Szélsőjobboldali hátterű, sérelempolitikára alapozott ideológiai átnevelés; a Fidesz térhódítása az iskolai padsorok között; túlzott nemzeti öntudatra nevelés; a kádári diktatúra diktatúrának nevezése; a háborús hősök hősöknek titulálása; túl sok identitás-erősítés; túl kevés kompetencia – ilyen és ehhez hasonló színvonalú, és ideológiailag túlfűtött kritika hangzott el az új Nemzeti Alaptantervvel (NAT) kapcsolatban. Miközben a baloldal ismét tanárforradalmat kirobbantva igyekszik politikai tőkét kovácsolni, csöndben megszólalt a szakma is. Posztunkban szembeállítjuk a vádat a valósággal…
Óriási átpolitizált botrányt kerekített a balliberális oldal az új Nemzeti Alaptantervből, amelyről a köztudatba leginkább beszivárgó információ, hogy a NAT túlságos mértékben képviselné a nemzeti jegyeket, a hazafias öntudat kialakítását. Hogy ez a vélt feltételezés valójában a társadalom mekkora hányadát botránkoztatja meg, arra talán érzékletes példát nyújt maguknak a tanároknak a megosztottsága is.
Az új NAT-ot támogató tanár; forrás: Facebook.com
Kunhalmi megmondja, mi jó a magyar diákoknak
Ki is bírálhatná szakmailag hitelesebben az új NAT-ot, mint az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, akit “hejesírásáról”, az írók nevének pontos felidézéséhez kritikusan hozzáálló entitásként, a 3-as metrót is következetesen “háromas metróként” emlegető politikusként ismer a magyar társadalom. Kunhalmi hétfőn ideológiai átnevelésről, konzervatív oktatáspolitikáról, gyermekellenességről szónokolt az új NAT kapcsán, duettet alkotva a kevés nemzeti érzelemmel még megáldott szocialistaként számon tartott Hiller Istvánnal, aki legalább tanár. Hiller ugyanakkor szintén mellőzve a szakmai érveket azt állította,
a Nat nem szakmai dokumentum, az annak a törekvésnek a része, hogy a kormánypártok a politikai, a gazdasági tér után, a szellemi, kulturális teret is elfoglalják.
De, csakhogy más balliberális pártot is idézzünk, a DK-s Arató Gergely egyenesen azt állította, a NAT szándékosan, ideológiai okokból kihagyta a mohácsi vészt.
Háromszáz tanár nem forradalmi tömeg
Miközben a baloldal a teljes oktatói kör kollektív felzúdulását, felháborodását igyekszik elhitetni a közvéleménnyel, érdekes adat, hogy, a tiltakozó pedagógus-szervezetek NAT ellen kiálló tagjai eddig összesen 304 főt számolnak, szemben a felsőoktatásban dolgozó 22.110, a középiskolákban dolgozó 43.800, és az általános iskolákban dolgozó tanárok 76.500 fős számával. A tiltakozók tehát a teljes pedagógustársadalom 0,2 százalékát teszik ki, amit aligha lehet országos botránynak nevezni, a számok ismeretében. A hazaszeretetre szitokszóként tekintő tanáregyesületek számszerűsítve ennyien képviseltetik magukat: Magyartanárok egyesülete 77, Egyetemi oktatók 50, Történelemtanárok egyesülete 131, Pécsi gimnázium 31, az erősen balrahúzó vezetésű PDSZ #nonat kampányába becsatlakozók száma pedig 15 fő.
Nem mellesleg nemrégiben ellenkampány is indult az új NAT mellett, amelyet rövid időn belül közel nyolcezren írtak alá. A kezdeményezők úgy vélik, “jó dolog, ha a magyar gyermekeket hazaszeretetre nevelik” A petíciót itt támogathatja.
Az új NAT-ot támogató tanár; forrás: Facebook.com
Megszólal a szakma is
De valójában mindaddig a felszínét kapargatjuk az új NAT-nak, illetve az ellene indított kritikáknak, ameddig szembe nem állítjuk a vádakat a NAT-ban szereplő tényekkel, amelyekre a Történelmoktatók Szakmai Egyesülete vállalkozott nemrégiben megjelent elmzésében. Megállapításaikat előzetesen pontokba szedve a szakmai egyesület megállapította:
- az új NAT tanterve lényegesen korszerűbb és jobb, mint az ezt megelőzők
-
a rendszerváltás óta bevezetett korábbi NAT-ok kitüntetett helyen szerepeltetik a nemzeti identitás kérdését
- nem sérül a kritikai gondolkodás, és a kompetencia
- az új NAT szakít a kádári romantikával
- egyik legpozitívabb újdonsága az állampolgári ismeretek
- a magyar háborúk hőseit nem túlzó nacionalizmus, hősnek nevezni
A NAT lényegesen korszerűbb az eddigieknél
Mint elemzésük legelején kiemelik céljuk, hogy “a történelemoktatás világában teljességgel átpolitizálódott témákban, vitákban egy higgadt és valóban szakmai, a szakma csendes többségét képviselő hangként” szólaljanak meg. Mint kiemelik,
természetesen nem létezik tökéletes történelem tanterv, az pedig végképp elképzelhetetlen, hogy mindenki egyetértsen ilyen bonyolult elméleti kérdésekben, de azt mégis bizton állíthatjuk, hogy ez a tanterv lényegesen korszerűbb és jobb mint, az ezt megelőzők.
