Ismét drogos sofőr ölt Budapesten. Meghalt a kórházban az a 47 éves férfi, aki szombat hajnalban szenvedett borzalmas balesetet a Róbert Károly körúton, a Lehel utcai kereszteződésben. Egy 20 éves holland férfi csapódott a kocsijának, az ámokfutó részegen, bedrogozva, az édesanyja kocsijával száguldott át a piroson. Mindenki emlékezhet az Árpád hídi tragédiára, amikor a bedrogozott vállalkozó forgalommal szemben hajtott rabolt taxival az ártatlan pár Suzukijába. A házaságg előtt álló pár azonnal meghalt. A drogos ámokfutó szinúgy. Hány embernek kell még meghalnia a magyar utakon a drogos ámokfutó gyilkosok miatt? Mikor mozdulnak végre a törvényalkotók és súlyosítják a BTK-át?
A szombati Róbert Károly körúti horrorbalesetről a BRFK tegnap osztott meg egy sokkoló felvételt, amin látható, hogy a vétlen autósnak esélye sem volt elkerülni az ütközést. A 47 éves sofőr a kórházban belehalt a sérüléseibe.
Úgy gondolta, hogy ő majd tudja mekkora sebességgel és milyen szabályok szerint vezet. A Suzukiban ülő, szabályosan közlekedő 47 éves férfinek esélye sem volt.
A vétlen Suzuki vezetőjéért a helyszínen és a kórházban is mindent megtettek a mentők és az orvosok, de a végül a férfi vasárnap meghalt.
A tragédiát súlyosítja, hogy bedrogozott, ittas 20 éves holland ámokfutó és egyik utasa az ütközés után elmenekültek, ott hagyva a haldokló áldozatukat. A másik utas a helyszínen maradt.
A rendőrök elfogták a baleset okozóját és az elmenekült utast, a sofőr letartóztatását azonban nem rendelte el az illetékes bíró, a holland mindössze nyomkövetőt kapott a lábára és bűnügyi felügyelet alatt áll. A Fővárosi Főügyészség messzemenőleg nem ért egyet ezzel,letartóztatásért fellebbezett, mivel a bűnismétlés, bizonyítékok eltüntetése, összebeszélés veszélye egyaránt fennáll a szökés veszélyes mellett.
Nevetségesen megengedők a magyar törvények
Szakemberek szerint nevetségesen megengedők a drogosan bűncselekményt elkövetőkkel szemben a magyar törvények. A drogfogyasztást ugyanis alapból enyhén kezeli a jog. Az első alkalommal szimpla, egy éves elterelés vállalásával minden következmény nélkül megúszható a drogfogyasztás, a drogos állapot.
A Btk. kötelező rendelkezése, hogy a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Az eltiltás mértéke 1 hónap és 10 év között szabható ki, illetve végleges hatályú is lehet.
Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat nem egységes, viták folynak arról, hogy ha ittas állapotban járművet vezető bűncselekményt követ el, halmazati büntetésül elítélhető-e ugyanakkor ugyanabban az ügyben járművezetés bódult állapotban elkövetett bűncselekmény miatt is, vagy sem.
A BTK felülvizsgálata elengedhetetlennek tűnik
Nagy felháborodást váltott ki néhány hete az Árpád hídi tragédia. Egy drogos vállalkozó elrabolta tulajdonosától a taxiját a Szentlélek térnél, majd forgalommal szemben felhajtott a hídra. Több mint 160 kilóméteres sebességgel haladva a Margid-szigeti lehajtónál frontálisan ütközött egy Pest felől szabályosan érkező Suzukival. Az ütközésben szörnyethalt a Suzukiban utazó jegyespár, az ámokfutó drogos is életét vesztette. A karambolozókba belefutó másik taxi vezetője életveszélyes, utasai súlyos sérüléseket szenvedtek.
A drogos vállalkozó már egy nappal korábban is agresszívan lépett fel, kihívták rá Óbudán a rendőröket. Az egyenruhások előállították, ám mivel nem álltak fenn annak a feltételei, nem vették őrizetbe, hanem a törvények értelmében elengedték. Mindössze drogbirtoklás miatt indult ellene eljárás. A rendőröknek ugyanis nincs joguk megítélni, hogy a drogos állapota forulhat-e dühöngésbe, vagy készülhet-e bűncselekmény elkövetésére, vagy sem. Az ittas, magatehetetlen embert detoxikálóba szállíthatják, ám a bármennyire is hangoskodó drogost nem.
Ráadásul van egy kiskapujuk is a drogosoknak, ha első esetben kapták őket el, választhatják az egy éves elterelést és mentesülnek a következmények alól.
A közvélemény megengedőbb a fogyasztókkal szemben
A válaszokból kitűnik az az attitűd, amely jelen van a társadalomban.
Azaz, hogy a szerhasználókkal szemben a büntetés mellett meg kell adni az esélyt az újrakezdésre és a társadalomba való reintegrációra. Ezért a szerhasználók büntetésének szigorítását csak kisebb arányban támogatnák, mint elleneznék.
Azonban a droggal kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a termelés, csempészet, terjesztés stb. elkövetőire a szigorúbb büntetések kiszabását és más szankciók bevezetését a többség támogatná. Ez egybecseng a jelenlegi drogpolitikai irányokkal, ahol a szerhasználók a büntetés mellett (sőt az ún. elterelés esetében ahelyett, amennyiben vállalják a megelőző-felvilágosító folyamatbanvaló részvételt) lehetőséget és segítséget kapnak. A terjesztőkkel, termelőkkel szemben azonban jelenleg is a zéró tolerancia szabálya érvényesül.
Császár Előd esete jogi furfang egyesek szerint
Császár Előd 1998. december 17-én, délután fél négy tájban halálos közlekedési balesetet okozott, amikor a Szilágyi Erzsébet fasoron autójával megcsúszott és karambolozott egy rendőrautóval, amelynek vezetője, egy 25 éves rendőrtiszt meghalt.
A hatóságok már a büntetőper kezdete előtt alulmaradtak két vitatott kérdésben: nem tudták bizonyítani azt az állításukat, hogy a vétkes sofőr kábítószer befolyása alatt állt a tragédia idején; az igazságügyi orvosszakértő csak jóval korábbi fogyasztást tudott kimutatni, amiért Császárt ügyészi megrovásban részesítették.
A hatóságok azt sem tudták elérni, hogy a közlekedési ügyet és a karambolozott autóra kötött, visszadátumozott biztosítás miatti okirat-hamisítást egy perben tárgyalja a bíróság. Császár védője, Zamecsnik Péter elérte, hogy 2001 tavaszán Császárt felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint százezer forint pénzbüntetésre ítéljék.
Bár az ítéletben kimondták, hogy sem alkoholt, sem kábítószert nem fogyasztott, és a balesetet az autóval való szabálytalan közlekedés során bekövetkezett megcsúszás okozta, az ítélet hatalmas közfelháborodást okozott.
A baleset és a per, valamint az ítéletek miatt Császár magyarországi karrierje gyakorlatilag véget ért.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS