Magyar Péter szétveri a valóságot
Az ember szereti azzal hitegetni magát, hogy érti a világot, vagy valamiféle koherens magyarázatot képes találni a lényegesebb dolgokra vagy legalább az emberi viselkedésekre. Általában, ah már minden kötél szakad, az emberi hülyeségre (egyedi esetben), illetve a tömeges emberi hülyeségre mindig lehet végső mentsvárként hivatkozni. És egyedi esetekben ez eddig az én életemben mindig működött.
Azt hittem, hogy lényegében az összes hülyével és az összes őrülttel találkoztam eddig és a permutációk, variációk, kombinációk is mind megvannak már. Hübrisz volt, semmi más, el kell ismernem, hiszen Magyar Péter most két karácsonyi képpel simán lenyomott. Az első képen (dec. 24.09.09) maga Magyar Péter látható, decensen, habár érezzük, hogy a képpel valami nem stimmel, de elmegy.
A második képen (dec. 24.16.35) két gyermekkel látható, akiket jelen esetben kitakartunk, mert semmilyen módon nem kívánok hozzájárulni, egy posztolással sem, ahhoz, hogy ilyen helyzetbe hozzák őket vagy a képmásukat.
A két kép azonosnak látszó hátteret (helyszínt) mutat. Ez a második kép annyira durván idézi fel a XX. századi képmanipulációk világát, amennyire azt ekkora pixelszámnál csak meg lehet tenni. Ez egy nem létező jelenetet ábrázoló kép, kamu kép, igazából nincs is rá szó, hogy milyen kép. Nem mesterséges intelligencia csinálta, az is biztos. Hamisítvány, esetleg a közzétevő vágyait kifejező kivetítés. Attól a ténytől is eltekinthetünk, hogy Magyar Péter a Blikknek adott interjújában azt mondta, hogy idén december 24-én a gyermekei az anyjuknál lesznek. Arra szerettem volna valamiféle koherens magyarázatot adni magamnak legfőképpen, hogy miért tesz ki valaki, bárki egy ilyen minőségű "szerkesztett" képet magáról és két gyermekről, amikor ennél sokkal jobban "szerkesztett" képek százait (ezreit) tette már fel magáról a világhálóra. Igaz rakott ki nagyon ergyákat is, és igaz, azokat a "szerkesztési" hiányosságokat sem értettük. Fogalmazzunk úgy, hogy csak azokon a képeken rendeződnek bizonyosan rendesen a pixelek, amelyen ő a főalak. Erre a trehányság nem magyarázat, ahogy az sem, hogy szenteste előtt a szakemberek nem akartak dolgozni, és csak egy kókler volt elérhető. A két kép egymásutánja azt sugallja, hogy nem volt terv a karácsonyi posztokra és valamiféle ingert kellett lereagálnia a posztolónak, amelyre nem számított. De mi az amire nem számít valaki december 24-e délutánján? A magányra? A magányosságra történő rádöbbenésre? Ha maga posztolta a két képet, akkor már az első esetében is vannak kétségeink, hogy az egy valódi lőtt kép-e? Mintha szolid dicsfény lengené körbe a főalakot, de általában is van egy olyan diszkomfort érzésünk, miszerint valami nem stimmel itt, nem természetes. A második képtől pedig tulajdonképpen kitöri az embert a frász. Magyar Pétertől sem tagadhatjuk el, hogy a Facebookon reklámozza magát, ahogy a gyomra bírja. Ma ez a politikusoknak kötelező, hiába nagyon vékonyak a határvonalak a kötelező, a vállalható és a túlzás, illetve a szégyellni való között. De ez a kép hülyén néz ki. Nagyon kell érteni a fényképezéshez, hogy egy kép jó legyen, ha ez véletlenül egy valódi kép, akkor sem lett volna szabad kitenni, mert hülyén néz ki. Nem értem azt a belvilágot és közeget, ahol a látszat ennyivel fontosabb, mint a valóság. A jobboldali mémgyárosok és Facebook oldalak persze jól elszórakoznak rajta, nagyot megy a jobboldalon ez a botrány is, de ez a rajongói klubban nem számít, vagy a kommentelők sem valódiak, ki tudja ezt már manapság. Ha Magyar Péter Facebook profilja mögött valódi ember lenne, nem vonta volna bele a gyerekeit az első politikusi karácsonyába. Lehet olyan káoszos ostobaságokat csinálni, ami még részeiben sem érthető. És milyen következtetést lehet levonni abból, hogy egy miniszterelnökségre ácsingózó ürge ilyenekkel etet bennünket naponta? Talán azt, hogy a mesterséges intelligencia még csak ennyire képes, vagy csak az olcsóbb verziót vették meg neki. Teljesen mindegy. Magyar Péter nem a valóság, nem valóságos, nagyon komoly baj van azzal is, aki valóságosnak akarja látni. Mert magától ezt senki nem veszi be, ezt az önbecsapást nagyon kell akarni.
