Becslések szerint Kína gazdasága valamikor a 2030-as évek elején lehagyja az Egyesült Államokét. Utána pedig belépünk a kínai évszázadba és egy új hatalom fog dominálni a világban. De van a szakértőknek és politikusoknak egy markáns kisebbsége, akik ebben nem olyan biztosak. Szerintük az USÁ-t még nem érdemes leírni, és a „nagy előzés” később következik be, vagy az is lehet, hogy elmarad. Ezek az emberek természetesen amerikaiak, akik ma Trump körül csoportosulnak. Többségük konzervatív patrióta, akik szeretnék megőrizni Amerika elsőségét a világban.
Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök decemberben megállapodást kötöttek egy 90 napos fegyverszünetről a kereskedelmi háborúban. Azóta a fél világ csak találgat, és senki sem tudja igazán, valójában mi történik a színfalak mögött. Ebbe a homályba robbant bele a Bloomberg hírügynökség értesülése, amely szerint a Buenos Aires-ben decemberben lezajlott csúcstalálkozón a kínaiak felajánlották, hogy hat év alatt nullára csökkentik a két ország közti kereskedelmi deficitet.
Azaz a tavalyi 323 milliárd dollár többletet levásárolják Amerikában.
Felpöröghet Amerika
A Bloomberg szerint ezt Trump nem fogadta el, és rövidebb határidőt kíván elérni. Ha ez a hír igaz – és valószínűleg az, mert a Bloomberg az ilyesmit tudni szokta -, akkor az gyakorlatilag kapituláció kínai részről. Akkor meg Trump miért nem fogadta el az ajánlatot? Feltehetően azért, mert üzletember, és úgy gondolta, hogy kipréseli a szuszt a kínaikból. Addig megy el, amíg tud.
Ha a hír komoly és megköttetik a megállapodás, és azt valóban végre is hajtják, akkor az alapvetően átrajzolja a világgazdaság jelenlegi térképét. Az amerikai gazdaság hatalmas piacokhoz juthat és felpörgetheti a termelést. Jelenleg nehéz megmondani, hogy az USA vajon mit fog exportálni? Feltehetően felfuttatják az agrárexportot, és sokan azt gyanítják, hogy az alaszkai földgázt is kitermelik majd és elszállítják Kínába. Vagy kínai gyárak épülnek, és annak a termeléséből csökkentik a deficitet.
Trump nem színes forradalmakat akar, hanem tisztességes kereskedelmet
Világosan látszik, hogy Trump másképp gondolkodik a geopolitikáról, mint elődei. Ők abban látták a sikert, ha az amerikai mintára megszervezett és Amerika elsőségét elfogadó rendszerek számát növelik szerte a világban. Ukrajnától Afrikáig, Líbiától Afganisztánig.
Trump azonban üzletember, és az ő világában a dollár a legelső. Ellenségként kezeli Kínát és Németországot, mert többet exportálnak az USÁ-ba, mint amennyit onnan vesznek.
Kedveli például Oroszországot, mert az ilyet nem tesz. Nemzete erejét nem abban méri, hogy hány katonai bázisa van a Földön és hány előretolt sivatagi helyőrsége van.
Szerinte Amerika akkor erős, ha a gazdasága erős. Ha emelkednek a bérek, és az otthoni csóró is valamivel jobban él, és emellett a burzsujok vagyona tovább gyarapodik.
A globalizáció megrögzött hívei
Elődei, a fiatalabb Bush és Obama a globalizáció megrögzött híveiként mindenféle multilaterális egyezmények létrehozásában mesterkedtek. Tető alá hozták a párizsi klímaegyezményt, amelyből Trump nemes egyszerűséggel kilépett. Aláírták a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet a mostani elnök szintén faképnél hagyott. És jó úton halad efelé az amerikai-európai egyezmény is, de Trump regnálása alatt erről nem hallani valami sokat. Ehelyett, ahol csak tud, kétoldalú egyezményeket köt.
Vélhetően ez történik majd Kínával is. Egy ilyen kereskedelmi egyezménynek csak akkor van értelme, ha más ügyekben szintén megállapodnak. Ezt a részét egy esetleges paktumnak feltehetően nem hozzák nyilvánosságra, de azért letárgyalják és aláírják. Ennek része lehet, hogy Trump februárban találkozni fog az észak-koreai elnökkel. De nem elképzelhetetlen, hogy Afrikáról és Latin-Amerikáról is szó esik majd. És ugyebár ott van Oroszország, amelyet Trump nagyon szeretne bevonni az alkudozásba. Főleg a fegyverzet ellenőrzésébe, amihez Putyinnak momentán nincs valami sok kedve.
Kína lassul
Kínai helyzete döntően meg fog változni. Az ázsiai óriás jelenleg évente 2900 milliárd dollárnyi exportot bonyolít le, és csak 2200 milliárdot importál. A fennmaradó többletet meg szépen befekteti, főleg az USÁ-ban, de mindenhol máshol is. Tartalékai bőven vannak, hivatalos adatok szerint elérik a 3000 milliárd dollárt, amiből 1100 milliárd dollár van amerikai állampapírokban.
De a probléma az, hogy a kínai gazdaság elkezdett lassulni, nem kis részben a kereskedelmi háború miatt. A 2018-as hivatalos adatok szerint 6,6 százalékos volt a tavalyi növekedés, és az idénre is hasonló eredményt várnak – hol vannak a kétszámjegyű növekedési adatok? (De ezekhez a számokhoz tegyük hozzá, hogy a szakértők zöme erősen szkeptikus a kínai kormány által szolgáltatott adatok valódiságával kapcsolatban.) Azonban az tény, hogy Kínában a tavalyi év volt a legrosszabb az elmúlt 28 év során. Eközben az USA növekedése gyorsult, és jelenleg mintegy 3 százalékon áll.
Vagyis azoknak is van már elég muníciójuk, akik a kínai lassulást látva abban reménykednek, hogy megfordul a trend. Az ázsiai óriás lecsúszik az utolérési pályáról és „beragad” a második helyen. Peking továbbá abban reménykedik, hogy a belső fogyasztás felfuttatásával pótolja az elveszett piacokat.
Ám ezzel kapcsolatban is vannak kétségek. Van egy gyár Sencsenben, amelyet egy tajvani, Foxconn nevű cég üzemeltet. Ez egy olyan üzem, amely 1,4 négyzetmérföldön terül el, és 450000 embert foglalkoztat. IPadeket és iPhone-t készítenek. Egyiküket sem fogyasztják Kínában, mindet exportálják. Elképzelhető, hogy a kínaiak hirtelen megkezdik a vásárlásukat abban az esetben, ha Amerika bezárja a kereskedelmi kapukat. Ehhez még tegyük hozzá, hogy ez a tajvani cég a Mississippi mentén elkezdett egy gigagyárat építeni. Vajon mi történik?
Ezekre a reményekre alapozva vélheti úgy például Newt Gingrich, egykori republikánus szenátor, hogy
az Amerikai Egyesült Államok fog még kapni egy évszázadot a történelemtől.
Hát majd kiderül.
Kiemelt fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
csakafidesz
2019-01-29 at 23:08
Kína nem fogja az amerikai végtermékeket megvenni. Neki elsősorban beruházási és infrastukturális javak kellenek. Egy komplex cementgyárat előbb vesz meg, mint százezer dobdelkütyüt. Vagy vásárolhat repülőgépeket is, bár nemrég állt rá azok gyártásra. A megtalált piaci hézag az egykori Tu-138 méretű, középkategóriás. Ausztráliában már ezekkel röpködnek.
Naprózsa
2019-01-29 at 20:56
Nem mindegy, hogy Kína vásárol Amerikától, vagy bevásárolja magát Amerikába.
Mert máig USA kivitte gyárait olcsó kínai munkaerővel dolgoztatni Kínába. De, ha Kína teremt munkahelyeket az USA-beli gyáraiban, vagy egyetemeket vesz meg, mi a biztosíték, hogy nem az amcsi dolgozó lesz-e ezentúl a kínaiak olcsó rabszolgája?
Hacsak…nem egészen más Trump terve a tulajdonviszonyokról……
Kovács
2019-01-29 at 18:06
“Azaz a tavalyi 323 milliárd dollár többletet levásárolják Amerikában.”
Vagy inkább évente ennyivel gyorsabban felvásárolják Amerikát !
