Pesti Srácok

Világsztárokat felvonultató menő fesztivál kelti életre az üzemen kívüli Inotai hőerőművet

Világsztárokat felvonultató menő fesztivál kelti életre az üzemen kívüli Inotai hőerőművet

Augusztus 31-től a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt eseményeként négy napon át tart a legfrissebb hazai fesztivál, ami nem csak a már üzemen kívüli Inotai hőerőmű letaglózó helyszínével, de azzal is újat mutat, hogy a progresszív zenei kínálaton túl szakmai konferenciával, kortárs színházzal, és ipari területen sosem látott léptékű fényművészeti kiállítással készül. A nyitókoncertért a klasszikus és elektronikus zenék közötti határokat elmosó Nils Frahm felel majd.

LSZF- 061.hu

Az INOTA Fesztivál három fél összefogásának eredménye: a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program azon célja, hogy új kezdeményezések támogatásával, a rozsdaövezetek modernizációjával és helyi fejlesztésekkel növelje a régió vonzerejét, összetalálkozott az idén 18 éves NVC rendezvényszervező kollektíva és a Centrum Production elképzeléseivel. A két budapesti kollektíva a honi fesztiválkínálatot szerette volna gazdagítani egy olyan helyen, amit látásból már sokan ismerhetnek: az Inotai hőerőmű három kolosszális hűtőtornya a Veszprém megyei panoráma egyik legismertebb színfoltja, amit mindenki megcsodálhatott már, aki a főváros felől ezen az úton autózott a Balatonra.

PestiSracok facebook image

Wahab Rita, az Európa Kulturális Fővárosa programot megvalósító VEB2023 Zrt. vezérigazgatósági kabinetvezetője az együttműködés kapcsán elmondta: “Már akkor álmodtunk ide kulturális produkciókat, amikor 2016-ban az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerééséért összeállítottuk pályázati anyagukat, terveztünk ezzel a helyszínnel. Ezért is külön öröm, hogy találkoztak elgondolásaink - ez a négynapos progresszív esemény máris fontos részét képezi a régiós együttműködésnek.”

A HELYSZÍN

Az önmagában is rendkívül látványos ipari létesítmény az 50-es évek legnagyobb magyarországi ipari beruházása volt: csúcskorszakában egész Budapest közvilágítását és villamosforgalmát képes lett volna biztosítani. Az egykor November 7. Erőmű nevet viselő terület 2001 óta az enyészeté volt, bezárása óta pedig a Szárnyas fejvadász 2049 stábján, és néhány kalandvágyó urbexesen és fotóson kívül nem léphetett be a területére senki. Kürtői - amik a fesztivál logójában is visszaköszönnek - viszont csak részei a 35 focipályányi, 225 ezer négyzetméteren elterülő erőműnek, ami véglegesen 2001-ben állt le. Az INOTA Fesztivál a londoni Printworks monumentalitását is maga mögé utasító turbinacsarnokot, a hatalmas kazánteret és a lenyűgöző művelődési házat is használatba veszi, átadva azokat a legizgalmasabb kortárs alkotóknak.

Ahogyan a komplexum többszáz embernek adott munkát és családjaiknak megélhetést a maga korában, úgy tölti meg az INOTA Fesztivál augusztus 31. és szeptember 3. között ezeket a tereket a legkülönfélébb impulzusokkal, mindenekelőtt olyan művészekre és előadókra fókuszálva, akik alkotásaikkal műfaji formákat forradalmasítanak, határokat tologatnak, gondolkodásra ösztönöznek, ötletek csíráit ültetik el a szemlélőben.

“A koronavírus-járványt követő vérzivataros időszakban jött a kulturális hasznosítás lehetősége.

ezért most a lehető legjobbkor álltak össze a csillagok a megfelelő konstellációba” - tette hozzá Hutvágner István, az inotai volt hőerőmű tulajdonosának, az Almásfüzitői Asset Management Kft. ügyvezetője.

