Vajon a művész úr Jézus helyett Mohameden is merne gúnyolódni?
Gondolom, el tudják képzelni, mi történne, ha Mohamed próféta halálával viccelődne valami gyengeelméjű egy muszlim országban. Az illetőt le sem lehetne vakarni többé a környező házak faláról. Errefelé, a keresztény végvidékeken némileg másként működnek a dolgok. Ha itt valaki Jézus kereszthalálából űz vásári tréfát, amire néhány hívő fölhorgad, az elkövetőből nem avantgárd falfreskó, hanem bátor hős lesz, akit oktalanul bántanak a „babonás parasztok” meg a „diktatúra”.
Ez történik most éppen Pápai Gáborral, a Népszava karikaturistájával (vezető képünkön), aki április 28-án magához képest is hányingerkeltő ámokfutást rendezett a neobolsevik lapban. Gúnyrajzán Müller Cecília országos tisztifőorvos áll a keresztre feszített Jézus előtt, és azt mondja neki:
Alapbetegsége függőséget okozott.
Baromi vicces, mi? Függőséget! Hahaha meg hihihi. Illetve nyihaha. Mert a humor, ugye, balliberális műfaj...
Egészséges lelkű ember először is hátrahőköl. Mert nem lehet nem hátrahőkölni, mikor a gyűlöletnek ilyen áradása érkezik szemből. Már maga az ábrázolás is: amilyen amorf, gyűlöletes lényként ábrázolja a tisztifőorvost. A cél, hogy a látványától rosszul legyünk, utáljuk őt. (Pápai ugyanezt műveli hosszú évek óta Orbán Viktorral is: egy fölismerhetetlenségig eltorzított, fölpuffasztott ajkú, az eredetinél szándékoltan sötétebb bőrű gnómmal – alig burkolt cigányozás – kelt ellene gyűlöletet a 30-as évek németországi karikatúráinak stílusában. Következmények nélkül.)
Az sem semmi, ahogyan a piktor a tisztifőorvos szájába ad egy ilyen szöveget. Éppen Müller Cecíliáéba, aki köztudottan hívő keresztény, a nagyvenyimi Nagyboldogasszony Plébánia világi lelkipásztora... Emberségében, hitében megtaposni, porba alázni őt – ez volt Pápai célja, s e téren sikerrel is járt. Évek óta figyelem a szerző alkotásait, keresem bennük a viccet, az iróniát, a könnyedséget, a derűt – ám csak a feneketlen gyűlöletet, egy rosszindulattól csöpögő lélek vergődését találom. Persze, volt kitől tanulnia a dehumanizálást, a karaktergyilkosság fortélyait, a hullagyalázást.
Az ellenzéki gyűlöletgyárak hetek óta vadásznak Müller Cecíliára. Korábbi háziorvosi praxisa, világi lelkipásztori hivatása miatt gúnyolják őt. De miért is? Mi a valódi ok? Mit követett el? Mire föl a rágalomhadjárat egy kiváló szakember ellen, aki már a kolontári iszapkatasztrófa idején régiós tisztifőorvosként bizonyította felkészültségét? Mi a bűne, amiért sárba kell őt taposni?
- Talán az, hogy hetek óta fáradhatatlanul dolgozik a járvány megfékezésén az Operatív Törzzsel együtt (a számadatok tükrében sikeresen), pártpolitikamentesen, tényszerűen tájékoztat a járványhelyzetről, a teendőkről, végtelen türelemmel válaszol a balliberális firkászok leggonoszabb kérdéseire, tételesen cáfolja folyamatos rémhíreiket, hazugságaikat?
Ezek is. Ám elsősorban talán az, hogy nem politikus, hanem egy nagymama-típusú, szerethető ember, akinek hiteléhez, szakértelméhez kétség sem férhet, s akinek szava többet ér, mint az Indextől az OLKT-n át a Népszaváig terjedő ellenzéki bulvársajtó valamennyi firkálmánya, „névtelen szakértőkre” hivatkozó álhíre. Müller Cecíliának komoly szerepe van abban, hogy a balliberális fakenews-gyárak rémhírei nem tudtak komoly károkat okozni, tömegpánikot kelteni. Hát ezért támadják őt legalja módszerekkel, s ezért gúnyolja ki hitét, vallásosságát ez a Pápai nevű.
Üsd a keresztényt!
A karikatúra fő célja a tisztifőorvos lejáratása volt, ám a szerző két legyet szeretett volna ütni egy csapásra – így került a képre Jézus, s vele együtt a kereszténység. A keresztények (vagy éppen a családosok, nemzeti érzelműek, külhoni magyarok, parasztok) gyalázása sok évtizedes hagyomány a haladó (kommunista, szocialista, liberális) sajtóban. Ideális bűnbakok ők bármiért. Másnak a vallásán, hitén gúnyolódni persze a legalja, de ez haladóékat cseppet sem zavarja. Megtette ezt már Neandermüller Péter is, és neki sem jutott eszébe bocsánatot kérni a több millió fehér kereszténytől, a „rémisztő képződményektől”. Tudják, a keresztényekkel bármit meg lehet tenni, a végtelenségig békések, szelídek, nem fogják fölrobbantani őket, nem állnak bosszút semmilyen sérelemért. Ezért aztán felesleges is bocsánatot kérni tőlük.
Pápainak esze ágában sincs elgondolkodnia azon, mit követett el. Sőt, a minap úgy nyilatkozott: fogalma sincs, mi a bajuk a keresztényeknek az ő rajzocskájával, és áll a per elébe. A vele nyalonc-interjút készítő egykori népszabadságos Kelen Károly pedig lazán leszélsőjobboldalizta mindazon lapokat, amelyeknek nem tetszett a kereszténygyalázó rajz. Kelen egyébként a maga részéről rendkívül hatásosnak minősítette a rajzot, szerinte az úgy jó, ahogyan van, és aki ezt nem érti, az hülye vagy széljobbos...
Többször leírtam már, s kénytelen vagyok megismételni: a Magyarországon állomásozó ellenzék meghatározó része nem ellenzékként, hanem ellenségként viselkedik. Nem a józan ész mentén, méltányosan bírálják a kormányt, nem a nemzet és a haza sorsa érdekli őket, kizárólag a saját hatalomra jutásuk bármilyen áron. Irracionális gyűlölettel a kormány és támogatói megsemmisítésére törnek, külföldi segítséggel akár puccsot is készek végrehajtani, minden eszközt megengedhetőnek tartanak. Magyarország külföldi mószerolása, a haza- és nemzetárulás a mindennapi rutinjuk része (lásd a Sargentini-jelentést vagy Szabó Tímeát). Nem ismernek sem Istent, sem embert. Semmi sem szent nekik.
Ez valóban a „sötét oldal gyűlölete”, ahogyan a KDNP-s Vejkey Imre fogalmazott a minap. Mi nem vagyunk Jézus, hogy kenyeret dobjunk nekik vissza. De követ sem vághatunk hozzájuk, nem süllyedhetünk le az ő csatornaszintjükre, még ha a jogos indulat sokszor erre csábítana! A jog, a törvények és a nyilvánosság erejével kell föllépni minden gonoszságuk, magyar- és kereszténygyűlölő kirohanásuk ellen! Emlékezni s emlékeztetni! Ha minket minden vesszőhibáért bíróságra rángathatnak ellenzéki politikusbűnözők, akkor Pápai, Szabó Tímea, Niedermüller meg a többi is járkáljon csak szépen a bíróságra, mosakodjon. Annál kevesebb idejük jut a rombolásra.
