Az Ügy: vallásgyalázás, abortusz – „A falnál vagyunk, nem tudunk már hátrébb lépni” – Videóval frissítve
Precedensértékű határozatok születtek az Alkotmánybíróságon: a taláros testület két vallásgyalázási perben és egy, az abortusz témáját érintő eljárásról is tárgyalt. Úgy gondoljuk, mindegyik téma igencsak aktuális, hiszen az elmúlt időszakban egyre több keresztény gyalázó kijelentéssel találkozhattunk, Békés Gáspár esete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy összefogással, a nyilvánosság erejével még a balliberális keményvonalas gittegylet is meghátrálásra kényszerült és elhatárolódott Karácsony Gergelyék környezetvédelmi szakértőjének véleményétől. Láng Zsolt, Vejkey Imre, Azbej Tristan politikusként emelték fel hangjukat, de felekezettől függetlenül több közösség is kifejezte, hogy az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket nem tartják megengedhetőnek. Gyarmati Rita pszichológussal pedig arra kerestük a választ, hogy mi állhat annak hátterében, hogy vannak emberek, akik azért gyűlölnek számukra idegen embereket, gyalázzák meg őket, mert másként gondolkodnak. Balsai István jogászt az alkotmánybírósági határozatok jelentőségéről kérdeztük, aki arról is beszélt, milyen szempontok szerint kellene értékelni a Népszava vallásgyalázó karikatúrája miatt indított pert. Az Ügy című műsorban arra is kerestük a választ, vajon mi lehet a magyarok számára az az út, ami gátat vethet a káros, romboló ideológiák terjedésének.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Kúria és a Fővárosi Törvényszék a katolikus közösség megsértése tárgyában hozott ítéleteit. A taláros testület az abortuszt érintő perrel kapcsolatos eljárásban is tárgyalt. Balsai István jogász Az Ügyben mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a most meghozott döntés szerint újra értékelés alá kell vonni, mennyire sértő a vallási közösség számára az, ha a szentmise egyik legfontosabb részét gúnyolják ki a tiltakozók. Az ügy újra tárgyalásánál azt is figyelembe kell venni, milyen hozzáadott értéke van (van-e?) a társadalmi vitában a lengyel külképviselet épülete előtt bemutatott abortusztablettás performansznak. Balsai István szerint a Népszava vallásgyalázó karikatúrája miatt indított perben ezen értékeket kellene figyelembe venni, és azt is, hogy mennyire tekinthető öncélúnak ez az ábrázolás és mennyire irányul a vallási közösség ellen.
Az Alkotmánybíróság egy olyan ügyet is megvitatott, amelyben az anya azért perelte a kórházat, mert nem ismerték fel időben, hogy teratológiai ártalomban szenved a magzat. A beadvány szerint így nem volt lehetősége abortuszra az anyának, aki most azt állítja, hogy ezzel sérült az önrendelkezéshez való joga. A taláros testület mellett az életvédők véleményére is kíváncsiak voltunk. Budaházy Edda, a Hozz világra még egy magyart Mozgalom alapítója úgy fogalmazott:
meglehetősen visszatetsző, hogy miután megszüli egy anya a gyermekét, azért perli be a kórházat, mert nem tudta abortálni magzatát azért, mert annak ujjai össze vannak nőve.
Budaházy Edda szerint Lengyelország példát mutat abban, hogy kimondja: semmilyen életet nem lehet egyszerűen megszüntetni, embereket megölni csak azért, mert testi fogyatékossággal rendelkeznek.
Görgey Zsuzsanna, az „Adj életet a gyermekednek” életvédő csoport vezetője példaként hozta fel Andrea Boccelli esetét, akinek édesanyja annak ellenére döntötte el, hogy világra hozza gyermekét, hogy az orvosok figyelmeztették rá, hogy soha nem fog látni.
Döbbenet, hogy egy ilyen hiányosság miatt egy életet elpusztítanak, ez nem fér össze az emberi erkölccsel
– fogalmazott az életvédő. A műsorban Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese is markáns álláspontot képviselve mondta azt:
A falnál vagyunk, nem tudunk már hátrább lépni. Komoly támadás indult keresztény értékeinkkel szemben, az ezeréves magyar kultúránkkal szemben, fel akarják számolni mindazt, ami Istenhez, ami a hazánkhoz és családhoz tartozik, fel akarják számolni a férfi-nő misztériumát, lényegében ki akarják húzni a talajt honpolgáraink alól.
A kereszténydemokrata politikus pert is indított egy gúnyrajz miatt, ami véleménye szerint sérti az emberi méltóságot és a vallásszabadságot. Ehhez kapcsolódva egy petíciót is megfogalmaztak, amit több, mint harmincötezren írtak alá. Vejkey Imre úgy véli, hogy valóban csodálatos látni és nagyon fontos, hogy ehhez felekezettől függetlenül csatlakoztak az emberek, különböző egyházak, vallási közösségek.Példátlan dolognak nevezte, hogy Karácsony Gergely tanácsadója, Békés Gáspár szerint a gyerekek megkeresztelése jogsértő.