A FELLÉPŐK

A fesztivál nyitónapján a nyár utolsó naplementéjét a német zongoraművész, Nils Frahm festi alá műfajok felett álló, éteri előadásával: lemezei sorozatban váltanak ki nemzetközi elismerést a kritikusok és a közönség körében egyaránt, élő koncertjei pedig rendre teltházasak - ritkán lép fel Magyarországon, így koncertje önmagában is unikális élménynek ígérkezik.

A fellépők között ott van még a brit elektronikus színtér egyik legeredetibb alkotója, a tavaly Ultra Truth című korszakalkotó albumával jelentkező Daniel Avery és a DJ Mag által a világ legjobb live actjének megválasztott, a legendás Glastonbury és a hollandiai Dekmantel fesztiválokon is headlinerként fellépő Overmono páros; a nemzedékének egyik legikonikusabb techno művészeként számon tartott Ellen Allien és az angol-német postpunk zenekar Lebanon Hanover; az új lemezük világpremierjét nálunk tartó Extrawelt, a friss klubzenék frontvonalából pedig olyanok, mint Palms Trax, KI/KI, DJ Seinfeld és Nene H.

Hazai oldalról számtalan kiemelkedő előadó között az INOTA Fesztiválra szabott szóló műsorral érkezik a népdalok misztikus világából merítő Дeva, illetve koncertezik a külföldön is népszerű, nagyívű dalairól ismert Platon Karataev zenekar.

A Zene Háza Koncertterem lenyűgöző, brutalista mennyezete alatt a hangulatokért felel többek között az eksztatikus érzelmi örvényeket előidéző szintetizátorvirtuóz Caterina Barbieri, a mágneses atmoszférákat létrehozó kolumbiai Lucrecia Dalt és a Björköt, Neneh Cherry-t remixelő Forest Swords, valamint a kortárs esztétikát 40 évvel ezelőtti elavult technológiával izgalmasan házasító Robert Henke.

NEM CSAK ZENE

Vizuál- és fényművészeti vonalon érkezik a hőerőműbe a Fuse*, a Maotik és a teljesértékű, térhatású vizuális képfolyammal jelentkezőMax Cooper; az Aphex Twin állandó kollaborátorával, Weirdcore-ral érkező zajzenész Slikback; a gyárépületekre szabott techno képviselői, Oscar Mulero és Lewis Fautzi; hazai vonalról pedig olyan eredeti elképzelésekkel megjelenő fellépők, mint a saját hangszerein dolgozó Mákó Mári, a folkos-pszichedelikus posztrock-tripre invitáló Platon Karataev, az új lemezén radikális irányváltást bemutató Iamyank, illetve a mindig megújuló Zságer Balázs Katona Katival kiegészülve.

INSPIRÁCIÓS FÓRUM ÉS SZÍNHÁZ

Az első INOTA Fesztivált a csütörtöki napon Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármesterének védnökségével megvalósuló inspriációs fórum, a Power of Possibilities nyitja meg, amelynek missziója különböző tudásterületeket aktivizáló párbeszédek kezdeményezése az inotai gyárkomplexum kulturális és ipari célú hasznosítási lehetőségeiről - olyan hatékonyan adaptálható stratégiák bemutatása, mint a funkcióváltó épülethasznosítás, a kreatív tartalomfejlesztés, a reindusztralizáció, az emlékezetkutatás és az edukáció, hazai és nemzetközi példákon, jövőbe mutató és reálisan megvalósítható víziókon keresztül.

Összművészeti felhozatalát kikerekítendő, az INOTA Fesztivál vasárnapi zárónapján a kortárs tánc-, színház- és mozgásművészetnek adja át terét a hőerőmű: kezdésnek egy erőteljes modern darab (Dollár Papa Gyermekei: Úriemberek), majd zene és fizikai színház rendkívüli összefonódása (Forte Társulat: A Helység Kalapácsa), végül egy kiugróan izgalmas kortárs tánc performansz (Cryptic Bodies // Titkos testek) zárja a fesztivált.

Jegyek: https://link.cooltix.com/InotaFestival

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.