Mindezek fényében is sajnálatosnak nevezik, hogy “a médiában előkerülő hírek és vélekedések néhány teljesen téves alapállításból eredeztethetők“, amelyeket a NAT ismeretében könnyen meg lehet cáfolni.
Az egyesület szerint az egyik leghangsúlyosabb kritika az új NAT-tal szemben, hogy pedagógiai céljai között “dominál a nemzettudat”, és “a tanterv kiemelten kezeli a nemzeti identitást”. Az egyesület ugyanakkor kiemeli, a dokumentum bevezetője 12 célt határoz meg – úgyis, mint „a tanuló képes legyen a társadalmi viszonyok és folyamatok értelmezésére” vagy „a tanulóban kialakuljon az európai civilizációs identitás ” – ugyanakkor ezek közül pusztán kettő érintheti a nemzeti identitás kérdését, amely közel sem nevezhető aránytalannak. Mint megjegyzik, a rendszerváltás óta bevezetett korábbi NAT-ok kitüntetett helyen szerepeltetik a nemzeti identitás kérdését, így ez a törekvés nem jelent meredeken szélsőséges elkanyarodást a korábbi alaptantervek alapvetéseitől.
Az új NAT-ot támogató tanár; forrás: Facebook.com
Anarchista gyerekeket kell nevelni, akik bátran átmennek a pirosnál
Következő, szintén a “túlzott” nemzeti nevelést igazolni vágyó kritika, hogy a NAT kötelező ideológiai normákat ír elő és szerepel benne a normakövető magatartás. Hogy ezzel alapvetően mi a problémája a balliberális oldalnak, márcsak azért is érthetetlen, mivel a dokumentum vitatott mondata teljes egészében így szól,
a tanulóban kialakuljon a társadalmi felelősség, szolidaritás és normakövetés, amely alapvető értéknek tartja a közösség iránti elköteleződést, valamint az egyéni választási lehetőségeket.
Mivel a mondat egyetlen ideológiai normát sem ír elő (különben a dokumentum többi részében sem), az valójában “durva és rosszindulatú csúsztatásnak tekinthető“. A szöveg ugyanis egyértelműen olyan társadalmi viselkedési normák kialakulásának elősegítéséről szól, mint az együttélés elemi szabályainak betartása (idősek tisztelete, a környezet megóvása, a másik ember megbecsülése, a teljesítmény iránti tisztelet, stb.).
Ezek kapcsán a Magyar Államnak a többség által elvárt, elemi kötelezettsége a normakövetés megkövetelése
-írja az elemzés.
Nem sérül a kompetencia, meg a kritikai gondolkodás
Szintén éles támadást kapott az új NAT a kompetencia-mánia jegyében, hogy “nem elég kompetencia- és forrásközpontú, valamint baj az elbeszélés (narratív) és ismeretek hangsúlyos megjelenítése”. Az elemzés szerint, ennek éppen az ellenkezője igaz. Mint felidézik, a történelem tantervben négy, kompetenciákat elváró fejlesztési területbe (ismeretszerzés és forráshasználat; tájékozódás időben és térben; szaktárgyi kommunikáció; történelmi gondolkodás) szervezve összesen 78 tanulási eredményt találni. Mivel még terjedelemben is ezek alkotják a tanterv nagyobbik hányadát a tartalmi elemekkel szemben, “a kompetenciák fejlődését és tanulói tevékenységet elváró tanulási eredmények” igenis nagy szerepet kapnak. Az elemzésben kitérnek arra is,
a nemzetközi és a magyar történelem-didaktikai szakirodalom és tankönyvírói gyakorlat jó része evidenciának tekinti a narratív megközelítés fontosságát , ami nem tagadása, hanem éppen megkerülhetetlen előfeltétele a hatékony kompetencia alapú tanításnak.
Az elemzésben arról is szó esik, hogy a NAT-ban nem jelenik meg kellő hangsúllyal a forráskritika, kritikai gondolkodás. A tények ezzel szemben arra mutatnak, az „ismeretszerzés és forráshasználat”, valamint „történelmi gondolkodás” fejlesztési terület alatt általános- és középiskolában összesen 41 tanulási eredményt találunk, amelyek zöme ezzel a kérdéskörrel foglalkozik: pl. „képes azonosítani a források szerzőinek a szándékát”; „bizonyítékok alapján értékeli egy forrás hitelességét”; „tud forráskritikát végezni és különbséget tenni a források között” stb.