De ha nem, akkor is árut venni az elértéktelenedő dollár tartalék további növelése helyett csak azt mutatja, hogy Hszi-nek több esze van, mint ezer Trump-nak.
juhéjtrianondoncsu
2019-01-29 at 13:20
értelmetlen azon filózni hogy ebben a küzdelemben ki lesz a győztes-mert belátható
hogy a ‘győzelem’ az a győztes számára is a pusztulást jelentené-de küzdelem-akár
10-100 milliós áldozattal az lesz(sőt van mert embereket nem csak fegyverrel lehet ölni)-csak rá kell nézni a két ország zászlajára-rájuk van írva kinek-kinek a
kibékíthetetlen küldetése(=örök hideg vagy forró háború)
honvédő
2019-01-29 at 10:05
A XXI. század a konzervatív nemzeti alapú rend és a liberális globalista káosz közötti harc évszázada. Az elmúlt negyven-ötven évben a liberális trend akadálytalanul hódított, de a fogaskerekek közé egy jókora kő került a nemzetállami, rendpárti Kína felemelkedésével.
Jurka
2019-01-29 at 05:21
Na persze…nem kell mindent elhinni,amit az usa propaganda terjeszt.6,6%-ra lassulás,rosszabb,mint a 3%-os növekedés:)Kína több ezer éves történelme,nagyszerű tudósai és jelenlegi alkalmazkodó ipara megeszi ezt a mc donaldson nevelkedett hazug népet.Halgassátok csak a rádiót napi szinten.Minden “sláger” -ük arról szól,hogy “no lie”.Ennyit tudnak,hazudni,káoszt generálni.
Kristóf
2019-01-29 at 00:31
Pár havonta megjelenik egy amerikai cikk, mely el akarja hitetni saját magával, hogy az amerikai birodalom nem is bukott el. Erre Varga István mint jó amerikai hazafi (kém?) körbehordozza, mint saját koncepciójának “bizonyítékát” olyan választékos kifejezésekkel fűszerezve, mint pl.: “csóró”. Úgy, hogy a valósághoz köze sincs. (Bár közgazdászoknál ez így természetes, hogy van egy társasjáték a fejükben ami nem is köszön nemhogy a valóságnak, de a tényeknek sem.)
A valóság pedig az, hogy a Földön beszűkültek az erőforrások a növekedés fenntartására. Ez a “fejlődő” majd a nyugati világban is stagnálást, gazdasági válságot hozott. Ennek következtében társadalmi és politikai válságok alakultak ki. Amerikában is meghasadt a korábban egységes hatalom Trump győzelmével.
Trump elődei pedig csak szóban exportáltak a demokráciát, a feladatuk már húsz éve periférikus fogyasztók lekapcsolása és káoszba taszitása, hogy több maradjon kevesebbeknek. Megjegyzem, ez a káoszkeltés érte el Európát is, lassan már négy éve.
A kínai növekedés lassulásának oka szintén az erőforrások szűkülése, azok nehezebb elérhetősége, saját társadalmának korfájának alakulása, és általában hogy egy véges Földön a határokhoz közeledve egy exponenciális növekedés nem tartható fenn. Nem pedig holmi kereskedelmi háború!
Kína elsősorban reálgazdaság, az USA meg spekulatív, egy élősködő. Ez aztán óriási kapituláció, ha a kínaiak valós javakat kapnak a lufi játékpénz dollár helyett. Ez inkább birodalmi pozícióból való kihátrálás némi apró előnyért cserébe amerikai részről. Vagyis a birodalom lemond az élősködés egy jelentős részéről, cserébe segítséget kap a saját kivéreztetett országa stabilizálására.
És hogy mi lesz évtizedek múlva? Közgazdász fejjel nehéz elképzelni, hogy más mint ma. Pedig a világ a szétesés felé tart, ahol a mai típusú berendezkedések csak alacsonyabb szervezettségi szintű formációkban maradhat(ná)nak fenn. A birodalmak beleroppannak a versenybe. A természet pedig az éghajlatváltozásnak nevezett immunreakcióval lehajítja a civilizációkat pokolbéli Urukhoz. A balosok sok hazugságot szerveztek ez utóbbira, de a figyelmen kívül hagyása legalább akkora őrültség mint a nyílt társadalom, vagy a fejlődéseszme.
Hesslerezredes
2019-01-29 at 11:20
A világgazdaság legalább annyira komplex, mint az éghajlat/klíma. Én – félig közgazdászként, félig jogászként, félig hadmérnökként, félig külkereskedőként (ez ugye így persze hülyeség, mert nincs négy ‘fél’, valójában tehát negyed-negyed részben egyik-egyik) – csak sejtéseket merek megfogalmazni. Eddig – a nem korlátos erőforrások Föld-jén – mindig az az ország volt – egy ideig – nyerő, aki átvette a ‘világ iparosának’ szerepét: először Anglia, aztán Németország, majd az USA, Japán, Dél-Korea és most Kína látszik ennek lenni. Ezek hatalmas tőkét halmoznak fel, majd, amikor az emberek ezekben az országokban mintegy beleunnak a reálgazdasági robotba, akkor elindulnak a ‘szolgáltatások’ és a spekuláció felé. Rosszul teszik, de úgy látszik, az ember már csak ilyen. Az apja még valódi, kézzelfogható értéket állított elő, a fia meg már elment bankárnak, jogásznak, marketingesnek stb.stb. Büdös lett a munka. Minderre valószínűleg még rájön majd az erőforrás korlátozottság is előbb-utóbb, amikor már az akkori ‘iparos’ azzal (is) fog kínlódni, hogy a reálgazdasági termék előállításához honnan a frászból szerezzen alapanyagot (lesz majd még olyan is, hogy az óceánokba elsüllyedt hajókat mindet kiemelik, hogy legyen elég vas/fém, meg a fémdetektorokkal a természetben az elhajigált konzervdobozokat is összegyűjtik, meg betétdíjasak lesznek az akkuk és a mobilkütyük a ritka földfémek miatt, amik bennük vannak, valamint a bankok aranytartalékait fel fogják használni ezeknek a kütyüknek a gyártásához stb.stb.) – olaj szerintem még sokáig lesz, egyes vélekedések szerint ma is képződik, szóval szerintem egy olyan civilizáció felé megyünk, mint a Csillagok háborúja sorozatának Tatooin bolygója: iszonyatosan fejlett informatikai/elektronikai civilizáció sivatagi, félsivatagi körülmények között, az utolsó csepp vizet is kincsként használva a házilagos élelmiszertermelés érdekében. Mindez sci-fi vízió volt, semmi több, mint sejtés.
Kristóf
2019-01-29 at 22:29
Nem scifi ez.
Nem belátható, hogy milyen kitérési lehetőségei vannak a civilizációnak a bukás elől. Ebben az évszázadban viszont már ezeken a kitérőkön jár.
Saját maga indított és gerjeszt fegyverkezési versenyt a természet ellen. Újabbnál újabb műszaki megoldásokkal küzd a tegnapi műszaki megoldások által keltett egyre nagyobb problémák ellen. Ez azonban nem pusztán műszaki kérdés. Szükség van erőforrásokra, megfelelő gazdasági és társadalmi környezetre, és ki kell szolgálni a rendszer növekedéskényszerét. A műszaki megoldásnak megfizethetőnek kell lennie, kell aki megcsinálja és működteti, plusz növekedni kell.
A gerjesztett természeti reakciók pedig egyre nagyobbak. Amikor az első civilizációk kiiktatták egy-egy táj helyi vízkörforgását, abból félsivatag lett, ők pedig összeomlottak. Amikor későbbi utódaik öntöztek, akkor sivatag lett és megint összeomlottak. Mostanra sikerült egy globális “éghajlatváltozást” előidézni. Feltéve, hogy a mesterséges világ folytatja a versenyt, a saját tudományának állása szerint el fogja veszíteni azt. A súlyos következmények bekövetkeztére az IPCC jelentés bő 100 évet jósolt. Aztán eltelt tíz év, és legutóbb már kb. 10-15 évet mond. Ma erre sem lehet tényként hivatkozni, mert belevitték egy sötét politikai játékba.
A civilizáció pedig folytatja a versenyt, mert ez a természete, ezen nem uralkodik semmilyen ember, legyen akármilyen hatalma. Nem véletlenül akarta Hawking kiterjeszteni az egész ámokfutást más bolygókra.
Ez egy olyan út, melyet végig kell járni a bukás végeig. Van egy sor társadalmi csapda, mely kizárja a letérést róla. Egyrészt az egyéni érdek. Aztán az a valóságról alkotott torz társadalmi kép, mely egyre távolabb kerül az igazi valóságtól és elképzelni sem engedi, hogy nem a mai világ folytatása a jövő, illetve hogy mást is lehetne tenni.
