Pesti Srácok

Maró, vörös savban

Maró, vörös savban

Egy jó ipari katasztrófából törvényszerűen jogi katasztrófa is lett, hála jogrendszerünknek, amely minden lehetőséget megad azoknak, akik az igazat és valót el akarják rejteni és a befolyásos gazdagok érdekét szolgálják.

Alig telt el röpke hét év az esemény óta és máris újra az első fokú tárgyalás előtt vagyunk. Újra remélhetjük, hogy csak találnak néhány olyan bírót, akik rendelkeznek elemi fizikai ismeretekkel, illetve ok és okozat egymásutánja nem okoz számukra megoldhatatlan dilemmát. Persze ezen reményünkben csalatkozni fogunk.

Vegyük sorra:

PestiSracok facebook image

Közel 2 000 000 (két millió) köbméter maró folyadék ömlött ki egy zagytározóból. Jogász diplomával rendelkezők számára megemlítem, hogy a zagy igen mérsékelten folyik, mondjuk annyira, mint a balatoni iszap, ha kihagyjuk belőle a vizet. A tárolóban legfeljebb a kiömlő vízmennyiség töredéke lehetett volna benne, ha betartják a technológiai fegyelmet, vagyis a tározót rendeltetésszerűen használják. De nem úgy használták, rút anyagi érdekből túltöltötték, hogy ne kelljen a termelésüket korlátozni, meg holmi mentesítéssel bajlódni.

A katasztrófát lehetséges, hogy nem közvetlenül a túltöltés, hanem talajprobléma okozta, de ha nincs a tárolóban ott a hatalmas mennyiségű víz, akkor a katasztrófa hatásai csak néhány száz méterre korlátozódtak volna.

Ebből a tényállásból kellett volna a független bíróságnak kiokoskodnia, hogy vajon kinek az anyagi érdekét szolgálta a technológiai korlátok áthágása.

Ha elolvassuk a másodfok indoklását, elmélázhatunk az első fok jogi szakértelmén is, de ha ismerjük a tárgyalás körülményeit és a védelem gátlástalanságát is, akkor azon is el kell gondolkoznunk, vajon meddig terjedhet a a bírói függetlenség a józan ész és az igazság értelmezése tekintetében. Addig bizonyosan nem, ameddig az a bíróság merészkedett.

Egyszerű dolgot kell itt megértenünk nekünk, egyszeri, mezei és jogvégzetlen embereknek, azt, hogy a jogászok és a joggyakorlatuk hogyan igyekszik a nagyvállalatok és gazdag tulajdonosaik érdeke szerint csavarni a törvényeket és ha kell, a fizikai törvényeket is.

Azt akarják nekünk eladni, hogy a környezetre veszélyes termékek és melléktermékek gyártói nem felelősek azokért a hatásokért, amelyeket okoznak, a termékek közvetlen haszna az övék, de a későbbi károk már az államot, általában az embereket terhelik. Az első fokú bíróság ezt igyekezett ítéletbe foglalni, átgyalogolva a fizikai és jogi tényeken, becsületes szakértőkön és nem mellesleg szembeköpve azt a társadalmat is, amelynek törvényeit és igazságon alapuló érdekeit elvileg képviselnie kéne.

Persze lehet, hogy a magyar jog olyan, hogy a bíróság nem cselekedhetett másként. Nem így van, de tegyük fel ezt. Akkor egy becsületes bírónak, mert igazságtalan és káros ítéletet kénytelen hozni a törvények szerint, egyetlen lehetősége van, lemondani hivataláról. De ilyesmiket nem hallunk, túl kényelmes stallum ez ahhoz, hogy csak úgy becsületből elhajítsa valaki.

Némely főbírák már odáig merészkedtek, hogy pökhendien nyilatkozva oktatják ki az embereket, az ítéleteikkel kapcsolatos, a társadalmi igazságérzeten alapuló véleményükkel nem merjék zaklatni a nagytiszteletű független bíróságot.

A függetlenség ezen liberális értelmezése, miszerint a jognak és a bíróságnak nincs köze ahhoz a társadalomhoz amely működteti, ugyanolyan pusztító, mint a liberálisok bármelyik gyilkos ostobasága.

A bíróságok a mi bíróságaink, a jogászok csupán szolgái az igazságnak, annak az igazságnak, amelyet az államalkotó emberek annak gondolnak. A bíróság nem hozhat létre új igazságokat, miként a jog sem mondhat ellent a társadalom többségi elvárásainak.

A bírák nem az igazság birtokosai, hanem annak csupán megjelenítői. Ha a bírák és bíróságok folyamatosan szembe mennek az emberek igazságérzetével, akkor elpusztítják az emberek szemében a jogot és az igazságot. Ezt egy élni akaró társadalom nem viselheti el.

A magyar bíróságok ítéletei követhetetlenek, folyamatosan szembe mennek az emberek igazságérzetével. Elképesztően hosszú ideig tartanak a jelentős ügyek, ilyenekben szinte sosincs jogerős ítélet 10 évnél hamarabb.

És az összes gazember megússza.

És nekünk meg van okunk félni.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.