Pesti Srácok

A járványos hülyeség most is pusztít

A járványos hülyeség most is pusztít

A járványok megfékezése a "tömegesedő", városokba zsúfolódó emberiség legnagyobb sikere. Ebben a védőoltásoknak és a járványkezelésben szerzett tudományosan is megalapozott gyakorlatnak döntő szerepe volt, főleg az előbbinek.

A globalizálódó emberiség persze fog még új kórokozókkal és új járványokkal szembesülni, de a kovid járvány alapján is elmondható, közép és hosszú távon megvannak az eszközeink a túléléshez. Ahhoz azonban nincsenek meg és belátható időn belül nem is lesznek meg az eszközeink, hogy egy igazi ember százmilliókat elérő járvány közben pontosan úgy lehessen élni, mint korábban. Még ha ez is az elvárás. Egy járványnak nyilván van politikai és jogi vetülete, és ezen megközelítések kitárgyalását nem is kell elkerülni, amennyiben a jogi és politikai szereplők, e két terület szakértői, figyelembe veszik a természettudományos tényeket, illetve annak a korlátozott voltát, hogy egy új kórokozó esetében mennyire tudjuk megjósolni annak a viselkedését, vagyis a magát a járvány mikéntjét. Mindig amikor a téma felmerül, felbukkannak azok az okosok, akik pontosan tudják, hogy mi volt kovid ügyben, bármikor és bárhol, illetve abban is biztosak, hogy ők pontosan tudták volna bármikor, bármennyi információ birtokában, hogy mikor mit kellett volna tenni. Micsoda véletlen, hogy a "kommentelőkön" kívül ezek rendszeresen jogászok vagy politikusok, illetve jogász-politikusok, akik soha nem jutottak a végrehajtó hatalom közelébe, vagy olyan értelmiségiek, akiknek mindenről van véleményük (ami ugyebár tény). Különösen szeretem azokat az illetőket, akik a jogi helyzetből vezetik le a járványkezelés mikéntjét, illetve azokat, akik a járványt és minden mást is, csak a közvetlen, napi politikai haszonszerzés keretein belül tudják értelmezni. Ez az emberfajta, akár orvosi diplomával is, szentül hiszi és tudja egyszerre, hogy a világ bonyolultsága pont az ő felfogóképességére van méretezve, ami azért kész szerencse, mert így mindent ért. Van az a régi mondás, miszerint az igazi szakértő az, aki nem tudja biztosan azt, amit a kommentelő viszont igen. Tanúi voltunk annak, ahogy az ellenzéki politika a Facebook posztok színvonaláról a kommentelés nívójára esett vissza. Pár évvel azért már túl vagyunk a kovidon és mégsem lehet erről úgy eszmét cserélni, hogy ugyanazok az őrületek ne jöjjenek azonnal elő, amelyek uralták a közbeszédet akkoriban. Ez azt mutatja, semmi esélyünk arra, hogy akár utólag tanuljunk valamit a közös megpróbáltatásainkból. Olyan korban élünk, amikor minden megosztóvá tud válni, és amikor rengetegen nem tudják elfogadni, hogy azok, akiket nem szeret, azok bármit, bármilyen kontextusban is jól tudnának csinálni. A Balaton és derékszög tagadás tulajdonképpen jó poén lenne, ha nem alapítottak volna erre ma már tömegek életformát. És most már ebben élünk.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.