhelyek is. Ezek eredményessége meghaladja az MTA eredményességét.
Jól nézne ki a Richter, ha arra várna hogy majd az MTA odaviszi neki az új gyógyszer szabadalmát, de a lézer kutatásokban is a szegedi egyetem jeleskedik és nem az MTA kutatói, miként a SOTE oktatói és a klinikák orvosai.
Benedek Károly
2019-07-06 at 07:38
Az űrkutatásban meg a Budapesti Műszaki Egyetem az első, a magyar űrkutatás műszaki-technológiai hátterének meghatározó részét ők adják.
Pálnik László
2019-07-06 at 02:30
Ezt a “Szovjet” akadémiai formáció miért nem 89-ben számolódott fel?
Az nem kérdés, ez így nem maradhat!
MTA-ra szükség van. De nem erre, és nem ilyenre.
Az összes kutatóintézményt le kell róla választani, de nem az egyetemek nyakába varrni azokat.
A leválasztott intézetek vagy képesek önállóan megmaradni, vagy hát …
Benedek Károly
2019-07-06 at 07:34
Rossz a kérdés. 1989-ben a hatalmuk átmentése és megerősítése volt a fő cél.
Szavi Béla
2019-07-06 at 16:14
Az akadémiát gyökeresen átalakították 2012-ben többek között Pálinkás vezetésével, Orbán megbízásából. Tévedés azt gondolni, hogy ekkor valami szovjet rendszert állítottak volna be.
Az alapkutatás soha sem képes a saját lábán megállni, de ha nem költünk rá, megszűnik a tudásháttér, ami elengedhetetlen az innovatív hazai közeghez.
Cassandro
2019-07-07 at 08:41
@Szavi Béla
1. A Pálinkás-féle átalakítás csak ráncfelvarrás volt.
2. Akkor minden egyes alapkutatást kritika nélkül támogatni kell? Függetlenül a (világ)piaci igényektől? Az alapkutások indítása az alapkutatók kedvétől és fekészültségétől függ…
3. A 70-es években járta az a hír, hogy a Szovjetúnióban kiképeztek egy magyar ösztöndíjast az abszolút zérusfok tartományban végzett kutatások területén. Csakhogy Magyarországon nem folytattak ilyen kutást!
Zsike
2019-07-05 at 20:58
Gondolom, azt mindnyájan pontosan értjük, h nem a Tudósok kerültek a célkeresztbe! Azabadság ide vagy oda, nem nehéz azt bizonyítani, ki a címre érdemes, ki pedig csak csak mímeli a tudósságot. Nem is kívánna ez ettől fogva további magyarázatotl mivel aligha valószínű, h a valós tudományos munkásságot, eredményket felmutatni tudók nem érezhetik magukat találva. Végzik a dolgukat, mint eddig. Az intézkedés ellen háborgóknak pedig van idejük háborogni…azt meg lehet az Akadémián kívül is. A tudományos igénnyel készített kutatásokért, írásokért pedig a szabadpiac jó pénzt fizet. Hol van akkor itt a baj?! – kérdeném naivan, ha nem tudnám a választ…
Tonton
2019-07-05 at 20:23
Szerintem az új kutatási rendszer elindítása után az akadémiát fel kell függeszteni és minden egyes jelenlegi taggal megvédetni a tagságát megfelelő bizottság előtt a nyilvánosságot sem mellőzve. Így napvilágra kerülne ki mit tett le az asztalra és ki az ingyenélő. Feltételezem a leghangosabban tiltakozók a második kategória.
Benedek Károly
2019-07-06 at 07:07
És kik vizsgáztatnák ezeket a “mindeneken felül álló” agyi “Atom Antikat”?!
Természetesen az egzakt tudományok művelőit ebből kihagyva.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-07-05 at 19:23
Persze a dolog nem olyan egyszerű, mint ahogy én amatőr módjára elővezetem. Az egzakt tudományok terén az alapkutatás csodákat hozhat a későbbiekben. Talán nem mosolyogtak a matematikai logika atyján Bool-on, hogy mit számlálja az ujjait gagyogva, mint a csecsemő, mire jó ez a játék? És hol lenne a számítástechnika a Bool által lerakott alapok nélkül? Sehol.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-07-05 at 19:12
Azt már Horn Gyula is megmondta, hogy egyetlen filozófus képzésére se szabadna egy fillért se költeni. Én hozzátenném hogy nemcsak filozófussal, de szociológussal, kommunikációs szakértővel, politológussal, stb. stb. bőven el vagyunk látva. Aztán aki jól fekszik, az mehet az Akadémiára vagy más jó kis helyre holtig tartó nyugis pénzkeresettel, akinek nincs összeköttetése, az mehet Londonba mosogatni, és visszafelé köpködni hogy a Zorbán miért nem ad neki is olyan jó kis stallumot. Hány akadémikusunk van, hányan dolgoznak és “dolgoznak” az Akadémián és az eddig oda tartozó háttér-intézményekben ÁLLAMI csecsen? Hogyan áll ez a dolog hasonló nagyságú és gazda(g)ságú országokban? Azért pl. az se kutya, hogy a gyűlöletes emlékű Habsburgoknak nálunk állami pénzen fenntartott kutatóintézete van, ami még Ausztriában sincs. És hány meg hány ilyen intézet van, csak nem azért, hogy a kebelbeliek a semmiért szakíthassanak nagyot a közösből? Én még olyat is olvastam, érdekes módon visszhang nélkül múlt el, hogy egy világ-csodája-nagyszerű filozófus megkapta valami dolgozatáért a csinos kis támogatást, majd egy-két évtized múltán a méltán feledésbe merült dolgozattal újra pályázott, mint új dologgal, ismét eredményesen a kasszához járulva. Arany János után szabadon: Jöjjetek, csengő aranyak!
Benedek Károly
2019-07-06 at 06:47
“gyűlöletes emlékű Habsburgoknak nálunk állami pénzen fenntartott kutatóintézete van, ami még Ausztriában sincs. ”
És ki kapta meg azt az elfekvőt is? Na, ki?!
Hát a Prőhle!
Olvasom a minap a jobboldali újságban, hogy milyen sokat köszönhetünk mi Habsburg Ottónak, aki -ó, ájulok el a nemes gesztusától- leereszkedett hozzánk, s magyarul beszélt az ő magyarjaihoz.
Habsburg Ottó a Páneurópai Unió nagykövete volt, mely az Európai Egyesült Államok megalapítását hivatott elősegíteni.
Mit is matatnak a HI-ben a Pröhle-féle “tudósok”?
Kik Orbán Viktor főtanácsadói, hogy ezt a Pröhle-féle kullancs lobbit nem tudjuk lerázni magunkról?!
Kik tanácsolták neki, hogy az ultraliberális, magyargyűlölő szófosógépről, Ungváriról mint legjelesebb tudós krónikásról emlékezzen meg?!
Egy felől üdvös műtéteket hajtanak végre, de a kultúránkat hagyják szabályosan, vérlázító módon kiherélni. Amúgy, hová lett Szakács Árpád, és mikor jön el “2018 ősze”?!…
Csorba Csaba
2019-07-06 at 15:09
A régi akadémiának is voltak furcsa “grimbuszai”. Hogyan lehetett pl. egy Habsburg főherceg 1945-ig másfél évtizeden keresztül a MTA elnöke? Ez még a Habsburg önkényuralom idejében is elképzelhetetlen lett volna. Az osztrákok kiebrudalták a Habsburgokat, a Horthy-érában mi meg “megbecsültük” őket.
Vízöntő
2019-07-05 at 18:38
Gondolom sokan emlékeznek még a 2010 előtti korszak két vezetőjének a kijelentéseire.
Az egyik Gyurcsány, mint miniszterelnök, szüleménye volt:”..el is lehet innen menni!”, a másik Király Júlia gyomrosa:”Nincs ingyen ebéd!”!
