Pesti Srácok

Megint elment egy tanú

Megint elment egy tanú

Elsőként barátaim hívtak fel. Mátyássy Andrea sírva, hogy meghalt Balsai István. Nagyon szerettem – mondta elcsukló hangon. Szörnyű, hogy elmennek azok az emberek, akik életünk részei voltak, akik tanúi, cselekvői voltak a rendszerváltásnak. Majd hívott Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője, közölte a szomorú hírt, és mindjárt arra kért, hogy emlékezzek meg Pistáról, mivel talán én tudok róla az újságírók közül a legtöbbet.

Nem hálás feladat egy régi, politikai eszmetársról, ki nem mondott barátról beszélni, aki mindig hűséges volt elveihez, aki biztos pont volt az Antall- és Boross-kormányban, akire mindig lehetett számítani. Nem véletlenül nevezte ki Antall József miniszterelnök a fiatal ügyvédet, Balsai Istvánt kormányában igazságügyi miniszternek. Jó választás volt, hiszen a négy év alatt sikerült neki a korábbi pártállami jogrendszert munkatársaival együtt lebontani (Kutrucz Katalin, Kónya Imre, Salamon László és a KDNP-s Isépy Tamás), és egy új, jogállami kritériumoknak és elveknek megfelelő jogrendszert felépíteni.

Az ős MDF-es Balsai István igazi jogász volt, hitt a jog-és igazságszolgáltatásban, s ezt így is alkalmazta miniszterként, alkotmánybíróként, valamint politikusként is. Ezért volt őszinte a felháborodása 1991-ben, amikor a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt az Alkotmánybíróság, Sólyom László elnökkel az élen, alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Balsai István egy nemrég megjelent interjúkötetben (Szabadon választott) ezt az AB-határozatot jogállamiság-ellenesnek nevezte. Ez az SZDSZ és a pártállami befolyásoltságú Alkotmánybíróság ősbűne volt, mert ezzel megakadályozta, hogy a Rákosi- és a Kádár-diktatúra idején elkövetett gyilkosságok, sortüzek, a politikai nézeteik miatt ártatlanul hosszú börtönbüntetésre ítélt emberek törvénysértő elkövetőit – politikusokat és végrehajtókat – számonkérjék, felelősségre vonják. Ezzel nem értett egyet Balsai István, nem fogadta el, hogy a bolsevista diktatúra rémtetteinek elkövetői megússzák a felelősségre vonást. Az ellenszél óriási volt, az ügyek tisztázásának elkerülése, az igazságszolgáltatás balliberális, Soros-féle átpolitizálása máig látható a bíróságok működésén.

PestiSracok facebook image

Magam sem gondoltam volna, hogy másfél éve találkozom majd utoljára Balsai Istvánnal, amikor is a taxisblokád évfordulóján, a PestiSrácok.hu szervezésében egy vitabeszélgetést folytattam vele a Modellváltás 89' rendezvényen. Nem lehet elfelejteni, amit akkor mondott a blokádról. Tudtuk már akkor is, hogy ellenzéki politikai erők, az SZDSZ, az MSZP és pártállami titkosszolgálati erők álltak a taxisok megszervezésében, hogy megbénítsák az ország közúti forgalmát. Balsai világosan leszögezte: a Taxisblokád nem volt más, mint puccs és államcsíny-kísérlet a törvényes, első szabadon választott kormány megbuktatására, képletesen pedig ellenforradalmi kísérlet az 1956-os szabadságharccal szemben. Ez világos beszéd volt. Ma is ilyen kísérletek zajlanak folyamatosan a kormány ellen a balliberális ellenzék – a Jobbikot is ide sorolom – részéről. A beszélgetést a többi videóval együtt törölték a kommunistákat megszégyenítően arcátlan Google-cenzorok, most újra feltöltöttük, ITT megnézhető.

Balsai István tehát ilyen ember volt. Azon kevés politikusok közé tartozott, aki nyíltan beszélt, aki nem akart megfelelni másoknak, aki számára ismeretlen volt a píszí. Amikor elárulták néhányan az MDF-et (lepaktáltak az MSZP-vel és az SZDSZ-el), akkor Lezsák Sándorral, Horváth Balázzsal és számos régi MDF-essel együtt Balsai is a valódi jobboldaliságot, a nemzeti oldalt választotta. Csatlakoztak a Fideszhez és a KDNP által felkínált szövetséghez.

Egy régi barát eltávozása viszi magával közös emlékeinket. Sohasem felejtem el, amikor szükségszerűen elvesztette a választásokat a „kamikáze kormány”, amikor a volt kommunisták, a szocialisták és a velük egyívású hataloméhes liberális szabaddemokraták 1994 nyarán tort ültek azon újságírók felett, akik nem szolgálták ki őket. Akkor a Gellért Hotelben nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a Híradó és a Hét kirúgott munkatársai. Szolidaritásuk jeléül az első széksorokban ott ült a kormányrudat átadó Boross Péter miniszterelnök, Balsai István igazságügyminiszter, Kónya Imre belügyminiszter, Horváth Balázs egykori belügyminiszter és Lezsák Sándor (gyakorlatilag a teljes Antall-kormány). Karakán emberek voltak, politikai eszmetársak, akik vállalták elveiket, cselekedeteik súlyát.

Balsai István volt az is, aki Völgyesi Miklós egykori neves bíróval együtt hosszas és következetes vizsgálat után feketén-fehéren bebizonyította, hogy az őrült Gyurcsány Ferenc és társai terrorcselekedetet hajtottak végre 2006 őszén, amikor ráküldték rendőreiket, meg a ki tudja, hogy honnan szalajtott fegyvereseiket a saját nemzetükre. Nem véletlen, hogy az országgyűlés 2011-ben őt találta alkalmasnak az alkotmánybírói poszt betöltésére.

Ezek közül a karakán emberek közül sajnos megint elment egy. Balsai István túl hamar távozott, még sok munka várt volna rá.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.