Pesti Srácok

kereszténygyűlölet

Az Ügy: vallásgyalázás, abortusz – „A falnál vagyunk, nem tudunk már hátrébb lépni” – Videóval frissítve

Jurák Kata Magyar ugar 2021 február 6.
Precedensértékű határozatok születtek az Alkotmánybíróságon: a taláros testület két vallásgyalázási perben és egy, az abortusz témáját érintő eljárásról is tárgyalt. Úgy gondoljuk, mindegyik téma igencsak aktuális, hiszen az elmúlt időszakban egyre több keresztény gyalázó kijelentéssel találkozhattunk, Békés Gáspár esete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy összefogással, a nyilvánosság erejével még a balliberális keményvonalas gittegylet is meghátrálásra kényszerült és elhatárolódott Karácsony Gergelyék környezetvédelmi szakértőjének véleményétől. Láng Zsolt, Vejkey Imre, Azbej Tristan politikusként emelték fel hangjukat, de felekezettől függetlenül több közösség is kifejezte, hogy az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket nem tartják megengedhetőnek. Gyarmati Rita pszichológussal pedig arra kerestük a választ, hogy mi állhat annak hátterében, hogy vannak emberek, akik azért gyűlölnek számukra idegen embereket, gyalázzák meg őket, mert másként gondolkodnak. Balsai István jogászt az alkotmánybírósági határozatok jelentőségéről kérdeztük, aki arról is beszélt, milyen szempontok szerint kellene értékelni a Népszava vallásgyalázó karikatúrája miatt indított pert. Az Ügy című műsorban arra is kerestük a választ, vajon mi lehet a magyarok számára az az út, ami gátat vethet a káros, romboló ideológiák terjedésének.
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.