Nos, a jelek szerint voltak kivételezettek!
Az ideológiatudományi egységeket vágják ki az MTA szervezetéből, a művelőiket a filozófusokkal együtt szigorúan válasszák le a történelem tudomány területéről és a konzervatív történészek kerüljenek be helyettük, ők pedig veszítsék az akadémiai tagságukat, a bőven bugyogó pénzforrást!
Ha meg tiltakoznak tegyék eléjük az idézett két bölcsességet, amik ellen nem tiltakoztak, amiket akkor elfogadtak amikor csak a rászorulóknak nem volt ingyen ebéd! Legyen most érvényes rájuk!
KisFJ
2019-07-05 at 18:52
Úgy gondolom hogy a jelenlegi kutatás a magyar történelemmel kapcsolatban nem megfelelő . A konzervatív történészek meglátásait és érveit sokkal megalapozottabbnak látom.
Benedek Károly
2019-07-06 at 06:26
A László Gyula Intézetet eleve nem rendelték az MTA alá. Jól tették.
Tele volt az Akadémia Trencsényi-Waldapfel féle munkásőrökkel, aki egyenruhában, pisztollyal ment előadást tartani az ELTE-re.
László Gyulát nem vették fel, mert a kettős (és többes) honfoglalás elmélett “szamárságnak” bélyegezték. Egyéb szakmai felfedezéseit, megállapításait pedig úgy használták, úgy hivatkoztak rá, hogy a nevét sem voltak hajlandóak kimondani:
” mint tudjuk”; de hogy honnan, kitől tudják, azt már nem. Történész, régész, képzőművész volt. Ő rekonstruálta, jelenítette meg a honfoglalás kori magyarság öltözékét is.
Mindeközben olyan kókler senkik viperafészke volt az Akadémia, mint Glatz, akinek az aljas, rasszista előszava közismert.
Makovecz mesélte, hogy hívta őt az Akadémiára, tagnak. -Rúgd ki a munkásőreidet, addig nem.
-Azt nem lehet.- válaszolta Glatz.
Elnézem a Civil Kört, ott szerepel egy tudós asszony, űrkutató, aki a klíma rendszerről, hatásairól, az űrkutatás mindennapi életünket, a nemzetgazdaság egészét befolyásoló hatásáról tartott már számos közérthető előadást. Ő nem fér be az MTA-ba, mert keresztény, konzervatív.
Valamikor olvastam egy interjút az édesapjával, aki a magyar űrkutatás megszervezője, megalapítója, ma is aktív tudós. Az interjúban kifejti, hogy kutatás közben:” szemünkbe csillan a teremtés csodája”.
Természetesen ő sem lehetett, lehet akadémikus.
De olyan krakéler senkik, akik elkötelezett kommunista, liberálisként jelölték körbe az MTA-t, hogy oda nem férhet be senki más, még ha a munkásságukkal felül is múlják a mlegszrban tapicskolókat.
Ideje volt rendet vágni.
Viszont baj, hogy a “tudós társaság” tagjait változatlanul eltartjuk havi netto 500-ért vakarhatják…
A bolondokházába kell irányítani a gender és hasonló, a társadalomra, az emberiség egészére káros idiótaságokat fejtegető szélhámosokat, nem az akadémiára és egyetemekre.
Benedek Károly
2019-07-06 at 06:32
Kiegészítésképpen, mindazok után, hogy László Gyulával hogyan bántak el az akadémikus mindenható elvtársak, a fia és a lánya nem a László Gyula Intézetnek ajándékozta gondozásra, megőrzésre a teljes életmvét, kutatási dokumentumait, hanem az őt lenéz, megalázó MTA-nak.
No comment.
Szegény, biztos forog a sírjában.
Gáspár Anette
2019-07-06 at 07:21
Persze, hogy még időben lenyúlták, hogy el tudják zárni.
Ki tudhatja, hogy milyen fontos adatokat tartalmazhatnak a dokumentumok, melyeket nem publikálhatott?!