Aztán ott van a vakhit a mesterséges világban és annak fejlődéseszméjében. “Így kell lennie…, A fejlődést nem lehet megállítani”, stb. Bla bla bla. Ez a hit pedig teljesen alaptalan. Hogy van mögötte 200év tapasztalat? Az kérem lótúró. Ilyen alapon aki tavasszal született, az augusztusban vígan mondhatná, hogy mindig nyár lesz. Csak mi már októberben járunk, de a hit azt mondatja, hogy “környezettudatosság, fenntartható fejlődés”, stb. blabla paradoxonokat böfögtet fel. És ami különösen rossz a várható bukásban, hogy a nagy elődökhöz képest ma NINCS helyi élelemtermelés…
És ne legyen kétségünk: a haladók képviselik a művi világ rendjét. Mely egyre idegenebb a Teremtéstől. A “fejlődés” kifutása a haszonélvező népek kipusztulása, a gender és egyéb ideológiák burjánzása és valósággá tétele. Ehhez képest a konzervatív számít alternatívnak. Mely több ponton igaz, de szintén egy hamis kép a valóságról. Ennek megfelelően nem is olyan szép koherens mint az ördögi művilág fősodra, hanem kész tudathasadás. Legyen minden jó mint régen, de legyenek meg a régi világ feléléséből származó előnyök is. Ahhha…
Az lesz a szép amikor a két hamis valóság küzdelmébe beleszól a valódi “külső” valóság. Nem tudom hányat kell aludni, de elnézve az elmúlt évtizedet, ezt nem tenném a távoli jövőbe.
Hesslerezredes
2019-01-30 at 10:53
Kedves Kristóf!
Sok mindennel egyetértek, amit írtál, de van olyan, amivel vitatkoznék:
1. A globális klímaváltozás, mint olyan fenomenon, aminek okozója az ember lenne, messze nincs bizonyítva. Még maga a klímaváltozás is kétséges, nemhogy ebben az ember szerepe. Ez a klíma-téboly mára egy vallás lett, hitvitába pedig nem érdemes bonyolódni, én sem teszem, annyit mondok, hogy ezzel a ‘vallással’ szemben én biztos, hogy ateista vagyok.
2. Az ember utóbb elfuseráltnak tűnő beavatkozása a természetbe eléggé valószínűsíthető. Ne is menjünk messze, itt vagyunk mi a Tisza szabályozásával, ami baromi jószándékú tett volt és iszonyatos hülyeség. Ezt ma már tudjuk, Széchenyi és Vásárhelyi honnan tudhatták volna?
3. Van a környezetszennyezés, amiben az ember rettenetesen ludas, tulajdonképpen az Emberiség megérdemelne egy környezetszennyezési ‘nürnbergi pert’ természetesen a vádlottak padján. De hát hol lehetne, kellene kezdeni a változtatást? Én toll-bolond vagyok, de sokszor elgondolkodtam már, hogy a golyóstoll feltalálása nem volt-e az első lépés a tömeges környezetszennyezés felé, amikor elkezdték gyártani az eldobható olcsó golyóstollat és gyártják a mai napig is trillió számra az egész bolygón? Ma, a szövegszerkesztők korában nem lenne ideje visszatérni a mártogatós nád, vagy lúdtollra – tudom, hogy ez nagyon elmebeteg ötletnek tűnik, de komolyan? Én egész héten ha egy A/4-es oldalnyi szöveget leírok, akkor azt mondom, hogy már túlírtam magam – mivelhogy mindent gépen szerkesztek, e-mail-en elküldöm és maximum a kinyomtatott anyagot aláírom, majd vadul visszaszkenneljük.
Lehet, hogy a jövő az lesz (kellene legyen), hogy 10 méteres fallal körülvett városok lesznek, benne csöpögtetéses technológiával termelt zöldséggel, gyümölccsel, növesztett mű-hússal, a szennyvíz totális visszaforgatásával, mindenkinek néhány ruhadarab csak, baromi sok technológiai kütyü, autózás semmi, tömegközlekedés minden mennyiségben és a falon túl őserdő vadállatokkal, azaz az eredeti anyatermészet? Hogy tudniillik minél kevesebb impact-ja legyen az emberiségnek a bolygóra, tulajdonképpen úgy élve, hogy a természet szinte észre se vegyen minket??
Kristóf
2019-01-31 at 10:24
Kedves Hesslerezredes!
