Megint elment egy tanú
Elsőként barátaim hívtak fel. Mátyássy Andrea sírva, hogy meghalt Balsai István. Nagyon szerettem – mondta elcsukló hangon. Szörnyű, hogy elmennek azok az emberek, akik életünk részei voltak, akik tanúi, cselekvői voltak a rendszerváltásnak. Majd hívott Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, közölte a szomorú hírt, és mindjárt arra kért, hogy emlékezzek meg Pistáról, mivel talán én tudok róla az újságírók közül a legtöbbet.
Nem hálás feladat egy régi, politikai eszmetársról, ki nem mondott barátról beszélni, aki mindig hűséges volt elveihez, aki biztos pont volt az Antall- és Boross-kormányban, akire mindig lehetett számítani. Nem véletlenül nevezte ki Antall József miniszterelnök a fiatal ügyvédet, Balsai Istvánt kormányában igazságügyi miniszternek. Jó választás volt, hiszen a négy év alatt sikerült neki a korábbi pártállami jogrendszert munkatársaival együtt lebontani (Kutrucz Katalin, Kónya Imre, Salamon László és a KDNP-s Isépy Tamás), és egy új, jogállami kritériumoknak és elveknek megfelelő jogrendszert felépíteni.
Az ős MDF-es Balsai István igazi jogász volt, hitt a jog-és igazságszolgáltatásban, s ezt így is alkalmazta miniszterként, alkotmánybíróként, valamint politikusként is. Ezért volt őszinte a felháborodása 1991-ben, amikor a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt az Alkotmánybíróság, Sólyom László elnökkel az élen, alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Balsai István egy nemrég megjelent interjúkötetben (Szabadon választott) ezt az AB-határozatot jogállamiság-ellenesnek nevezte. Ez az SZDSZ és a pártállami befolyásoltságú Alkotmánybíróság ősbűne volt, mert ezzel megakadályozta, hogy a Rákosi- és a Kádár-diktatúra idején elkövetett gyilkosságok, sortüzek, a politikai nézeteik miatt ártatlanul hosszú börtönbüntetésre ítélt emberek törvénysértő elkövetőit – politikusokat és végrehajtókat – számonkérjék, felelősségre vonják. Ezzel nem értett egyet Balsai István, nem fogadta el, hogy a bolsevista diktatúra rémtetteinek elkövetői megússzák a felelősségre vonást. Az ellenszél óriási volt, az ügyek tisztázásának elkerülése, az igazságszolgáltatás balliberális, Soros-féle átpolitizálása máig látható a bíróságok működésén.
Magam sem gondoltam volna, hogy másfél éve találkozom majd utoljára Balsai Istvánnal, amikor is a taxisblokád évfordulóján, a PestiSrácok.hu szervezésében egy vitabeszélgetést folytattam vele a Modellváltás 89' rendezvényen. Nem lehet elfelejteni, amit akkor mondott a blokádról. Tudtuk már akkor is, hogy ellenzéki politikai erők, az SZDSZ, az MSZP és pártállami titkosszolgálati erők álltak a taxisok megszervezésében, hogy megbénítsák az ország közúti forgalmát. Balsai világosan leszögezte: a Taxisblokád nem volt más, mint puccs és államcsíny-kísérlet a törvényes, első szabadon választott kormány megbuktatására, képletesen pedig ellenforradalmi kísérlet az 1956-os szabadságharccal szemben. Ez világos beszéd volt. Ma is ilyen kísérletek zajlanak folyamatosan a kormány ellen a balliberális ellenzék – a Jobbikot is ide sorolom – részéről. A beszélgetést a többi videóval együtt törölték a kommunistákat megszégyenítően arcátlan Google-cenzorok, most újra feltöltöttük, ITT megnézhető.
Balsai István tehát ilyen ember volt. Azon kevés politikusok közé tartozott, aki nyíltan beszélt, aki nem akart megfelelni másoknak, aki számára ismeretlen volt a píszí. Amikor elárulták néhányan az MDF-et (lepaktáltak az MSZP-vel és az SZDSZ-el), akkor Lezsák Sándorral, Horváth Balázzsal és számos régi MDF-essel együtt Balsai is a valódi jobboldaliságot, a nemzeti oldalt választotta. Csatlakoztak a Fideszhez és a KDNP által felkínált szövetséghez.
Egy régi barát eltávozása viszi magával közös emlékeinket. Sohasem felejtem el, amikor szükségszerűen elvesztette a választásokat a „kamikáze kormány”, amikor a volt kommunisták, a szocialisták és a velük egyívású hataloméhes liberális szabaddemokraták 1994 nyarán tort ültek azon újságírók felett, akik nem szolgálták ki őket. Akkor a Gellért Hotelben nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a Híradó és a Hét kirúgott munkatársai. Szolidaritásuk jeléül az első széksorokban ott ült a kormányrudat átadó Boross Péter miniszterelnök, Balsai István igazságügyminiszter, Kónya Imre belügyminiszter, Horváth Balázs egykori belügyminiszter és Lezsák Sándor (gyakorlatilag a teljes Antall-kormány). Karakán emberek voltak, politikai eszmetársak, akik vállalták elveiket, cselekedeteik súlyát.
Balsai István volt az is, aki Völgyesi Miklós egykori neves bíróval együtt hosszas és következetes vizsgálat után feketén-fehéren bebizonyította, hogy az őrült Gyurcsány Ferenc és társai terrorcselekedetet hajtottak végre 2006 őszén, amikor ráküldték rendőreiket, meg a ki tudja, hogy honnan szalajtott fegyvereseiket a saját nemzetükre. Nem véletlen, hogy az országgyűlés 2011-ben őt találta alkalmasnak az alkotmánybírói poszt betöltésére.
Ezek közül a karakán emberek közül sajnos megint elment egy. Balsai István túl hamar távozott, még sok munka várt volna rá.
