Kié a hatalom? – A szuverenitás kérdését vizsgálja az Alapjogokért Központ új kutatási projektje

“Kié a hatalom?” címmel indít kutatási projektet az Alapjogokért Központ. Az állami szuverenitással kapcsolatos tanulmány célja rávilágítani, hogy milyen behatások érik egy-egy adott területen a hatalmat, és ezekre az adott államok milyen válaszokat adnak. A projekt egyik legérdekesebb része, hogy ezúttal a központ az IT-óriásokat is nagyító alá veszi, és részletesen foglalkozik majd a Szilícium-völgy tech-cégei által kiépített intézményi és virtuális hatalommal, hiszen ezek a vállalatok néha már többet tudnak a polgárokról, mint maga az állam.

A klasszikus meghatározás szerint a szuverenitás egy adott terület és népesség felett gyakorolt hatalom. Ha ezt bármilyen oldalról behatás éri, akkor a szuverenitás megkérdőjeleződik – erről Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója beszélt csütörtökön. Kifejtette: a szuverenitást manapság általában negatív hatások érik, ezek a jogi, politikai, ideológiai és technológiai folyamatok lassan felőrlik az állami hatalomgyakorlás magját, ennek eredményeként pedig a társadalomszervezés a jövőben egy másik, transznacionális vagy virtuális entitás szintjén összpontosulhat majd. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az Alapjogokért Központ legújabb, “Kié a hatalom?” című kutatási projektje, hiszen a magyarság megmaradásának több, mint ezer esztendeje az államiság adja az alapját. A kutatás egyik legérdekesebb része lesz, hogy a központ ezúttal az IT-cégek tevékenységét is vizsgálni fogja. Ezek az elmúlt években olyan intézményi és virtuális hatalmat alakítottak ki, amely gyakran magával az államhatalommal is vetekszik. Ennek alapját értelemszerűen az a brutális adatmennyiség biztosítja, amelyet “Big Data” címszó alatt gyűjtöttek össze. Ez az állami szuverenitással áll szemben, hiszen a vállalatok gyakran sokkal többet tudnak a polgárokról, mint az állam maga.

Felvetődik a kérdés, hogy akkor kié is valójában a főhatalom?

– vetette fel Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója arról is beszélt, hogy a különböző nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU), gyakran próbálják meg kiszervezni a döntéshozatalt az államok kezéből bizonyos univerzális értékekre hivatkozva; ilyen például a migráció kérdése is. A kutatási projekt ezeket a folyamatokat is vizsgálni fogja, illetve foglalkozik azzal is, miként avatkoznak be a nemzetközi szervezetek egy ország szuverenitásába a “soft power” eszközeivel, például azzal, hogy bizonyos fejlesztési források elosztását világnézeti elvárásokhoz kötik. Hasonlót láthattunk egyébként Görögország esetében a 2008-as válság után. A projekt egyébként részletesen taglalja majd a szuverenitásfogalom történeti alakulását, foglalkozik majd a szuverenitást érő támadások eredőjével, illetve tárgyalja majd a magyar alkotmányos szuverenitás kialakulását is.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS