Felelős ellenzéket szeretnék karácsonyra, vagy húsvétra, vagy a szülinapomra, de bármikor meglephettek vele!
Egy felebarátom április elején született, ő négy évente kétharmadot szokott kérni a szülinapjára. Hát vannak szerencsés emberek. Én felelős ellenzéket szeretnék, olyan jó lenne úgy létezni, nem fenyeget állandóan annak a veszélye, hogy egy rakás elmebeteg kezébe kerül az ország.
Manapság a politika megszűnésének, megszüntetésének vagyunk a tanúi, ezért lehetetlen, hogy felelős ellenzék jöjjön létre. A politika ugyanis egymással összemérhető álláspontok ütköztetése, és nem egymást kizáró ideológiák harca. Amikor nemzeti minimumot akarunk, akkor pont arról beszélünk, hogy a politikát ne lehessen a lehetetlenségekig eszkalálni. De a két szélsőség nem egyenértékű. Az az ötlet (gondolatnak nehéz lenne nevezni) miszerint mindenki eldöntheti milyen nemű akar lenni, semmilyen formában azonos valóságértékekkel bír, mint az a tényállítás, hogy vagy reprodukcióképes nőnek, vagy reprodukcióképes férfinek születünk, illetve ezek hiányában nem vagyunk egészségesek. Ez egy tipikus "hülye beszélgetés", mert ez két összemérhetetlen álláspont. Ráadásul a woke álláspont képviselői szerint mindenki másnak el kell fogadnia ezt nemváltási döntést és annak megfelelően is kell viselkednie (némely országban börtönbüntetés terhe mellett). Miféle értelmes vita lehet a két álláspont között? De nézzünk meg egy tipikusan magyar problémát is. Jó ötlet-e nekünk a lehető legrosszabb viszonyban lenni Oroszországgal? Mondjuk olyanban, mint amilyenben most a lengyelek vagy a balti államok vannak? Mi az oroszokkal mindig a németek (osztrákok) miatt háborúztunk, önmaguktól egyszer sem jutottak volna el idáig. Például az 1944-45-ös látogatásukat a németek ostobasága mellett a hatalmas nyugati segítség tette lehetővé. Oroszország ma demográfiailag, katonailag, gazdaságilag teljesen alkalmatlan arra, hogy reálisan további területeket foglaljon el Európában. Az oroszok a saját felfogásuk szerint védekező háborút vívnak Ukrajnában, az vidék évszázadok óta nem volt másé, mint az oroszoké, legfeljebb egy kis ideig a németeké valamikor a múlt század negyvenes éveiben. A liberális álláspont egy elképzelt abszolút jó fennállását veszi csak figyelembe, míg a másik az orosz birodalom létezésének realitását. Ezek nem vitaképesek egymással, mert az egyik merő ideológia, némi képzelgéssel felturbózva, míg a másik geopolitikai realitás. És nézzük akkor a magyar belpolitikát. Mit várhat egy magyar ember reálisan olyan pártoktól és civil szervezetektől amelyeket ideológiai alapokon álló szervezetek pénzelnek, vagy egyenesen más országok kormányai? Milyen politika az olyan amelyet nyilvánvalóan külpolitikaként kell művelni, mert kívülről érkező szándékokkal szembesül állandóan? A magyarországi ellenzéki pártok egyszerűen nem művelnek semmiféle belpolitikát, hanem az EU, illetve az USA bizonyos erőcsoportjainak szándékait képviselik, még csak nem is álláspontként, hanem hatalmi projektként, miközben semmiféle valós belföldi politikai munkát nem végeznek. A magyarországi ellenzéki politikai tér felszámolta magát, és éppen végleg tönkreteszi a magyar demokráciát, mert semmiféle ellenzéki munkát nem végez. Rafinált módja ez az antidemokratikus puccsnak, még csak nem is látványpolitizálás, a politika kiüresítése, hanem a politizálás helyi jogának kétségbevonása. A brüsszelita ellenzék szerint nincs jogunk politizálni és nincs értleme sem politizálnunk, mert minden politika döntést Brüsszelbe lett már telepítve, csak ezek a hülye Fidesz szavazók, meg a rohadt náci Fidesz ezt nem hajlandó ezt tudomásul venni. Pedig ez az óbaloldal és a Tisza-projekt képviselői szerint is el van döntve ez már rég. Az O1G koalíció szavazói nem akarnak belpolitikát, a nagy szabadságvágyuk nem más, mint minden szabadságuk átadása ismeretlen és ellenőrizhetetlen eliteknek. Sajnos a sajátjukkal adnák a mi szabadságunkat is. Nem véletlen, hogy semmiféle konkrét kormányzási logikával nem állt elő az ellenzék 2010 óta és láthatólag nem is terveznek ilyesmit. Nincs szükség szerintük olyan belpolitikára, amely eltér a külső irányelvektől. Magyarországnak külpolitikája sem lehet szerintük, hiszen arra vonatkozóan is jön instrukció külföldről. Így értelemszerűen normális vita itt sem lehet, hiszen ezek általuk nem módosítható irányelvek. Abból fogjuk észrevenni, hogy lesz egyszer egy igazi magyar ellenzéki párt is, mert lehet vele, a vezetőivel normális vitát folytatni. Az a nagy kérdés, hogy lehet-e hazafias ellenzék nélkül hatékony demokráciát csinálni?
A valódi kontroll hiánya akkor is nagy probléma, ha éppen minket nem ellenőriznek.
Arról nem is beszélve, hogy mennyire nehéz jóindulat nélkül demokráciát csinálni. Szerintem mostanra eljutottunk oda, lassan már az is teljesen a mi felelősségünk lesz, hogy nincs értelmes ellenzékünk, nincs potenciálisan komolyan vehető kormányképes ellenzéki párt a túloldalon. A liberálisok, ahogy a nácik és a kommunisták is, azért szüntették meg a politikát, mert egy nyílt politikai harcban mindig veszítettek volna. Most is vesztésre állnak, de nekünk akkor sem szabad elfogadnunk az értelmes vita hiányát, szóljon ez a vita értelmezhető ideológiai árnyalatokról, illetve a döntéseink valóságban tapasztalható következményeiről. A korábbi ellenzéket nem egy rakás másik hülyére kellett volna cserélni. Ez jelenleg nem részsiker, hanem egyelőre részkatasztrófa.
Vezető kép: Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselõje az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. szeptember 18-án. MTI/Purger Tamás
