Pesti Srácok

A mi buzink, a ti buzitok

A mi buzink, a ti buzitok

A mi buzink lehet keresztyén-keresztény ember, zsidó vagy ateista, de egyértelmű tradicionális értékrendet képvisel, csak nem tud ennek megfelelni. A ti buzitok nihilista agitátor, aki az értékvilág helyére a vágyvilágot állítja, s ennek megfelelően él.

A mi buzink tudja, tudja, hogy az értékvilág értékét éppen az adja, hogy ideái nehezen elérhetőek, nehezen megvalósíthatóak. Ezért a valódi, azaz felettünk álló, utat mutató, orientációt jelentő értékekben hívő ember szükségszerűen esendő. A ti buzitok azt hiszi, hogy személyes léte – annak minden aspektusával – önérték. Ezért azt képzeli, hogy az értékvilág mindenképpen és szükségszerűen egybeesik azzal, aki ő, amit ő képvisel. Lelkét hübrisz dagasztja. A mi buzink igyekszik annak a társadalmi-közösségi hálózatnak az elvárásai szerint szervezni mindennapjait, amelybe beleszületett, s nyilvános cselekedeteivel ezt a hagyományos világot próbálja hitelesíteni. Ezért igyekszik titokban tartani minden kilengését. A ti buzitok, ha nem érzi magáénak azt a közösséget, amelybe így vagy úgy belekeveredett, felmondja kötődését, megtagadja korábbi társait, s megkeresi vagy megszervezi a hasonszőrűek társaságát. A mi buzink szégyelli természetellenes vágyait, s, ha ellenállni nem is tud nekik, próbálja titokban tartani, de legalább is diszkrécióval övezni. Reméli, hogy valóban nem zavar vele senkit, ha otthon csinálja, a négy fal között. A ti buzitok kérkedik másságával, azt akarja elhitetni a többséggel, hogy ő valamiféle forradalmár, felszabadult ember, akit bizony nem tud elnyomni a társadalmi többség normalitás-igénye. A mi buzink minden kínja és titka ellenére teljes életet él (amennyiben ez egyáltalán lehetséges), mert az emberi létezés legfontosabb vetületei nem a szexuális vágyakban jelennek meg, hanem a közösségeink közös hiedelmeiben, a hiedelmekből következő értékvilágban és érdekhálózatban, az ezeknek megfelelő sokféle cselekvésekben, végül természetesen a közösséghez való hűségben. A ti buzitok önfeledt kéj-szabadsága ellenére is fogyatékkal él, mert vágyfantáziái megvalósítása érdekében kénytelen kiszakítani magát azokból a közösségekből, amelyek az élet kiteljesedésének lehetőségét hordozzák.

Mondhatnám úgy is: a mi buzinknak vannak barátai és lehet családja.

A ti buzitoknak csak elvtársai és szexpartnerei vannak. Mert minél távolabb sodródik az egyén a normális – azaz testi, lelki, szellemi, sőt, szociális-morális (tehát társadalmi státuszértékkel is bíró), mi több biológiai (tehát értékes utódok esélyét hordozó) értelemben egyaránt felemelő – emberi kapcsolatoktól, annál magányosabbá válik, s minél magányosabb, annál sivárabbá lesz érzelmi élete. Kétségbeesésében egyre hangosabban és egyre erőszakosabban követeli a megértést, az elfogadást, a szeretetet. Ám minél megértőbb és elfogadóbb a társadalom, minél nagyobb teret ad a közösség az alternatív életmódoknak, a parafiliákkal élő ember annál mélyebbre süllyed abnormális világába, s ezért annál magányosabbá válik, érzelmi élete annál üresebb lesz. Az emberi kapcsolatokat ugyanis nem a vágyak és indulatok tartják össze, hanem a közös kiteljesedés lehetőségébe vetett hit.

Vezető kép: Ez állítólag két meleg karakter egy amerikai médiatermékből. Nem tudjuk, hogy melyik a miénk és melyik a másik.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.