Az alma -ritka kivétellel-, messze esik a fájától…
Vajon a László Gyula Intézet kutatóinak megengedik-e a betekintést?
Alig hiszem. Én nem asszisztáltam volna, hogy apám életművét azok markolják fel, akik egész életében megalázták.
A Széchenyi Akadémiát meg hagyjuk.
Az is megér egy misét, hogy mivé vált a Makovecz Akadémia…
KisFJ
2019-07-05 at 18:28
Tökéletes a cikk, remélem az állami vezetők is elolvassák.
“Ki a tudós, és ki nem?”:
Csak az a tudós aki eredményt mutat fel, akinek munkájából haszon származik a magyar állam, és az emberek számára. Én is úgy gondolom hogy jelenleg a “tudósok” Magyarországon semmi eredményt nem tudnak felmutatni.
“És ki fizeti őket?” :
Úgy gondolom hogy a tudósokat Magyarországon jelenleg a magyar állam fizeti. Ez egy teljesen feleslegesen kifizetett összeg, egy ráfizetés, egy hatalmas veszteség.
Én úgy gondolom hogy a kutató tudósokat nem az államnak kell fizetnie (vagy nem csak), hanem a versenyképes iparnak. A versenyképes ipar az tudja hogy csak akkor fizet ha van eredmény, és ha másképpen van akkor a versenyképes ipar elveszti versenyképességét, és becsődöl, megszűnik.
Ma már nem kell egy tudományos akadémia ahhoz hogy a tudósok munkáját összefogja , és biztosítsa összeköttetéseit, és az információhoz való jutását.
Ma minden műszaki ember tud idegen nyelveket, és a különböző tudományos munkákhoz hozzáférhet akár az interneten is.
A tudósokat elsősorban az iparnak kell fizetnie, finanszíroznia.
Kutatási célok:
Sajnos jelenleg a tudományos akadémia mindenféle liberális áltudománnyal foglalkozik, mint például a betegségnek tekinthető gender téma.
Például a Petőfi kutatással kapcsolatos DNS vizsgálatokat megtagadta megakadályozta, és ez enyhén szólva is nagyon furcsa. Úgy tűnik, és ez egyértelmű, hogy a tudományos akadémiának nem célja az igazság kiderítése, és ennek megállapításához nem kell felsőfokú diploma.
Tehát a Tudományos Akadémiát valóban át kell alakítani, és ott elsősorban a pénzt kiadó államnak, és annak vezetőinek a szándéka és véleménye a fontos és lényeges, vagyis az államot és a lakosságot képviselő a mindenkori kormánynak.
antilibsi
2019-07-05 at 18:51
Bocsika de nem, az MTA-t nem a magyar állam fizeti, mert a magyar államnak nincsen pénze, ezért a magyar állam adófizetői fizetik az élősködő MTA fizetésfelvevőit.
KisFJ
2019-07-05 at 18:53
Oké, igazad van.
Bánkuti Zoltán
2019-07-06 at 15:50
A forintot a Magyar Állam bocsátja ki! Nem az adófizetők. Tehát a Magyar Állam annyi pénzt bocsát ki, amennyire szüksége van.
bl
2019-07-05 at 18:25
“Sajnos oda jutottunk, hogy a természettudósok már nem merik nyilvánosan kiröhögni a mindenfajta módszertan nélkül művelt liberális áltudományok művelőit.”
Ennek következtében minden megy tovább MENTHETETLENÜL. Az objektivitás csírái is eltűnnek a NAGY NARRATÍVA gyártásában. Hihetetlen mértékű szubjektivitás. A józan ész teljes hiánya. Ultraliberális katyvasz. Pszichológiai eszközökkel gyártott valóság. Racionálisnak tűnő, majd a problémás pontnál teljesen irracionálissá váló MESE.
