Elmebeteg-e az, aki 150-nel csapat a városban?
A liberálisok szerint nem. Nehéz gyermekkora volt, csak 120-szal ment az az autó, amit a 16. szülinapjára kapott, egyedi eset, az adott szubkultúrában ez a normalitás, stb. A liberalizmus a közveszélyesség fogalmát is megszüntette; szerintük legfeljebb a heteroszexuálisok közveszélyesek, mert telerakják a világot gyerekekkel. És különben is, azért vannak halálesetek a közlekedésben, mert vannak még élők és közlekedők. Karigeri persze most hisztizik, de ha vegzálnák a száguldozókat, akkor diszkriminatív igazoltatásokról énekelne rögtön. De hagyjuk Gerit, ő csak örült, hogy pár percig nem kell az ötszáz millára gondolnia.
Mint már közismert és közfelháborodást is keltett, két elmebeteg 130–150 kilométer/órás sebességgel versenyzett az Árpád hídon. Állítólag ez rendszeres esemény más helyeken is a fővárosban.
Nyilván van ennek egy szociológiája, bizonyos társadalmi csoportok fiataljai inkább érintettek, meg van egy pszichológiája is, mégpedig az, hogy az elkövetők buták, mint a segg.
De kit érdekel?
Közveszélyesek. Életveszélyesek, tudatosan, előre megfontoltan azok.
Mi akadályozza meg az államot abban, hogy az ilyen embereket végleg kiiktassa a közlekedésből és pár évre elküldje őket gondolkozni valahová? Persze az autót is mindig el kellene venni, és kár esetén a vagyonukkal is gyorsított eljárással feleljenek.
Ezek tudatos cselekmények: minden elkövető pontosan tudja, hogy bármikor felbukkanhatnak emberek és más járművek előttük, bármikor megölhetnek, megnyomoríthatnak valakit és persze maguk is meghalhatnak. Ez utóbbi okból vélelmezem, hogy az érintettek nyilvánvalóan pszichiátriai betegek is. De ez nem mentőkörülmény, hanem indok a szigorra inkább. Aki ilyesmiért vállalja a börtön kockázatát, az nyilvánvalóan zakkant.
Tehát még egyszer. Tudatos, előre megfontolt, élvezeti bűncselekményről beszélünk, bármit is mond a jogászkodás. Véletlenül nem lehet 150-nel menni. Véletlenül az ember a hetvenes táblánál 82-vel megy, mert kigurult a hosszú lejtőn és közben elbambult. De ha százzal megy ilyenkor, az már nem véletlen és már nem is figyelmetlenség, hanem akkor már nyomja neki... A magyar jogrendszert domináló jogászok jól láthatóan nagyon kerülik, hogy a látványosan gátlástalan és pofátlan sorozat-bűnelkövetők, akik közvetlenül az utcán mennek szembe a józan ésszel és az emberek igazságérzetével, a tetteikkel arányos büntetést kapjanak. A rendőrség pedig beletörődött abba, hogy a nem büntetett vagy csak a látszat kedvéért szankcionálgatott kihágások elkövetőit nem buzgón üldözi.
Szerintem nem kell bizonygatnom, hogy ez nem Pintér Sándor vagy a rendőri vezetés "jóindulatán" múlik, hanem a "közegellenálláson".
A liberális jogfelfogás szerint mondjuk az utcai versenyezgetést nem több éves szabadságvesztéssel kell büntetni, meg az autó elkobzásával (akkor is az, ha az másé, az értéke a versenyezgető sofőr tartozásává válik a tulajdonos felé – majd ő is meggondolja, kinek adja kölcsön legközelebb), hanem sebességméréssel, meg rendőri jelenléttel. Az állam, a rendőrség fektessen hatalmas energiákat abba, hogy kényelmetlen legyen 150-nel csapatni az emberek között gyakorlatilag, illetve azért, hogy néhány közigazgatási bírságot kivethessen.
Ez a gondolkodásmód sajnos a jobboldali sajtóban is megjelent, az omnipotens államban való hit jeleként.
Budapesten vajon hány olyan útszakasz van, ahol lehet és szoktak is rodeózni? Az összes körúton kívül, persze. A két barom szerintem tehát szimpla gyilkos. Nem különbek, mint azok, akik egy földön fekvő embert körbe állnak és addig rúgják, amíg lélegzik.
Pontosan tudták, mit kockáztatnak, csak nem érdekelte ez őket, ki tudják zárni a zavaró tényezőket szórakozás közben.
A bűnösségük sem kérdés. Nyilván az ügyvédeik és a bírók majd rengeteg enyhítő körülményt találnak, és néhány tucat tárgyalás, szakértő- és bírócsere, megismételt első fok, meg a Kúria és strasbourgi emberi jogi bíróság után, nyolc év múlva az egyik, amelyiknek az autója agyonütötte a szerencsétlen biciklist, ül is egy keveset.
A probléma tehát nem ez. Először is tényleg kamerázni és mérni kellene folyamatosan a veszélyeztetett helyeken, de nem bírságolgatni kellene, ezekben a körökben jelképes százezrekkel, hanem az autókat minden esetben elkobozni és bezúzatni, illetve a vezetőket alapesetben is lecsukni két-három évre minimum. Jogosítványukat örökre elvenni és minimum öt-tíz évvel fenyegetni őket, ha bármikor is kormány mögött érik őket.
Ez a tétel arányos azzal a közveszéllyel, amit okoznak.
Szerintem mi, normális emberek készek vagyunk elfogadni ezeket a szabályokat; kérdés az, hogy az utcai autós elmebetegek és a kényes ízlésű liberális jogásztársadalom, illetve esetleg az EU nem találja ezt is aránytalannak.
Persze annak fogják, hiszen ez is csak egy olyan elmebajfajta, ami a normális emberekre veszélyes – nehogy már hátrány érjen valakit a "közveszélyes gyorshajtó identitása" miatt. Gyerünk, jogalkotók, gyerünk, rendőrök, nem sok helyet foglalnak majd ezek a börtönben, a harmadik után majdnem mind elmennek valami pályára kiélni az "identitásukat".
Legyen kreatív a kormánytöbbség, tutira ki lehet rettenetesen tolni törvényesen is az ilyen rohadékokkal.
Ja, és szeretném tudni névvel, címmel, hogy kik voltak ezek. Ha a Stohl Buci vagy mi a neve se lett kibetűzve, akkor a közismertség ezeknek is megjár. Budapest, 2023. július 1.
Vezető kép: Összeroncsolódott kerékpár és személygépkocsi darabjai az Árpád hídon 2023. július 1-jén. A balesetben többen megsérültek, egy férfi (aki vétlen áldozat) a kórházban meghalt. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
