A Lajos elejtette az „atomot”
Az ominózus G- nap óta sokat törtük a kicsi fejünket, hogy Lajos vajon mivel fog majd előrukkolni, ha eljön az idő a rukkolásra. Ma megtudtuk, hiszen rukkolt egyet. Pont olyan lett, mint azok a bizonytalan betűk azon a szomorkás, összehugyozott veszprémi éjszakán.
Én speciel arra tippeltem volna, hogy egy feketemise homályos felvételével fog előállni, és azt fogja bizonygatni, hogy a kétméteres kámzsás alak a kecske teteme felett, akinek sosem látni az arcát, az Orbán Viktor, míg mások azt gyanították, hogy egy 1983-as zaklatási ügyben is van fantázia, ahol egy szakállas kövér alak sportmezben környékezik meg egy szüzet.
Fantáziahiányosak vagyunk mind, nem vitás.
Az egykori Magyar Nemzet nevű újság bitorlói ugyanis egy olyan történettel álltak elő, amely simán veri nem csak a feketemisét, hanem bármit, amiben nem szerepelnek egyszerre vérfarkasok, zombik, vámpírok, angyalok és Elvis. Az ominózus fakenews kombinátban dolgozó legendaképző betanított munkások (a munkaköri leírásukban bérhülye szerepel) ugyanis egy olyan dokumentet mutattak be, amely szerint Kósa Lajos „négymilliárd háromszázötvenhárom millió euró felett rendelkezhetett” (4 353 000 000 euró). Azt a lap újságírói is elismerik (ha jól értem az összefüggéstelen mondataikat), hogy a hivatkozott pénz nem létezik. Vagyis nem lehet megtalálni a hivatkozott bank könyveiben.
Így könnyű.
Gondolom, az lehet a logikai lánc, hogyha létezett volna ez a pénz, akkor Kósa Lajos biztos ellopta volna. Vagy azt javasolta volna, hogy magyar államkötvényeket vegyenek rajta, ami a lehető legocsmányabb bűn. Micsoda beteg összeesküvés! Egy kormánypárti politikus azért lobbizik, hogy akinek pénze van, az magyar államkötvényt vegyen 2013-ban. Persze mindezt a Magyar Nemzet minőségi oknyomozásából tudjuk meg. Ők voltak egyébként azok, akik kiderítették, hogy Kósa még mindig motorozik. Sőt még élvezi is. Külön kiemelném, hogy milyen bizonyító erejűek a fényképek, amiket bemutatnak. Egyikről a szerződő felek vannak levágva, a másikról meg az aláírás van kitakarva és maga a szerződés ügye nem szerepel. Mintha pár darab A4-es lapot olyan bonyolult volna lefényképezni... És még szerencse, hogy a közjegyző nem ért rá, csak a helyettese, hogy aláírja a közokiratot. Ugyanis – ahogy a közjegyzői díjszabásról rendelkező rendeletben szerepel – másfél óra alatt keresett a főnökének néhány milliárd jó magyar forintot. Pontosan nem tudom megmondani, mert az FHB kalkulátora nem kezel ekkora összeget...
Csodálkozom, hogy bármelyikük bement másnap dolgozni.
A vonatkozó „közjegyző-helyettesi” okirat azért persze nem teljesen értéktelen, hiszen bizonyosan sokat fizettek érte. Van egy alig használt HitlerOrbán-naplóm, bepróbálkozom vele a Lajosnál. Az Orbán-naplóban egyébként benne van, hogy Orbán azzal bízta meg a Lajost, hogy teljesen tegye nevetségessé a Jobbikot és az ellenzéket mindenféle álhírek terjesztésével. Azért most szólok, bevett gyakorlat hamisítóéknál, hogy valódi dokumentumok lapjainak meghekkelésével, kicserélésével hoznak létre elsőre valódinak látszó okiratokat. Szegény drága Wagner úr nem hitt a nagyobb összegek létezésében. Lehet, hogy alkoholista volt, lehet, hogy valami degeneratív idegrendszeri betegségben is szenvedett, de tuti megbicskázta volna azt, aki el akarja vele hitetni, hogy több mint négymilliárd euró szabad pénz így császkál a világban. Amúgy elég megrendítőnek találom, hogy a humán képzettségű „értelmiség” ilyen gyenge matekból és négy-öt nulla után már belezavarodik a nagyságrendekbe. Ennyire gyengén fizetnek a Lajosnál, hogy a sok nulla nem is gyanús?
Köszönjük meg a Magyar Nemzet profijainak, hogy tisztázták Kósa Lajost az általuk kreált vádak alól.
És ne felejtsük el! Ez a négymilliárd-háromszázötvenhárom millió euró képzeletbeli pénz, egészen addig, amíg nem kell elköltenünk arra a párszázezer nem képzeletbeli migránsra, akiket a Lajos újsütetű haverjai beengednének az országba.