A természettudományos résznél meg az a baj, hogy a születésénél még alig látszik a tudomány volta, ez is csak egy narratíva jódarabig. Itt viszont bárki megérdemli a pénzt, aki “amúgy egyébként jól van”. Itt érdemes “dajkálni”.
antilibsi
2019-07-05 at 18:05
70 milliárd évente egy léhűtő hazaáruló bandának, miközben a tényleges újítások, találmányok és tudományos eredmények az élősködő MTA-n kívül születnek.
Namond
2019-07-05 at 17:13
Kitűnő cikk.
Átsferi
2019-07-05 at 17:12
Miért olyan ördögtől való, hogy illik pályázatokat beadni, amit aztán elbírálnak és eszerint kapja illető “tudós hölgy, úr” a pénzbeli juttatását. Emlékszik valaki mondjuk az elmúlt évtizedre visszamenőleg olyan szenzációs eredményre, ami az emberiség jövőjére pozitívan hatott volna? vagy legalább a magyarságéra? Semmi. Néma csönd.
Azt viszont olvashattuk, hogy Heller Ágnes néne számolatlanul vette föl a millákat, valami ció-bolsevik utópiáért. A “világhírű” filozófus asszony. Bajban is volt, amikor firtatni kezdték a potya pénzeket, össze-vissza hadovált, dadogott, hagyták is futni, de lám, azóta be nem áll a pofája!
sanyi
2019-07-06 at 03:25
Miközben Pircsike nyomja a ‘tudományt’ a ba-szobában, sok tisztességes, de sokkal tehetségesebb fiatal kutató csajt külföldre üldöztek ezek a vén faxok. Oda házasodik, ott szüli az okos gyerekeket, meg a tudományos eredményeket, mert a feudális MTA-ban nem kapott lehetőséget. Kuplerájt csináltak Széchenyi örökségéből!
Szavi Béla
2019-07-06 at 10:14
Kedves Átsferi! Jelenleg is pályázatos rendszer van érvényben, (a legtöbb kutató a korábbi eredményeit felmutatva pályázik pl. ÚNKP-ra, vagy más hazai vagy külföldi ösztöndíjra, emellett a Lendület program szintén plyázatos úton dönt arról, hogy mely kiváló magyar kutató alapíthat kutatócsoportot itthon, miután külföldön már nagy sikereket ért el).
Pálinkás (korábbi MTA elnök, majd Orbán minisztériumi embere) vezetésével nagy szerkezeti átalakítások zajlottak 2012-ben, ezt kívánja Palkovics most szétzilálni.
Az MTA feladata amúgy nem az innováció, azt a cégeknek kell végezni. Az MTA intézeteiben alap- és alkalmaztott kutatást végeznek, amely amúgy az innovatív cégek létrejöttének egy fontos feltétele. Azért van szükség a (nem feltétlenül innovatív, de komolyan tudományos) alapkutatásra, mert akkor meghonosodnak Magyarországon olyan tudományágak, amelyek a cégeknek jó tudáskörnyezetet biztosítanak (jelenleg remek, világszinten is versenyképes a teljesítményünk például nanotechnológiában, szilárdtestfizikában, hálózatkutatásban, orvosbiológiában, orvosi képalkotásban stb.)
Cassandro
2019-07-07 at 08:20
@Szavi Béla
Itt most igazolta a központi irányítás szükségességét. Ha a kutatói szabadság alapján (mondjuk) bárki, bármit saját döntése szerint alapkutathat részben pályázati pénzből, akkor abból nem lesz innováció és nem lesz GDP növekedés.
Ez olyan, mint amikor egy munkavállaló egy világszínvonalú embergyógyászati gyógyszergyártó cég pénzén bérelt lakásban lakik, de saját ötlet alapján állatgyógyászati kutatást végez, mert meg van győződve annak hasznosságáról. Csakhogy emiatt mideközben a cég elveszíti versenyelőnyét.