A Hit Gyülekezete megrökönyödéssel fogadta ezt a megnyilvánulást, az egyház szerint tiszteletben kell tartani más egyházak tanítását és az ehhez kapcsolódó jogot – minderről Surjányi Dávid nemzetközi jogász beszélt a PestiTV Az Ügy című műsorában. A Hetek közéleti hetilap rovatvezetője hozzátette: el kell fogadni, hogy amíg a gyermek kiskorú, addig bizonyos döntéseket a szülő átvállal helyette.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője sem tartotta elfogadhatónak Békés Gáspár szavait; véleménye szerint lassan a többséget nem fogadják el a másként gondolkodók.
Nem lehet úgy élni, hogy egy gyermekét megkeresztelő szülőt azzal vádolhassanak, hogy jogot tipor és a gyermeke szabadságát korlátozzák. Azért mindennek van határa
– húzta alá a politikus.
Békés Gáspárnak egyébként nem ez volt az első és nem is az egyetlen olyan megnyilvánulása, ami sértő a keresztény emberek számára. Az Ateista Társaság egyik vezetőjeként is tevékenykedő férfi egy rádiós interjúban azzal büszkélkedett, hogy egyik társával még a Gellért-hegyi keresztet is szivárványszínűre akarta festeni, majd közölte, hogy
a kereszt önmagában kereszténypropaganda. Tehát ha lehet kereszténypropaganda, miért ne lehetne genderpropaganda is?
Szerencsére a társadalmi felháborodásnak köszönhetően még a baloldaliak is elhatárolódtak Karácsony tanácsadójának korábbi kijelentésétől, így nem hosszabbították meg munkaszerződését. Mindezt mérföldkőnek nevezte Azbej Tristan. Az államtitkár úgy fogalmazott: a világon mindenkinek a méltósága védelmet érdemel, kivéve azoké, akik keresztények.
Meg kell állítani a szellemi keresztényüldözést, mert ez népirtáshoz vezethet és vezetett is már. Mi amellett tettünk hitet, hogy nem hagyunk szó nélkül semmilyen keresztényellenes kijelentést, így Békés Gáspárét sem
– mondta Azbej Tristan, hozzátéve: a balliberálisok ledöbbentek, mert nem szoktak hozzá, hogy a keresztények kiállnak magukért.
Az Ügy című műsorban Szilágyi Zsolt, a Szabadkeresztény Egyház egyik vezetője döbbenetes példával szemléltette, hová vezet az, ha megengedjük, hogy miként éljük meg hitünket. Elmondta, hogy Angliában egy keresztény fenntartású iskolában karácsonykor nem engedték, hogy Jézust is ábrázolják, így
a jászolban nem Isten fia, hanem a portás macskája született meg.
A kérdés persze az, hogy vajon meddig kell tűrnünk mindezt? Gyarmati Rita pszichológus szerint fontos látni, hogy minél instabilabb az, amiben hisz valaki, annál inkább próbálja védeni azt. Ezzel ellentétben, ha valaki stabil értékrenddel rendelkezik, akkor sokkal befogadóbb, nem tart attól, hogy összeomlik, ha például meghallgat más szempontokat is. A szakértő a kommunikáció fontosságáról is beszélt.
Az Alkotmánybíróság a „Nagy Harácsony” elnevezéssel elhíresült HVG-címlap ügyében is döntött. A testület határozatában elutasította az alkotmányjogi panaszt, amelyben az indítványozó a Kúria vallási közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére kérte az Alkotmánybíróságot. Az előzmények és az alkotmánybírósági eljárás alapja a következők voltak. Az indítványozó, mint felperes keresetet nyújtott be az alperes lapkiadó ellen személyiségi jogai megsértése miatt, mert az alperes hetilapjának címlapján Gerard Von Honthorst: A pásztorok imádása című festményének átalakított változatát ábrázolta. Az eredeti szereplők arca helyére közszereplők arca került, a gyermek Jézus képét pedig egy halom aranypénzre cserélte ki; az indítványozó szerint a katolikus keresztény közösséget sértő módon. Az indítványozó keresetét az első- és másodfokú bíróság elutasította, a felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az emberi méltósághoz való jogát, a vallásszabadságot, és a vallás szimbólumainak és liturgiájának tiszteletben tartására, közösségi térben való háborítatlan gyakorlására vonatkozó alapvető jogát, mivel a Kúria és az eljáró bíróságok kritika nélkül elfogadták az alperes azon érvelését, hogy a sérelmezett közlés az érintett politikusok kritikáját célozta, és nem volt vallásellenes célzata. Ezért az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, és a kúriai ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az alapügyben eljáró bíróságok helyesen ismerték fel, hogy a közlés célját kell elsősorban vizsgálni, ennek van elsődleges jelentősége. Emellett a Kúria a kérdéses címlapot szintén megvizsgálva egyrészt kimondta, hogy az nem irányult a keresztények megsértésére, és nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív értékítéletet. Másrészt azonosította a szerzők által közvetített konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formáját a vélemény tartalmához képest nem találta önkényesnek, indokolhatatlannak. A Kúria ítéletének indokolását figyelembe véve tehát az Alkotmánybíróság álláspontja szerint megállapítható, hogy a támadott ítélet az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, így a testület az alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz különvéleményt fűzött Handó Tünde, Szívós Mária, Juhász Imre, Horváth Attila és Salamon László alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság határozatainak teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható, az előbbi ezen>>, az utóbbi pedig ezen>> a linken.
