Pesti Srácok

Péterfy Bori menni Komárno, "Juróp" (Videó)

Péterfy Bori menni Komárno, "Juróp" (Videó)

Péterfy Borit alapvetően akár kedvelhetnénk is, ha nem politizálna nyakra és főre. Péterfy Bori azonban színész is, áthallásai vannak, üzenetei vannak, sőt Európába vágyik.

Péterfy Borinak Fico Szlovákiája is inkább Európa, mint Komárom, vagyis Magyarország. Mondjuk magyar ember eleve nem megy ilyen helyekre, hogy Komárno, meg Bratislava. Ez utóbbi például Pozsony, az előbbi meg Révkomárom, ha nem lenne meg, mi oda szoktunk menni. Még a borok is jobbak szerinte odaát. Csodás ez a videó, olyan menő, olyan kulturált, olyan tiszta művészet. Minden pillanata igazi tartalom!

Péterfy Bori annyira szellemes, hogy sírunk
Péterfy Bori annyira szellemes, hogy sírunk

 

Péterfy Bori annyira mértékadó, nem?

 

Tényleg semmi lenézés nincs benne, ők ennyire tisztán látnak, ők ennyire pontosan érzik. 

Érdeklődésre leginkább az tarthat számot, hogy mit is értünk félre? Mert ennyire csak nem lehet bunkó ez az üzenet. Hogy az egyébként jól prosperáló belpesti művésznek Szlovenszkóba (vagy hová) kell átjárnia friss levegőt szippantani. Meghallgattam harmadszor is, hátha megértem a rejtett és nyilván művészi tartalmat. De nem, ez tényleg ennyire faék. Ez tényleg csak a nettó bunkózás. Mindig csalódás ha kiderül valakiről (ráadásul sokadszorra), aki akár kedves és vonzó is lehetne például, hogy végül is egy felsőbbrendűségi kórságban szenvedő senki. 

Tele van már a hócipőm ezekkel a művészekkel, akiknek egy pályafutás nem volt elég, hogy egy gesztust tegyenek, egy jóindulatú mondatot kipréseljenek magukból. 

 

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.