Szavi Béla
2019-07-07 at 22:40
Kedves Cassandro! Az ÚNKP-ról, abban az értelemben, ahogy szólsz róla, például ma is “központilag” döntenek, csak annyi a nagy különbség, hogy jórészt a tudományos autonómia szabályai szerint. Azaz projektpénz csak annak jár, aki felmutat valamit: a pénzért publikálni kell, konferencián előadni, doktorit időben befejezni, stb. Arról szó sincs, hogy mindenki azt kutat amit akar, ezt így csak egy politikus gondolhatja, mert nem érti a tudomány belső logikáját. Ma ezekről a pénzekről nem menedzser és politikus dönt, hála Istennek. De ez sajnos megváltozik.
Amit a kormány az egyetemeken átvitt, hogy a pézügyekbe beleszólása van a kancelláriának, de az oktatás szabadsága jórészt biztosított, az nekem sokkal szimpatikusabb eljárás lenne. Attól tartok, hogy az MTA esetén Palkovics baklövést követ el, hogy ennél tovább megy, hogy saját befolyását növelhesse.
Szavi Béla
2019-07-07 at 22:45
Kedves Cassandro! Elnézést a tegezésért, nem figyeltem eléggé, hogy magázva szólított meg. (az általános tegeződés szokása, bár engem is gyakran zavar, sajnos mára rám is átterjedt)
Gáspár Anette
2019-07-05 at 17:05
“Nem akartak kompromisszumot, mert nem akarnak békét.”
No, igen!
“Nem lesz itt nyugi!”
Mondá Heller Ágnes, az ürdüng öreganyja, miközben TGM -nek a fején kurkászott a három arany hajszál után.
Henye Marietta
2019-07-05 at 16:55
Egy közismert művész a következőt jegyezte meg a tudósainkról, akik most féltik az önállóságukat és ezért ugyan azt művelik, mint 1990 elött, csak nem keletre, hanem nyugatra mennek árulkodni és ármánykodni, idézet a következő: A legnagyobb gonosztevőink a tudósaink. Ehhez nincs mit hozzátenni.
Szavi Béla
2019-07-06 at 10:06
Kedves Henye Marietta! Keresem, hogy ki mondhatta, de nem akadok rá az interneten. Megtennéd, hogy megmondod, kitől származnak ezek az amúgy vitatható, általánosító, üres gondolatok? Ha ismerném a mondat forrását, jobban megérthetném, miért gondolkodik így valaki. Köszönöm.
Cassandro
2019-07-07 at 07:58
@Szavi Béla
Lehet, hogy érveléséhez talál szabályt erősítő kivételeket, de az a néhány nem MTA-ás ember, nem legitimálja a főként társadalomtudósok uralta mozgalmukat. Objektívnek álcázott hozzászólásai egy diszkusszió során csak az alaptételt igazolják. Az MTA tüntetések személyesek és balodali szempontok szerint motiváltak.
Majd ha a vállalati kutatóhelyek tulajdonosai felszólalnak az lyesfajta tüntetéseken, akkor tessék jelentkezni!
Szavi Béla
2019-07-07 at 22:22
Kedves Cassandro! Az átalakítás módjával kapcsolatos bírálatok legerősebbike éppen az, hogy azt, aki ma jól dolgozik az MTA-n, éppúgy elbánnak vele, mint aki rosszul. Palkovics nem tesz különbséget intézetek között, mindent egyben átalakít, az akár jó, akár rossz. Közben semmi garancia arra, hogy az ő ötlete jó, mert alig árul el róla valamit az ITM.
Sajnos az okok, amiket a miniszert emleget nagyrészt tévedésen alapulnak (pl. az innovációt az alapkutatóktól várja, pedig az a vállalkozások feladata, emellett eredménytelennek nyilvánította az MTA-t, pedig azt az ITM szakértői is megállapították, hogy a munka minőségével nincs általános gond, csak az iparba való átültetése döcögős). Arról pedig soha sem beszélnek, hogy mi a célja az átalakításnak, amiben a kutatóknak hozzá nem értő menedzserek és politikusok dirigálnak majd.
