Pesti Srácok

Az Európai Ügyészség az első lépés a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer felé?

Az Európai Ügyészség az első lépés a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer felé?
ifjabb Balsai István Ügyvéd 2018.04.11. Fotó: Horváth Péter Gyula

Elképzelhető, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer felé tett első lépés – mondta a Kossuth Rádió Európai idő adásában ifj. Balsai István ügyvéd, jogi szakértő. Huszonkét tagállam részvételével a hónap elején luxemburgi székhellyel elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén.

A hirado.hu vasárnapi cikkében azt írja: az EPPO feladata, hogy határokon átnyúló nyomozást folytasson a tízezer eurót meghaladó, uniós pénzeket érintő csalások és a tízmillió eurónál nagyobb kárt okozó áfacsalások esetében. Már eddig is volt együttműködés az egyes nemzeti nyomozószervek között, de ez sokszor nem volt elég gyors. Ifj. Balsai István szerint az EPPO felállításával ezekben a kérdésekben várható előrelépés. A tagállamok egy-egy ügyészt jelölnek a testületbe, de az operatív munkát az EPPO szolgálatában álló, a nemzeti bűnüldöző hatóságoktól függetlenül működő ügyészek végzik. Ők dönthetnek arról, hogy milyen okiratokat szerezzenek be a helyi hatóságoktól, kiket hallgassanak ki, és ők tehetnek indítványt szabadságvesztésre, illetve ők képviselik az adott ország bíróságán a vádat. Az EPPO ügyészeinek a hatáskörükben lévő ügyekben utasítási joguk van egy-egy tagállam rendőrsége felett.

Szuverenitási aggályok, párhuzamos igazságszolgáltatás

Magyarország és még néhány tagállam a saját szuverenitásának fenntartására hivatkozva maradt távol a szervezettől, mivel nem akarják megosztani ezt a nemzeti hatáskört egy tagállami kereteken kívül álló, szupranacionális szervezettel.

PestiSracok facebook image

– emelte ki. Arról nincs még szó, hogy az adott tagállam bíróságától elvennék az ítélkezési jogot, de e logika mentén haladva ez is felmerülhet a jövőben – fogalmazott a jogi szakértő.

– fűzte hozzá. Ifj. Balsai István szerint a tagállami igazságszolgáltatás az egyik legfajsúlyosabb nemzetállami, szuverenitási kérdés és egyik tagállam sem fog önként lemondani erről. Magyarország megfigyelő státuszban vesz részt az EPPO munkájában – hangzott el a műsorban. A kormány álláspontja szerint Magyarországon a magyar hatóságoknak kell ítélkezni az ország területén elkövetett bűncselekmények ügyében, függetlenül attól, hogy az magyar, vagy uniós forrásfelhasználással van összefüggésben.

Személyi kérdések

A szervezet élén a román ügyészség korábbi vezetője, Laura Codruța Kövesi áll. Ellene hazájában hivatali visszaélés miatt indult eljárás, mert részlehajlóan végezte munkáját és olyan személyekkel szemben is büntetőeljárást indított, akik ellen ez nem volt teljesen megalapozott, még ha támogatói azt állítják, hogy ezek politikailag motivált eljárások voltak – mondta a jogi szakértő. Úgy vélte, hogy ezeket a vádakat Laura Codruta Kövesi már soha nem fogja tudni lemosni magáról.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: hirado.hu, Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.