Portik szerint minden ellene született bírósági ítélet törvénysértő

Az ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak elmondta, a Kúria döntése azonban azt is kimondta, hogy a Prisztás-gyilkosság ügyében a törvényesség helyre állítása nem a legfőbb bírói fórum dolga., s nem is adott iránymutatást a folyamatban lévő ügyben. Így nem tudható, hogy milyen következményei lesznek a döntésnek, de mint ifjabb Balsai fogalmazott, egy biztos: ugyanazon okok miatt a most másodfokon lévő ügyet nem lehet majd hatályon kívül helyezni. A Kúria keddi nyilvános ülésén részt vett Portik Tamás is, aki újfent az ártatlanságát hangsúlyozta. Felszólalásában elmondta, hogy nem követett el semmit és minden ellene hozott ítélet törvénysértő.

Jogsértő hatályon kívül helyezés

Miként arról korábban beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész másodszor is a legfelsőbb bírói fórumhoz fordult, hogy az mondja ki, a Fővárosi Ítélőtábla 2014 októberében törvénysértően járt el, amikor megsemmisítette az elsőfokú bíróság Portikék ügyében hozott nem jogerős ítéletét. Az ügy előzménye, hogy a táblabíróság 2014. október 2-án megsemmisítette a Prisztás József ellen elkövetett gyilkosság perének – azóta egyébként már megismételt – elsőfokú ítéletét. A Nehrer Péter vezette tanács akkor arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem várta meg az Aranykéz utcai nyomozás végét, amely üggyel nem csak a Fenyő- gyilkosság perét, hanem a Prisztás-ügyet is egyesíteni kellett volna. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Prisztás-ügy vádiratának tizenkettedik oldalán olvasható közleményt, amelyben a Fővárosi Főügyészség felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Portik Tamás elsőrendű vádlott ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat. Azonban ahhoz, hogy több emberen elkövetett emberölésben el lehessen ítélni Portikot, a törvényi egység elve miatt egy eljárásban kell lefolytatni az emberöléses ügyeit.

A kúria egyszer már elutasította Polt indítványát

Ezzel az érveléssel ugyanakkor ifjabb Balsai István, az első fokon felmentett harmadrendű vádlott, Fazekas Ferenc kirendelt védője, valamint a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség sem értett egyet, és a döntést törvénysértőnek ítélték meg. A Legfőbb Ügyészség emiatt jogorvoslatért fordult a Kúriához, mivel szerintük az egyesítésnek akkor lett volna helye, ha az összevonni kívánt büntetőügyekben a tettes, és nem a felbujtó, azaz Portik Tamás személye azonos. Ennek ellenére a Kúria 2014. december 4-i nyilvános ülésén, rövid tanácskozás után elutasította a legfőbb ügyésznek a „törvényesség érdekében” benyújtott jogorvoslati indítványát. A Molnár Gábor vezette bírói tanács döntését akkor azzal indokolta, hogy Polt Péternek csak jogerős bírósági végzés esetében lett volna lehetősége ezzel a rendkívüli jogorvoslattal élni. Márpedig a a tanácsvezető arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése nem jogerős, így az ügyészség beadványának tartalmi részét a Kúria nem is vizsgálhatta.

A legfőbb ügyész újra megtámadta a táblabíróság döntését

Polt Péter azonban ebbe nem nyugodott bele és – egy jogegységi indítvánnyal – megtámadta a bíróság végzését. A Kúria egy másik tanácsa júniusban a főügyésznek adott igazat, aki ennek alapján újra beadta a kérvényét, melyet jövőre, január 12-én tárgyal újra a Belegi József vezette bírói tanács. Az új fejleményekkel összefüggésben ifjabb Balsai István arra hívta fel portálunk figyelmét, hogy Polt az indítványát még azelőtt nyújtotta be, hogy a megismételt eljárásban ítélet született volna. A legfelsőbb bírói fórum viszont csak azután tűzte ki a nyilvános ülést, hogy október 16-án újra bűnösnek mondták ki és tíz évre ítélték Portik Tamást – mondta Fazekas védője, aki szerint, ha az ügyész, vagy a Kúria jelezte volna a bírónőnek a legfőbb ügyész beadványát, akkor elképzelhető, hogy a bíróság megvárja az ítélettel a legfelsőbb bírói fórum döntését. Ifjabb Balsai hangsúlyozta, ez abban az esetben mindenképp szerencsésebb lett volna, ha a Kúria most esetleg arra az álláspontra helyezkedik, hogy szükség van a leszámolásos ügyek egyesítésére, azaz a táblabíróságnak – újra – hatályon kívül kell helyeznie a Prisztás-ítéletet. Igaz, erre minimális az esély – nyomatékosította az ügyvéd, hozzátéve, hogy bármilyen döntést is hoz végül a Kúria, az már kötelező érvényű lesz a másodfokú bíróság számára.

Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu