Kína – Egy kicsit reálisabban

Kína lassan mindenütt jelen van a bolygón, mint az amerikaiak, vagy a szovjetek egykor. Kína a világgazdaság második legnagyobb szereplője, katonai ütőképessége lassan Oroszországéhoz mérhető. Lassan teljesen asszimilálja a nyugati természettudományt a saját világába, kultúrájába. Mindenkivel kereskedik, mindenhová befektet. Nem az a kérdés, hogy szeretjük-e, hanem az, megértjük-e? Mondjuk a Kínai Kommunista Párttal a legutóbbi időkig meleg, testvéri kapcsolatokat ápoló utódpárt, az MSZP, sem az ellenzék nem ért semmit, sem a külpolitikából, sem a geopolitikából, sem a reálpolitikából.

BAKOS ZOLTÁN írása

A liberálisoknak nem tetszik a mi józan, kölcsönösségen alapuló kapcsolatunk Kínával. Szijjártó Péter külügyminiszter maga mondta el: tizenkétszer volt Kínában. Ez általában jelzi a stabil együttműködést. Nem nehéz felismerni, hogy a hazai liberális Kína-ellenesség szele Amerikából fúj. Azonos forgatókönyv működik Kína és Oroszország, vagy bárki kapcsán, aki önállóan cselekszik, arra haragudni kell, az itthoni megbízott elvtársak pedig pont ezt teszik.

Elsőnek egy pillantás az ujgurokra

Kivételesen úgy, hogy a másik fél véleményét is ismertetjük. Negyven évvel ezelőtt Hszincsiang tartományban (Ujgúria) volt kétezer-háromszáz mecset, most huszonháromezer van, erre jut 12,8 millió muszlim a kínai nagykövetség közlése alapján. A Wikipédia ennél néhány százezerrel többet ad meg, de a liberális „felszabadítók” rendszerint a Kínában élő összes muszlimot ujgurnak veszik, ami hazugság, így a szám hat és harmincmillió közötti.

Keresztény kínai hívők a karácsonyi szentmisén Pekingben. Fotó: MTI/Trebitsch Péter

Az persze tény, hogy a nyughatatlan iszlám fanatikusok rendszeres fegyveres támadásait, merényleteit megtorolják, bár, ha jól emlékszünk, ezeket az USA sem szokta megtorlatlanul hagyni. Egyébként Hszincsiang tartomány mintaprojekt: öntik bele a pénzt a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és környezetjavítás tekintetében is.

Muszlim tanóra az iszlám intézetben Ürümcsiben, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület fővárosában. Fotó: MTI/EPA/Vu Hong

A hongkongi lemez másik oldala

A 2019-ben kezdődött hongkongi tüntetéseket sokat mutatta a nemzetközi média, magasztalva a romboló-gyújtogató liberális NGO-„szabadságharcosokat”, akárcsak az amerikai lázadó feketéket. A balos média azt próbálta bemesélni, hogy a hongkongi tüntetéssorozat „spontán” robbant ki. Csudamód éppen akkor, amikor Tajvanon választásokat tartottak és a Nemzeti Kína-pártiak igen jól álltak. A szervezők igyekeztek folyamatossá tenni a rendbontást, mindig találtak ürügyet: himnusztörvény, kiadatási egyezmény, nemzetbiztonsági törvény, Tienanmen téri évforduló. Mindegyik esetben az utcára mentek az izgágák, gyújtogattak, megállították a város életét. A tüntetéseket – mint azóta kiderült – ötvenhárom ember szervezte.

Hongkong, 2020. Tiltakozás a pekingi kormányzat által tervezett nemzetbiztonsági törvény ellen. Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre

Az átlag kínainak eszébe nem jut a tüntetés, pénzt akar keresni. Kínában az utóbbi negyven évben hétszázmillió ember emelkedett tisztes polgári szintre. A jövedelmek ágazattól függően a magyar átlagok körül vannak. Azt, hogy jól keresnek, mutatja a magas színvonalú és volumenű belföldi költekezés. Hatalmas a belföldi légi, vasúti, közúti, kereskedelmi forgalom, rengeteg a modern szálloda és azok tele is vannak vendégekkel.

Trafik Hsziamenben, 2018. Fotó: STB

Miért ideges és kapkod Amerika?

2018-19-ben a világ legnagyobb exportvolumenei így festettek:

1. Kína (Hongkong nélkül): 2486 milliárd dollár

2. USA: 1666 milliárd dollár

3. Németország: 1560 milliárd dollár

4. Japán: 738 milliárd dollár

Az Egyesült Államok 2019-ben tizenhétszer annyi árut importált Kínából, mint fordítva (1842 milliárd dollár kontra 106 milliárd dollár). Ráadásul a kínai export egyre nagyobb hányada kiemelkedő high-tech termék, tehát nem szandál, amire nálunk az emberek gondolnak. A fenti adatok ismeretében ne csodálkozzunk Amerika idegességén.