Az új NAT-ot támogató tanár; forrás: Facebook.com
Abcug győztes csaták, abcug honvédelem
A kritikusok emellett abba is belekötöttek, hogy az állampolgári ismeretek tantervében túlzottan dominánsan jelenik meg a honvédelem. Az elemzés ugyanakkor üdvözli, és az egyik legnagyobb pozitív újdonságnak nevezi az állampolgári ismeretek tantárgy ilyen megjelenését, amelyben olyan hasznos és a tanulókat fejlesztő témákat találni, mint a fogyasztóvédelem, a mindennapi pénzügyek, a családi élet kérdései, a mindennapi ügyintézés. Továbbá leszögezik,
a tárgy az állampolgári jogokat és kötelességeket is szükségszerűen bemutatja – emiatt tehát éppen az lett volna komoly szakmai hiba, ha a honvédelem, mint hagyományos állampolgári kötelesség nem jelenik meg a tartalmak között.
Olyan blődségek is elhangzottak az új NAT-tal kapcsolatban, hogy ezentúl csak a győztes csatákat lehet majd tanítani történelemből. Mint az állítással kapcsolatban megjegyzik,
szürreális helyzet (és nemzeti önkép), hogy egy alaptanterv megjelenése után a vesztes csaták keresésével és felsorolásával kelljen a tanterv szakmai megalapozottságát demonstrálni.
A NAT témáiból ugyanakkor a felsorolást mellőzve, megállapítható, hogy az állítás hamis. Mint azt is megjegyzik,
szakmailag helyénvaló, hogy a tanterv szakítani kíván azzal a hagyományos narratívával, amely a besenyők által beüldözött magyar honfoglalók – augsburgi vereség – tatárjárás hadtörténeti vonallal festi le az Árpád-kort, hiszen ez egyáltalán nem adja (adta eddig) vissza az Árpádok regionális hatalmi szerepkörét.
Nem elég forró a kádári romantika
Újabb kritikai felvetés, hogy a deportálás először a GULAG és a Rákosi-korszak kontextusában jelenik meg (és nem a holokausztnál) amely teljesen indokolatlan, és meglehetősen erőltetett érzékenykedés, amelynek semmilyen ideológiai szándékoltsága nem fölfedezhető a NAT-ban. A tanulási eredmények áttekintésével ez a kérdés is egyértelművé válik, hiszen a következő kitételek szerepelnek a dokumentumban: pl. „ismeri a holokausztot és a hozzá vezető okokat”; „bemutatja […] a magyar zsidóság tragédiáját” – ez pedig nem képzelhető el a deportálások nélkül.
Ugyanakkor a „deportálások a GULAG-ra” egy olyan, sokáig érdemben elhallgatott százezreket érintő esemény, amely voltaképpen új elemként hangsúlyozódik a tantervben sokak régi igénye nyomán – ezért valóban szükségszerű külön is megnevezni
-jegyzik meg. Szintén kritika a Kádár-rendszert álmatag romantikával dédelgető baloldali érzelmű véleményvezérek részéről, hogy azt “nem megfelelő diktatúrának nevezni, mert ez nem írja le elég árnyaltan a rendszert“. Az elemzés hangsúlyozza,
üdvözlendő, hogy a cím szakít a kádári diktatúra nem újkeletű relativizálásával is, hiszen tudjuk, hogy nincs puha diktatúra, csak olyan, amelyik annyi eszközt vet be a rendszer fenntartása érdekében, amennyire éppen szüksége van.
Az új NAT-ot támogató tanár; forrás: Facebook.com
Ehhez az ideológiai megfontoltságú, relativizáló véleményhez tartozik az az állítás, hogy az 1956-os forradalom kapcsán pontatlan a „nemzet forradalma” kitétel használata. Az elemzés szerint ugyanakkor szakmai szempontból abszolút üdvözlendő, hogy “a tanterv tudatosan kíván szakítani azzal a káros hagyománnyal, amely magyar és magyar ember között különbséget tesz pusztán a lakóhelye (Budapest, vidék, határon túl) alapján“.
Kifejezetten modern szemlélet érvényesül, amikor az 1956-os forradalmat nem budapesti ügyként, hanem össznemzeti eseményként állítja a diákok elé, különösen az újabb kutatási eredmények tükrében, amelyek egyértelművé teszik a vidéki és határon túli (pl. Temesvár) megmozdulások jelentőségét is
-hangsúlyozzák.
Végezetül ismét blődség azon problémázni, hogy a végvári katonák esetében a török háborúk hősei megfogalmazást használja a NAT. Az elemzés írói szerint “a hős kifejezést általánosan használjuk köznyelvileg a háborúban életét az országért kockáztató vagy feláldozó emberekre”.
Forrás: Történelemoktatók Szakmai Egyesülete; vezetőkép: egy NAT-ot támogató történelemtanár/Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS