Kilőtt szemek, véresre vert, megalázott ünneplők – Tizenöt éve történt a 2006-os rendőrterror

Tizenöt éve, 2006. október 23-án tömegoszlató rendőrök az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján több száz ünneplő civilt, járókelőt támadtak meg, vertek agyba-főbe, majd vettek őrizetbe, illetve – hamis vallomásaiknak és jelentéseiknek köszönhetően – raktak futószalagon, indokolatlanul letartóztatásba. A 2006-os rendőrterror miatt senkinek nem kellett felelnie, pedig a 2006-os törvénysértések hátterét vizsgáló Balsai-jelentés, illetve a bizottság munkájában döntő szerepet vállaló Völgyesi Miklós szerint is megkerülhetetlen lett volna Gyurcsány Ferenc felelősségre vonása.

Tizenöt éve, hogy az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján a fővárosi Astoriánál a Fidesz ünnepi tömeggyűlést szervezett. A megemlékezés végeztével, az onnan hazafelé igyekvő békés civilekre a rendőrség lovasrohama rászorította az őszödi beszéd miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását immár szeptember 17-e óta hiába követelő tüntetőket, a pedig rendőrség az egybepréselt tömeget egyként kezelve kezdett az oszlatásukba. Ahogy arról több évfordulós cikkünkben is beszámoltunk, aránytalan mértékben, szükségtelenül és törvénysértően alkalmaztak erőszakot a rendőrök. A megfélemlítő akciónak 167 sérültje volt (köztük 17 rendőr és 5 külföldi), 33-an szorultak kórházi kezelésre. Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is. Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, mivel a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani, csupán hatuk ellen emeltek vádat 2007 áprilisáig.

Orbán: a rendőrség politikai utasításra hajtott végre saját polgáraival szemben brutális rendőri akciókat

Változás a 2006-os ügyekben a 2010-es kormányváltás után történt, amikor maga Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet arra, hogy kivizsgálják a történteket. A miniszterelnök egyébként még ellenzéki vezérként egy televíziós interjúban is arról beszélt, hogy a rendőrség 2006. október 23-án politikai nyomásra és utasításra hajtott végre saját polgáraival szemben brutális rendőri akciókat. Az interjúban hangsúlyozta, hogy ismeri az akkori rendőri vezetőket és tudja, hogy ezek a rendőrök politikai bátorítás, hátország nélkül soha nem tettek volna olyat Magyarország polgáraival szemben, mint amit tettek. Orbán Viktor kiemelte még, hogy amikor szeptemberben „a Magyar Televízió épületénél zajlottak azok a brutális jelenetek”, akkor maga Gyurcsány jelentette be, hogy ő egyébként telefonon végig kapcsolatban volt a rendőrséggel és utasításokat adott. Miért lett volna ez másképpen október 23-án? – tette fel a kérdést a magyar miniszterelnök.

Lovasroham. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A Központi Nyomozó Főügyészség a kormányváltás után indított a 2006-os őszi események miatt nyomozást, amelynek eredményeként Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, Dobozi Józsefet, a Rendészeti és Biztonsági Szolgálat (REBISZ) volt parancsnokát és Mittó Gábort, a Szabadság tér helyszíni vezetőjét, valamint 14 társukat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolták meg és kaptak nevetséges büntetést, a szemkilövetésekért, a viperákért, az azonosítószám mellőzéséért pedig nem is kellett felelniük. Az ügyben a bukott miniszterelnököt is meghallgatták, sajnos csak tanúként. Gyurcsány ártatlannak nevezte a 2006-os őszi események kapcsán megvádolt rendőri vezetőket, önmaga szerepét pedig természetesen igyekezett kisebbíteni.

A Balsai-jelentés

Többször beszámoltunk arról is, hogy a főügyészség vádjával szemben sokkal súlyosabb megállapításokat tett Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, aki szerint a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Balsai jelentése szerint szükségszerű lett volna vizsgálni Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségét is. A jelenlegi alkotmánybíró által fémjelzett jelentés ugyanis kiemelte: Gyurcsány Ferencnél „felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is”. Balsai magyarázatul hozzátette:

A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.

A volt miniszterelnöki megbízott szerint

ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tévénézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.

A jelentés hangsúlyozta: megalapozottan feltehető, hogy az október 23-i tömegoszlatást vezető rendőri vezetők

nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák.

A Balsai-jelentést az országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalta, a parlament pedig 2012 márciusában 279 igen szavazattal, 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

A Balsai munkáját segítő Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök 2011 októberében terrorcselekmény miatt feljelentést is tett Gyurcsány és a politikai-rendőri vezetés ellen, azonban az ügyészség végül nem indított nyomozást. A nyugalmazott tanácsvezető bíró korábban portálunknak azt nyilatkozta, hogy már 2007-ben is lépett Gyurcsány Ferenc ellen, de a Központi Nyomozó Főügyészség azt a beadványát is visszadobta. Pedig szerinte az ellenzéki tüntetés szétverését a rendőri vezetés politikai háttértámogatás, utasítás nélkül nem merte volna meglépni. A parancs kiadására pedig egyedül Gyurcsánynak volt lehetősége – emelte ki a nyugalmazott bíró.