Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Tíz év börtönt kaphat Gyurcsány volt minisztere a tízmilliárdos kárt okozó postapalota-mutyiért

Pilhál Tamás Magyar ugar 2018. február 20. 13:24

A vád szerint csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány volt közlekedési minisztere és öt másik vádlott azzal, hogy dilettáns módon elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és méregdrágán új irodaházat béreltek. A hűtlen kezelés miatti büntetőperben hamarosan elsőfokú ítélet születik – tudta meg a PestiSrácok.hu.

Portálunk értesülése szerint március 20-án az ügyészi vádbeszéddel folytatódik Szabó Pál volt közlekedési miniszter és bűntársainak pere a Fővárosi Törvényszéken. Ám sajnálatos módon a parlamenti választás előtt már nem születik elsőfokú ítélet az ügyben, mivel a védőbeszédek április 10-én, két nappal a voksolás után kezdődnek. A korrupciós ügyben Balsai István volt fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján indítottak nyomozást 2010 elején. A volt fideszes képviselő egyrészt a Krisztina körúti postaszékház értékesítése miatt tett feljelentést, másrészt a posta új, XIII. kerületi, Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban, hűtlen kezelés gyanúja miatt. Balsai azt vélelmezte, hogy ezeknél nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette valósult meg, amelyért Szabó Pál akkori posta-vezér mellett az egyik helyettese, beruházási igazgatója és az ÁPV Zrt. több vezető munkatársa tehető felelőssé. A megindult büntetőeljárás nyomán Szabó Pál (aki 2002 és 2008 között volt a posta vezérigazgatója) és öt másik vádlott ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség még 2013-ban. A büntetőper 2015 januárjában kezdődött, vagyis több mint három évre volt szükség ahhoz, hogy elsőfokú ítélet közelébe jusson...

Több milliárdos kárt okoztak

A Magyar Posta Zrt. igazgatósága, felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. igazgatósága 2006-2007-ben döntött a fővárosi Krisztina körúton lévő impozáns postapalota eladásáról. Bár a tiltakozás hatalmas volt, az ügyletet mégis nyélbe ütötték, és az ingatlant a Wallis-csoport egyik cégének adták el. A vádirat szerint a posta részéről Szabó Pál akkori vezérigazgató, illetve K. Bálint és K. Péter, a vagyonkezelő részéről pedig V. Zsuzsanna, K. Zoltán és S. István

PestiSracok facebook image

  • olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak;
  • továbbá nem tértek ki a cég vagyonvesztésére azért, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabb megoldásnak.

Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel megszegték a munkakörükkel járó vagyonkezelői kötelezettségeiket, és cselekményük eredményeként a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának, valamint az ÁPV Zrt. igazgatóságának tagjai a székházbérlés mellett döntöttek, illetve e döntést támogatták. Ezzel a vádlottak az ügyészség álláspontja szerint a Magyar Postának tízéves viszonylatban csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak. A bűncselekményért a törvény szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A Krisztina körúti egykori postapalota csodálatos épülete; Fotó: MTI/Jászai Csaba

A vádirat szerint Szabóék nem mérlegelték kellő alapossággal, hogy új irodaház méregdrága bérlése helyett esetleg a régit kellett volna felújítani vagy egy új székházat építeni. Szabó Pál a büntetőperben nem ismerte el bűnösségét, tagadta a terhére rótt vádakat, és próbálta bizonyítani, hogy a korábban negatív üzleti eredményű társaság hatesztendős vezetése alatt mindvégig pozitív üzleti eredményt produkált. Az eladott székházak – állaguk és beosztásuk miatt – alkalmatlanok voltak a korszerű postaigazgatás gyakorlására, a liberalizáció elvégzésére – magyarázta Szabó Pál, aki egyébként a büntetőper harmadrendű vádlottja. Egyébként Szabó Pál postavezérsége idejére tehető a szintén korrupciógyanút keltő, méregdrága postai kerékpárbeszerzés is.

Gyurcsány mellé szegődött

Szabó 2002-től 2008-ig volt a Magyar Posta vezérigazgatója, 2008-ban pedig a bukás szélén álló Gyurcsány-kormányban is szerepet vállalt közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterként; ez utóbbi tisztségéről a monorierdői, négy halálos áldozatot követelő vonatbaleset nyomán mondott le. Ekkor adott elő emlékezetes magánszámot Gyurcsány Ferenc is, aki D-kategóriás színészként próbálta meg eljátszani, mennyire sajnálja a vasúti szerencsétlenség áldozatait. Az alábbi felvételen viszont nem az akkori miniszterelnök együttérzése látszik, hanem szánalmas ripacskodása:

Videó: Youtube. Coub: Hír TV/PS. Vezető kép: nol.hu

Kapcsolódó témák
szabó pál vezető postapalota gyurcsány ferenc elszámoltatás balsai istván
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.