A Tisza Párt eljobbikosodik, Magyar Péternek meg már mindegy

Az EP egy rezervátum, ahol a legkevésbé kell tudomást venni az ambíciók és a valós lehetőségek közötti különbségekről. Manfred és a Picikéje egyre lényegtelenebb a világpolitika viharaiban, de hozzánk értelemszerűen csak a Péter állapotromlásáról szóló hírek érnek el, a Manfred a németek baja. Péter próbálja feldolgozni, hogy a miniszterelnök külpolitikai és belpolitikai aktivitásával egyszerre tűntette el őt a belpolitika főáramából, és már csak a hibáival képes címlapra kerülni. Azokat a “véletleneket” meg különösen rosszul viseli, hogy amikor Brüsszelben van, akkor mindig nyilvánosságra kerül róla vagy a pártjáról valami rettenetesen kellemetlen itthon. Annyi ciki dolog felbukkanásához, amennyi csak tegnap kiderült a Tisza Pártról, ahhoz a Jobbiknak fénykorában is kellett egy hónap. Romolusz zsírleszívása, a “főtanácsadó” hölgy karrierútja Magyar Péter környezetéig a régi szép időkbe hetekre ellátta volna a nyilvánosságot szórakoztató anyaggal. A ciki és tulajdonképpen kudarcos, de nagyon karrierista emberek bevonzása a Jobbik sajátja volt, ezt a magyar belpolitikában – a Jobbik sajnálatos elmúltával – hagyott űrt látványosan a Tisza Párt kezdi betölteni, magához szólítva azokat az egykori Jobbik szavazókat, akik semmiféle méltóságot és koherenciát nem várnak el attól a párttól, amelyik retorikájában kiszolgálja az indulataikat.

De ezt a két önmagában is rendkívül tanulságos és röhejes témát lesöpörte az, hogy Pici Péter megmutatta a gazdáinak, hogy milyen is ő akkor, ha elveszti a lelki egyensúlyát. Sose tudjuk meg, hogy miként is volt ez, de Petike valószínűleg olvasatlanul aláírt valamit, amit az EPP frakció egyik titkárnője elérakott “Manfred kéri!” kísérőszöveggel. Valószínűleg azért valahol van valami sorvezető a Tisza Párt tagjai számára, hogy milyen témáknál kell lapítani, illetve miből kell kimaradni az EP-ben, ha lehet. Mondjuk nem tudom miben reménykednek egyébként, hiszen egy látványosan háborúpárti frakcióban ülnek, rohadtul meg is szavaznak minden szemetet ami onnan kijön, semmi esélye annak, hogy békepártinak maszkírozzák magukat itthon.

Majd Petyus, mikor kiderült, hogy milyen szöveg alatt is szerepel a neve, nekiállt rendezkedni nem csak az EP-ben, hanem az EPP-től (a Néppártól, attól a frakciótól, amelyben ül) is hivatalos magyarázatot követelt a plenáris ülésen. Namost ez alaphangon is ordas bunkóság, hát még az, hogy garanciát is akar, hogy ez nem fordul elő többet. Manfred, aki ugye szintén egy erősen közepes tehetségű nárcisztikus senki, ezt soha nem fogja elfelejteni. Azt még elhiszem, hogy Manfredék, méltányolva a tiszások belpolitikai indokait, benyelték, hogy ezt a mitugrászt le kell venni a dokumentumról és a hibát meg rákenik egy titkárnőre, de azt a Petya biztos nem mondta meg nekik előre, hogy még le is alázza őket a plenáris ülésen.

Magyar Péter beárazta magát az EPP-ben is, ha eddig volt is kétségük, hogy kivel van dolguk, most már tudják. Arról a nagyon komoly pszichiátriai tünetről nem beszélve, hogy a beteg aztán a folyosón élőben a fideszes EP képviselőket vádolta meg azzal, hogy ők hamisították oda az ő aláírását a háborúpárti frakciók előterjesztésére.

Magyar Péter teljesen elveszítette a kezdeményezést, és már nagyüzemi önlejáratásban van. A baj nagyságát jelzi, a Mediánt utasították, hogy a Magyarék számára tragikus napba lőjenek bele egy olyan közvéleménykutatást, amely szerint és szokás szerint a Tisza Pártra szavaz mindenki is. Egy olyan kommunikációs környezetben voltak ezt kénytelenek megtenni, amelyben egyrészt senkit nem érdekelt egy újabb kamukutatás, másrészt amikor ezeket senki nem is hiszi már el.

Ez már tiszta Jobbik, amikor már csak a botrányaiddal kerülsz be a hírekbe.

Vége van Picúr.

Vezető kép: Magyar Péter, fotó: Hatlaczki Balázs