Vadai, határon túli magyarok, és az aljasság
Két okból tartott sokáig megírni ezt a cikket. Az egyik, hogy el van törve a kezem, a másik, hogy Vadai Ágnes annyira kiakasztott, hogy többször neki kellett futnom, hogy nyomdafestéket tűrően fogalmazzak.
Kevesen uszította aljasabb módon a határon túli magyarok ellen az elmúlt évtizedekben, mint Vadai Ágnes (bár az utóbbi évben akadtak kihívói). A fletókárosult DK-s politikus ezzel akkor sem hagyott fel, mikor a pártja tulajdonképpen támogatás nélkül maradt. Ma például ezt írta Facebookra:
Azon egyáltalán nem lepődünk meg, hogy a posztkomcsi matróna megint meg akarja határozni, hogy egy demokráciában ki szavazhat és ki nem (és természetesen csak "ők" bárkit is jelentsen ez). Ezt már megszoktuk, évek óta ezt csinálják, szerintük az a diktatúra, amiben ők vesztenek, az a demokrácia, amiben ők nyernek, és ha ehhez az kell, hogy megtiltsák egyeseknek, hogy szavazzanak, akkor ez így van jól.
Vadai és a pofátlanság
Ami igazán kiakaszt, hogy ezek a senkiházik még mindig a határon túli magyarok ellen hergelnek, mert azok nem szavaznak rájuk. Az egy pillanatra sem merül fel bennük, hogy talán azért nem szavaznak rájuk, mert évtizedek óta folyamatosan ellenük fordítják az anyaországiakat, gyalázzák őket. Ezek után nem látják be a saját felelősségüket, nem látják, hogy ők tehetnek arról az ellenszenvről, amivel kezelik őket. Nem, itt az áldozat a bűnös, hogy merészel egyáltalán szavazni egy kárpátaljai vagy erdélyi magyar? És ha szavaz, hogy mer nem rájuk szavazni?
Ők a következmények nélküliek. Szociopaták, akik nem fogják fel, hogy van ok és okozat, hogy ha maguk ellen fordítják a szavazókat, akkor bizony nem választja meg őket a kutya sem. Ők azok, akik annyit értenek a világból, amit a szüleiktől kaptak: impexpénzt, meg a tökéletesség illúzióját. Hogy ők jók, mindenki más gonosz és aki nem őket támogatja, az gonosz, még akkor is, ha mindent megtettek azért, hogy maguk ellen hangolják őket.
Kell még valamit mondanom Ildikó?