Elképesztő az infrastruktúra, főleg a vasút

Egy-egy ország fejlettsége esetén döntő kérdés az infrastruktúra. Elképesztő a kínai gyorsvasúti hálózat hossza: csaknem harminckilencezer kilométer, több mint háromszorosa annak, ami a világon összesen megépült. Mindenütt autópályát látni, hosszuk száznegyvenkettő-ezer kilométer, a város környéki kereszteződések közt nem ritka a három-négy szintes. A benzin literenként körülbelül kétszázötven forint, az ára stabil. Az USA 2018-ban belföldön kilencmillió új autót forgalmazott, ugyanakkor Kína  huszonhárommilliót. Itthon a liberálisok rohamot kapnak a Belgrád–Budapest vasútvonal építésétől, de arról hallgatnak, hogy ez a Sanghajtól Rotterdamig tartó közlekedési lánc része. Mit jelent ez? Kilencvenöt százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátás a tonnánkénti szállított kilométeren, huszonegy ország, kilencvenöt város kapcsolata, kezdetben évente tizenkétezer vonattal évente. Persze ki lehet számolni a megtérülési időt csúsztatva, évezredekben, csakhogy itt nem ez számít.

Csangsa állomás vasúti peronja. A CRH vonatai óránként 300-350 kilométeres tempóval suhannak a kétszáz méter hosszú, hegesztett, hangtompított síneken. Fotó: Google

A nemzetközi teherforgalom egy része itt fog átmenni, és ez pénzt hoz. A menetidő átlagban tizenkét nap Kína és Németország között, tehát gyors. A Belgrád–Budapest utazás ideje nyolc helyett három óra lesz. Ugye, milyen fölösleges?

Hagyomány és önállóság

Kína nagyhatalomként viselkedik és megköveteli a tiszteletet. Ne feledjük: egy négyezer éves hatalmi, államvezetési kultúra az övék. A világ ötszáz legnagyobb vállalata közül száz kínai, mindezt harminc év alatt érték el. Pontosan tudják, mit ér a fegyelmezett, jól képzett munkaerejük, emiatt nincs Kínában sehol döntő külföldi részesedés. Kiléptek az amerikai bankok által üzemeltetett bankkártya rendszerből, ahol a tranzakcióban benne van a Visa és a Mastercard haszna. A telefonos fizetés QR-kóddal, kínai bankokon keresztül működik, lassan négy éve.

Hongkong, 2020. Kínát támogató tüntetők. A résztvevők az USA által akkoriban bevezetett szankciók ellen tiltakoznak. Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre

Energia, környezettudatosság 

Az energia kényes kérdés, Kína általában, mint fő szennyező szerepel, és nincs olyan liberális EU/USA-politikus, aki ne siránkozna ezen. Ez nekik is gond, utálják a rossz levegőt, éppen ezért senki nem tesz annyit az értelmes zöldítésért, mint Kína. Finnországnyi területű erdőt ültettek a sivatagokba az utóbbi tíz évben. Az autópályák mentén a felénk megszokott védősávok négyszerese a szabvány.

Tiencsin, Hebej városrész, Pekingtől délkeletre 2018 telén. Ha poros a levegő, ilyen gépekkel permeteznek vizet. Fotó: STB

A széndioxid-kibocsátás arányai: az USA esetében 394 millió tonna, Kína esetében 194 millió tonna. 2016-tól Kína világelső a szélenergia-előállításban, és ötször annyi napenergiát állít elő, mint az utána következő Amerika.

Tavaly Kínában 38,4 gigawatt új szélerőmű kapacitást adtak át, ami több mint háromszorosa volt a világban másutt üzembe helyezett kapacitásnak

Legnagyobb, hatszázkilenc négyzetkilométeres fotovoltaikus parkjuk két éve üzemel, egyben mezőgazdasági terület is. Összevetésként: a Balaton ötszázhúsz négyzetkilométer. A világ alternatív energia-kutatásának hatvan százaléka rájuk esik. A napenergia előállításában ugyancsak Kína vezet százhetvenhétmillió kilowatt/órával, az USA esetében ez a szám kilencvenhétmillió. Vízenergia: Kína 1202 millió megawatt/év; Brazília, Kanada egyformán 387, az USA esetében ez 288 millió. Kína az egyedüli ország a világon, amelyik egymaga képes volt fúziós reaktort, tokamakot építeni. Éppen most állítottak fel világrekordot: százegy másodpercig tartották fenn a százmillió Celsius-fokos hőmérsékletet. Hagyományos atomerőművi kapacitásuk csekély: 6,7 milliárd kilowatt/óra, ez az USA esetében 82 milliárd. Ha már atom: a kínai haderő jelenleg kétszázhetven különféle atomeszközzel rendelkezik, az USA hatezer-nyolcszázzal.

Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta, 2020. Fotó: MTI/EPA/STR

A high-tech export terén 1992-ben kerültek az első húszba, 2018-ban már világelsők voltak. Hongkong nélkül is többet exportálnak e kategóriában, mint a teljes EU. Néhány hete kering a kínai űrállomás alapmodulja, azt folyamatosan bővítik, hamarosan nyolcféle nemzetközi kutatást kezdenek el tizenhárom nemzet közreműködésével, luxuskörülmények között.

A tibeti kártya

Tibet Kína része, egyébként már a XIII. századtól a császárok adófizetője volt. A „haladó értelmiségi” folyton tibetezik, függetlenséget követelnek oda, ahol ha nem lenne jelen a modern Kína, még teokratikus, feudális rabszolgaságban élnének. 1949-ben Tibet „megszállása” a tibeti rabszolga-felszabadítással kezdődött, tudniillik a lakosság körülbelül egyharmada valamilyen formában az volt. Azt sem illik tudni, hogy a tibeti 1959-es „felkelést” különféle titkosszolgálatok szervezték és tízezernyi halottat eredményezett. A Tibet-pártiak nyolcvanezerről beszélnek, akik a bogarakért adták az életüket, mert – amint állították – az akkori kínai útépítések megzavarták szegény állatokat, és ezt, mint buddhisták, nem tűrhették. Érdekes tény, hogy II. világháborús olasz, német fegyverekkel harcoltak – vajon honnan szerezték ezeket? Talán mégis jobb, ha az Ázsiát ellátó nyolc nagy folyam forrása kínai kézen van, mert négymilliárd ember megélhetése a tét.

A sok kínai aduból egy erős

A világpiac ritkaföldfém-kereskedelme nyolcvanöt százalékban kínai kézen van. Ezekkel a nehezen kivonható fémekkel működnek a mobiltelefonok, a képernyők, a kommunikáció, a fejlett hadiipar, a repülés, az energiatárolás, a mágneses technológiák, a LED-technológia és egyebek mellett az üvegipar is. Az amerikaiak importja 2000-ben kilencven százalékban már Kínából jött. Ehhez a pozícióhoz harminc éves stratégiai előrelátás kellett. Érthetőbben: egy hagyományos autóhoz 0,45 kilogramm ritkaföldfém kell, egy hibrid elektromoshoz 4,5. Az iparág sajnos tényleg környezetszennyező, de ha annyira fáj a környezetszennyezés, akkor miért veszik meg?

A nemzeti önérdek

Kína harmincezer kilométer tengerparttal és kétszáz szigettel rendelkezik. A szakértők tudják, hogy Amerika körülvette Kínát támaszpontokkal Dél-Koreában, Japánban, aztán ott van Szingapúr, az Aleut-szigetek, Guam, Hawaii. A kínai katonai kiadásokat százhetvennégy milliárd dollárra emelték; ez körülbelül egyharmada az Egyesült Államokénak, de ez valójában jóval több, ha a jüan vásárlóerő-indexét nézzük.

Peking. A díszegység kínai katonái a Nagy Népi Csarnokban. Fotó: MTI/EPA/Vu Hong

Azt látjuk a hírekben, hogy kínai repülőgépek „provokálnak”, mert megközelítik saját partjaik előtt az amerikai hadihajókat. Azt, hogy a VII. amerikai flotta rendszeresen provokál, „járőrözik” a Tajvani-szorosban, ami Kína parti belvize, nem halljuk. Kína lett 2018-ra a negyedik legnagyobb fegyverexportőr a világon, és mostanában jönnek ki a piacképesebb modern haditechnikai termékeik, de szemlátomást erős védelmi fegyverkezést folytat.

Peking, 2021. A Xiaomi cég Mi Mix Fold nevű új, összehajtható okostelefonja. Fotó: MTI/EPA/Xiaomi

Persze Amerika úgy védekezik a folytonos térvesztés ellen, ahogy tud: miután vezető cégei lemaradtak a Huawei mögött, keményen betiltotta a telefonjaikat. Az amerikai konkurensek azonnal le is állítják az operációs rendszerük illesztését. Nem kell a kiforrott kínai 5G! Bár az amerikai drágább, és még kész sincsen, sokan máris „szeretik”. A románok például „önállóan” ki is tiltották a kínait nyomban.

Kínai világhatalmi státusza már realitás. Ideje tudomást venni róla.

Vezető kép: MTI/EPA/Roman Pilipej