Politikai hullák szállnak a Szélben

Szél Bernadett kilépett az LMP-ből! És a frakcióból is! A frakcióból továbbá távozik az a Szabó Szabolcs is, az az Együttös csávó, akinek a belépése miatt a Schiffer lépett ki az LMP-ből! És hogy jól szórakozzunk a Szabó Szabolcs kilépését Bernadett jelenti be a Facebookon, a saját kilépését bejelentő közleményébe ágyazva. Ennyire brutálisan hatákony ember ez a Sallai Róbert Benedek?

Ez a poszt szólhatott volna az LMP és a zöld politika jövőjéről, esetleg az elárvult férfi társelnökről, de mielőtt elmozdulunk a hullagyalázás irányába, vissza kell térnünk az LMP kampányához és kínos választási szerepléséhez.

Ahol az LMP – a teljes ellenzékhez megkapóan hasonlóan – nagyon komoly verést kapott a Fidesztől.

Sokkal nagyobbat, mint amire az elemzők számítottak (haha, vagyis egyrészt ha, másrészt ha). Az LMP nem tudta kihasználni a többi ellenzéki párt elmeállapotának egyre feltűnőbb romlását, sőt! A párt maga is, a társelnökeivel az élen, ugyanolyan tüneteket kezdett mutatni, mint azok. Szél erős versenyt futott Hadházival azért, hogy melyikük tud több bizonytalan szavazót elrettenteni a párttól, a zöld életérzéstől, az ellenzéktől, a politikai életben való részvételtől.

A bizonytalan szavazók Fideszre ikszelésében, vagy otthon maradásában mindkettőjüknek múlhatatlan érdemei vannak.

Pedig nem ez volt a céljuk, nem a Fidesz fizette őket, hanem teljesen maguktól nyomták azt a csodás kampányt, ami annyira szimpatikussá tette velük ellentétben a Fideszt, vagy a felhőtlen utazást, kirándulást.

Nehéz ilyet mondani, de az Ákos reagálta le jobban a választás éjszakáját: megsértődött, hogy nem választották meg Istencsászárnak és lemondott. Bernadettet inkább a pozíciója megőrzésének szándéka jellemezte. Hatvan százalékos, mondhatni acélos többséggel választották meg újra társelnöknek, hogy aztán a párton belüli, időnként pofozkodásba torkolló helyosztókon a mezei országgyűlési képviselőségbe taszuljon’.

Ezt egy ekkora lumen, egy ilyen fényes csillag el nem viselhette.

Csak helyeselhetjük, hogy Bősz Anett sorsát választotta, és a függetlenség keserű és sovány kenyerén tengődve fog küzdeni a hon felvirágoztatásáért, vagyis inkább Orbán Viktor figyelméért. A miniszterelnök ugyanis még mindig nem csukatta be Bernadettet, gondolom egyéb restanciái vannak, pedig Bernadett ezt biztosra megígérte arra az esetre, ha nem Szél-Vona-Karácsony-Gyurcsány kormány alakul.

Így sokadik olvasatra sem tűnik úgy, hogy alaposan végig lett gondolva ez az ígéret….

A magyar politikai élet egyik rákfenéje, hogy gyakorlatilag nem ismeri a bukott politikus fogalmát. A politikusok sem ismerik a bukás fogalmát. Több ezer napos politikai vizihullák mászkálnak a parlamentben, az ellenzéki televíziók stúdióiban és nem mellesleg nyugati „testvérpártjaikat” ők látják el információval a magyarországi politikai helyzetről.

Vona legalább a mandátumát sem vette át, de ő akkora ásznak gondolja magát, hogy neki nem kell a képviselőség a karrierje folytatásához. Bernadett realista, Szabó Szabolccsal lép új politikai utakra és egy havi fixszel. Bősz Anett magánya enyhül. Nevezettek egy új politikai pártcsíra babusgatásával vannak elfoglalva, gondolom valami zöld, liberális, XXI. századi, korrupciómentes alakulatban gondolkoznak – tábornokok: Hadházy, Márky-Zaj és egy megvesztegethetetlen diktafon.

Abban persze Szél Bernadettnek igaza van, hogy az LMP belső mechanizmusai, a bázisdemokrácia anarchiája kevés teret engednek azoknak a politikusoknak, akik valóban hatalomra akarnak kerülni.

Az LMP párttagsága azonban tudat alatt nem akar hatalomra kerülni, de különösen nem akarja azt az a tudat alatt és felett, hogy a párt vezetői politikai hatalom közelébe kerüljenek.

Na, nem azért, mert bizonytalanok az illetők alkalmasságában, hanem azért, mert jó anarchistaként minden embert tökéletesen alkalmatlannak tartanak valódi hatalommal rendelkező vezetőnek.

A választók is ellenzéki pártnak tartják az LMP-ét, a frász kitörné őket, ha a haragoszöldek hatalomra kerülnének és leszedetnék az itallapról a műanyag palackos ásványvizet , meg a csészénként 600 liter víz felhasználását igénylő vegán macchiatót.

Az LMP még sokáig izgalomban fogja tartani a közéletet, előttünk a női társelnök választás. Csak olyan jöhet szóba, aki nem ijed meg Sallai Róbert Benedektől, ami erősen a nehézsúlyú női díjbirkózók körére szűkíti a kandidálók körét. Hiszen az, hogy egy nő a kedvességével operáljon egy emberek közötti interakcióban a jelek szerint teljesen idegen az LMP szellemiségétől.