balsai istván
Az Európai Ügyészség az első lépés a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer felé?
Elképzelhető, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer felé tett első lépés – mondta a Kossuth Rádió Európai idő adásában ifj. Balsai István ügyvéd, jogi szakértő. Huszonkét tagállam részvételével a hónap elején luxemburgi székhellyel elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén.
Az Ügy: vallásgyalázás, abortusz – „A falnál vagyunk, nem tudunk már hátrébb lépni” – Videóval frissítve
Precedensértékű határozatok születtek az Alkotmánybíróságon: a taláros testület két vallásgyalázási perben és egy, az abortusz témáját érintő eljárásról is tárgyalt. Úgy gondoljuk, mindegyik téma igencsak aktuális, hiszen az elmúlt időszakban egyre több keresztény gyalázó kijelentéssel találkozhattunk, Békés Gáspár esete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy összefogással, a nyilvánosság erejével még a balliberális keményvonalas gittegylet is meghátrálásra kényszerült és elhatárolódott Karácsony Gergelyék környezetvédelmi szakértőjének véleményétől. Láng Zsolt, Vejkey Imre, Azbej Tristan politikusként emelték fel hangjukat, de felekezettől függetlenül több közösség is kifejezte, hogy az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket nem tartják megengedhetőnek. Gyarmati Rita pszichológussal pedig arra kerestük a választ, hogy mi állhat annak hátterében, hogy vannak emberek, akik azért gyűlölnek számukra idegen embereket, gyalázzák meg őket, mert másként gondolkodnak. Balsai István jogászt az alkotmánybírósági határozatok jelentőségéről kérdeztük, aki arról is beszélt, milyen szempontok szerint kellene értékelni a Népszava vallásgyalázó karikatúrája miatt indított pert. Az Ügy című műsorban arra is kerestük a választ, vajon mi lehet a magyarok számára az az út, ami gátat vethet a káros, romboló ideológiák terjedésének.
Végig hűen a konzervatív, nemzeti kereszténydemokrata elvekhez – Elbúcsúztatták Balsai István alkotmánybírót (FOTÓGALÉRIÁVAL)
A küzdelem, amelyben Balsai István oly állhatatosan harcolt, győzelemre áll. Közéleti munkássága hozzájárulás volt egy szabad és független Magyarország létrejöttéhez – hangzott el az alkotmánybíró, egykori igazságügyi miniszter gyászszertartásán, pénteken. Az eseményen kiemelték: Balsai István ahhoz a konzervatív jogászgenerációhoz tartozott, amelynek tagjai felelősséget éreztek a közügyek iránt attól a pillanattól, hogy lehetőségük nyílt azokat alakítani.
Balsai Istvánról emlékezett meg az Országgyűlés (Frissítve!)
A március elején hetvenharmadik életévében elhunyt Balsai Istvánról emlékezett meg hétfőn a tavaszi ülésszakán az Országgyűlés, a neves jogász, politikus, az 1990-ben kormányra került, demokratikusan megválasztott Antall-kormány igazságügy-miniszterének életútját Kövér László házelnök idézte fel. A Tisztelt Ház egyperces néma felállással tette tiszteletét a rendszerváltoztatás korának emblematikus szereplője emléke előtt.
Megint elment egy tanú
Elsőként barátaim hívtak fel. Mátyássy Andrea sírva, hogy meghalt Balsai István. Nagyon szerettem – mondta elcsukló hangon. Szörnyű, hogy elmennek azok az emberek, akik életünk részei voltak, akik tanúi, cselekvői voltak a rendszerváltásnak. Majd hívott Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, közölte a szomorú hírt, és mindjárt arra kért, hogy emlékezzek meg Pistáról, mivel talán én tudok róla az újságírók közül a legtöbbet.
Elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügy-miniszter
Március elsején, életének 73. évében, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügy-miniszter, az Antall-kormány tagja.
Modellváltás '89 – Göncz Árpád, a taxisblokád nagypapája és az igazságtétel, amellyel még adós magának Magyarország
A rendszerváltozás kezdetéről, az átmenet nehézségeinek kulisszatitkairól számolt be a „Modellváltás '89 - Tetszettünk volna...?” elnevezésű történelmi fesztiválunkon Balsai István alkotmánybíró, az Antall József vezette kabinet igazságügyminisztere. A PestiSrácok.hu lapigazgatója, Stefka István a beszélgetés kezdetén felhívta a figyelmet, hogy bár az Antall-kormányt sokan támadták az elszalasztott lehetőségek miatt, azt nem szabad elfelejteni, hogy hosszú idő után újra természetes lett Magyarországon a parlamentáris demokrácia, kivonult a megszálló szovjet hadsereg, megvalósult a szólás-, vallás- és sajtószabadság. Bár a zökkenőmentesnek nem nevezhető átmenet idején Antallék akár maguk is nyúlhattak volna diktatórikus eszközökhöz, a rendszerváltók mégis a törvényesség útját választották. Balsai István beszélt az MDF-SZDSZ-paktumról, annak elkerülhetetlenségéről, a horvátoknak adott fegyverek ügyéről, a posztkommunisták folyamatos aknamunkájáról, amelynek legfőbb megnyilvánulása a huszonnyolc évvel ezelőtti taxisblokád volt. Balsai szerint az akció az akkor még a háttérből manipuláló kommunista állambiztonsági szervek ellenforradalmi lázadása volt a hatalom visszaszerzésére, és amelyből tevékenyen kivette a részét az SZDSZ és Göncz Árpád köztársasági elnök.
Tíz év börtönt kaphat Gyurcsány volt minisztere a tízmilliárdos kárt okozó postapalota-mutyiért
A vád szerint csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány volt közlekedési minisztere és öt másik vádlott azzal, hogy dilettáns módon elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek. A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik – tudta meg a PestiSrácok.hu.
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