Szavi Béla
2019-07-07 at 22:33
Szintén Cassandronak: magam mérnöki végzettséggel rendelkezem, és olyan cégnél dolgozom fejlesztőként, ami innovatív, és kizárólag exportra gyárt mikroelektronikai eszközöket. Csodálkozva látom, hogy Palkovics azt hiszi, hogy az egyetemek például ezt a munkát el képesek végezni, mint ami nálunk zajlik (Palkovics az MTA-tól várja az innovációt, ami nonszensz). Ezzel azt akarom mondani, hogy az akadémián és az iparban teljesen mások a módszerek és a célok: leegyszerűsítve ők tudják, hogy mit, mi pedig hogy hogyan kell csinálni. Az akadémiai tudás viszont nem vész el. Az innovációban részt vesz nálunk kutatóintézet is, informális kapcsolatban és megrendeléseken keresztül alkalmazzuk mi is az akadémiai és egyetemi tudást, nélkülük nem lenne meg a kellő elméleti háttér. Ezért tartom Palkovics alaptételét hibásnak, miszerint a kutatóknak kellene innoválni. Nem, ez a fejlesztőcégek feladata.
Ha a kormány tenni akar az innovatív cégekért, akkor azzal tesz a legjobbat, ha az infrastruktúrát fejleszti. Most például az új magyar Trieszti kikötő ötlete egy igazán remek elképzelés! Ezzel lehet megtolni az innovatív cégeket.
Kérem ezt magyarázd meg, mert nem értem, hogy mit jelent: “Objektívnek álcázott hozzászólásai egy diszkusszió során csak az alaptételt igazolják.” – pontosan melyik alaptételt, és hogyan? Köszönöm.
Babóca
2019-07-05 at 16:34
Helyes!
sanyi
2019-07-06 at 03:17
Nagyon jó cikk!
Tényleg, miközben hőbörög a sok terméktelen ‘tudós’, hogy majd jól elmennek nyugatra (mosogatni?), a megkövesedett feudális struktúrájukkal rengeteg TEHETSÉGES FIATAL TUDÓST szorítottak ki az tudományos pályáról vagy üldöztek el nyugatra.
Az MTA-s tudományos Ba-szoba a romlottságuk méltó jelképe lett.
Van olyan, hogy valaki függetlenül gazdag, de az ne kuncsorogjon pénzért. Ha meg igen, ;s elfogadja, akkor csak egy alkalmazott.
Szavi Béla
2019-07-06 at 10:03
Az a bibi a cikkíró érvelésével, hogy azt hangoztatja, hogy most is ugyanazok tüntetnek, mint bármikor máskor. Tévedés. A túlóratörvény bevezetésekor, vagy az internetadónál stb. nem szólaltak fel az alábbiak:
– a Lendület kutatócsoporti vezetők (akik ugyebár a legkiválóbb, külföldről hazacsábított kutatóink)
– gyakorlatilag az összes kutatóintézet és egyetem (beleértve az innováció alapját jelentő témákban kutató természettudósokat, hazánk legkiválóbbjait a nanotechnológia, orvostudomány területeiről)
– egy csomó külföldi intézmény kutatói (köztük német kutatók, akik tételesen cáfolták, hogy Palkovics tervének bármi köze lenne az általa emlegetett német példákhoz)
– a nature, a világ egyik legnagyobb tudományos kiadója
Palkovics hallgathatna az okos szóra: gyakorlatilag nincs tudós, aki egyetértene vele, míg aki helyesli az átalakítást (aminek a célja máig nincs kifejtve, és amelynek okai jórészt hazugságokon alapulnak) az vagy politikus, vagy laikus.
Nagyon nagy hiba, hogy a kormány az ITM-en keresztül lehívni tervezett (a kutatóknak szánt) források miatt egy olyan törtélenelmileg fontos pontját semmisíti meg a magyar önérzetnek, mint a kutatók, tudósok. Az egész azon a tévhiten alapul, hogy egy jobb esetben jogász/közgazdász, rosszabb esetben semmilyen végzettségű politikus jobban tudja, mire kell a kutatási pénzeket költeni, mint az a kutató, aki évtizedek óta ismeri a szakmáját.