Kilakoltatás: Az ellenzék és kapcsolt részei olyan törvényjavaslatot találtak ki, ami már évek óta hatályos (PS-videó)

Közös sajtótájékoztatót tartottak az ellenzéki pártok képviselői és „A Város Mindenkié” (AVM) csoport annak érdekében, hogy a parlament még az április 30-án lejáró téli kilakoltatási moratórium vége előtt egy rendkívüli ülésen tűzze napirendre az AVM által kidolgozott törvényjavaslatot, amely megtiltaná a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. A törvény egyébként eddig sem adott lehetőséget arra, hogy kisgyermekek az utcára kerülhessenek, hiszen az ilyen helyzetben levő kiskorúak elhelyezése kötelező. Az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzatok kötelező feladata a „hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”; a gyermekvédelmi törvény – húsz éve – egyértelműen kimondja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”, ezt pedig a végrehajtónak és/vagy az önkormányzatnak is figyelembe kell vennie. A javaslat bejelentését követően Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk, aki elmondta, hogy eddig miért nem szavazták meg a kormány egyetlen javaslatát sem a devizahiteles családok megsegítésére, és most miért tartja fontosnak mégis, hogy az AVM – egyébként Soros-pénzből is gazdálkodó szervezet – javaslatát támogassák. Videónkból az is kiderül, hogy Csárdi Antal nem tud arról, hogy a Jobbik zsidókat listázott volna, és pártja szerint miért fontos az összefogás Sneiderék pártjával.

A kilakoltatási kezdeményezésről Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője és társelnöke, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője, valamint Donáth Anna, a Momentum alelnöke és Misetics Bálint, az AVM csoport aktivistája közös sajtótájékoztatón számolt be szerdán, a Parlament előtt. Kifejtették: amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lenne megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatással fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, valamint az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lenne lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne. Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő hazugságnak nevezte, hogy a tavalyi év a családok éve volt, hiszen – mint mondta – 2018-ban 3200 kilakoltatás történt. Úgy vélte:

Orbán Viktor miniszterelnöknek csak a tehetős család a család, az nem, amelyet szétszakít a hajléktalanság vagy a szegénység.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint

 Orbán Viktor kilenc éve hazudik arról, hogy neki Magyarország az első,

hiszen ha valóban így lenne, akkor nem engedné meg, hogy gyerekek ezreit tegyék az utcára. Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint egy európai keresztény országban nem lehetne kérdés, hogy ki lehet-e lakoltatni elhelyezés nélkül gyermekes családokat. Hangsúlyozta: ha tartalmat akarnak tenni a „Családok éve” szlogen mögé, akkor nincs más út a Fidesz előtt sem, mint hogy támogassa a törvényjavaslatukat. Donáth Anna, a Momentum alelnöke arról beszélt, hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatás nemcsak télen kegyetlenség, hanem az év bármely időszakában. Hozzátette: több ezer önkormányzati bérlakás áll üresen, miközben több, mint 200 gyermeket emelnek ki évente a családjaikból csak azért, mert szegények.

A Fidesz-frakció szerint az ellenzék a szokásos színjátékát adta elő

A Fidesz közleményben reagált: ebben azt írták, hogy az ellenzék a szokásos kétszínű és álságos színjátékát adja elő. Úgy fogalmaztak:

ugyanezek a pártok és politikusok, akik most kiállnak a Kossuth tér közepére a hitelkárosultakkal kampányolni, az Országgyűlésben semmilyen segítséget nem szavaztak meg nekik. Ha rajtuk múlott volna, akkor egyetlen, a bajba jutott hiteleseket segítő intézkedés sem valósulhatott volna meg az elmúlt években, és mára több százezer gyermekes magyar család veszítette volna el az otthonát.

Az ellenzéki képviselők annak ellenére támogatják A Város Mindenkié csoport javaslatát, hogy felszólalásukban ők is elismerték, hogy a most hatályos törvények szerint sem lehet gyermekeket ellátás nélkül hagyni. Az önkormányzati törvény szerint ugyanis a helyi önkormányzatok kötelező feladata a „hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”, a gyermekvédelmi törvény pedig – húsz éve – egyértelműen kimondja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani”. Ezt pedig a végrehajtónak és/vagy az önkormányzatnak is figyelembe kell vennie.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu; videó: Ragács András