Az „éghajlatváltozást” nem is az ember idézte elő, hanem a civilizáció. És csak a civilizációból látszik „éghajlatváltozásnak”, azon kívül az Isten vagy a Föld büntetésének neveznék a Teremtés ellen elkövetett bűnökért. Ne azonosítsuk az embert a civilizált emberrel, ha már a magyar falu és e föld népe még nem is olyan rég nem tartozott ehhez a pusztító gépezethez!
Aztán persze nem nyilvánvalók az „éghajlatváltozás” kiváltó okai. Pláne ha a civilizáció tudománya próbálja megmagyarázni azt, és a természettől elkülönült világ különböző, de fals valóságérzékelésű médiumai közvetítik a magyarázatot. Ráadásul mint írtam, az „éghajlatváltozást” politikai játszmák részévé tették. Először is a civilizáció eredeti képviselői, a liberális haladók, azzal, hogy nyilvánvalóan hamis, hazug társadalmi mozgalmakat szerveztek rá. Aztán azzal, hogy áruvá és hatalomgyakorlási eszközzé tették a „környezetvédelmi normákat”. Végül egyes konzervatívok (Trump, Bolsonaro), akik még a hamis valóságban is tényként szereplő dolgokat sem fogadják el.
Az IPCC éghajlati modell igazat mond. Pontosan úgy következik be a természeti rendszerek szétesése, ahogyan jósolta. Csak sokkal korábban. Vagyis a kiváltó ok nem pusztán az üvegházhatású gázok, mert akkor sokkal lassabb lenne a folyamat. Ebben valószínűleg téved.
A lényeg pedig a 10 méteres betonfalas hasonlatban remekül megragadható. Amit fentebb a régi és az új Kínáról írtam ott van a lényeg. Amíg az ember úgy élt a természetben, hogy elszenvedte annak szabályozóit, addig nyilván a része volt annak. Innen viszont két út létezik, és mi már csak a „B” urbánus változatot ismerjük, ebben áll e világ káprázata. Az ember úgy tudott gyarapodni, hogy:
A) A természettel együttműködve élt, gazdálkodását beillesztette annak rendszerébe, és így gazdagította mind a természetet, mind magát. Ilyen volt Magyarország is.
B) Elkülönült, „kiemelkedett” a természetből, műszaki megoldásokat talált ki, melyek csalással hasznot vettek ki a természet rendszeréből. Amikor hamar jelentkezett a hiány, betegség, általában a külső adottságnak tekintett körülmények romlása, akkor újabb csalást eszeltek ki, illetve jól fejbeverték a szomszédjukat és elvették tőle ami kellett. Ide tartoznak Az ember tragédiájának színei, a Közel-Keleti „bölcső”, a görög-római világ, a Nyugat, de a Közép-amerikai civilizációk is. És mára a globalizáció révén minden ide tartozik ami számít.
Ismertek azok a középkori külföldi leírások, melyek áradoznak Magyarország vizeiről, hogy elképzelhetetlenül sok bennük a hal. Na kérem, az nem „adottság” volt, hanem tudatos gazdálkodás eredménye. Utat csináltak a zöldárnak a laposokra, az öregje halat lehalászták, a megsokszorozott ívóhelyek halai pedig már jövőre ott voltak a vizekben. Aztán az így megtrágyázott legelőre mehetett a jószág, az erdőkertben meg nőtt a gyümölcs. A víz táplálta és hűtötte a tájat, majd visszajött a Kárpátok esőiből éltetve egy helyi vízkörzést.
Ehhez képest mi történt? A Habsburgok betömették a fokokat hogy a lóvontatású hajóik vihessék a gabonát a birodalmukba. A laposok beteg mocsarakká változtak, melyet már megvolt az ok lecsapolni. Jól is jött: így lett több szántó, egyben a törvény értelmében így lehetett átjátszani a faluközösség földjét az uradalomba. A nagy civilizátor Vásárhelyi kiegyenesítette a folyókat, hogy rövidebb legyen a vízi út. A meder elkezdett bevágódni, és a kisebb testben nem fértek el a nagy vizek. A parasztok megjósolták, hogy Szegedet elviszi az árvíz, és úgy is lett. Aztán jöttek az erőgépek, és brutális gátakat lehet velük húzni, sőt már helikopterről is lehet dobálni a homokzsákokat. …ameddig fennáll ez a rend.
Ezalatt a Vízügy megcsinálta a hazai „éghajlatváltozást”. A nagy vizeket „káros belvíz” gyanánt levezetik, a bevágott árkaik elvitték a talajvizet is. Aztán sírnak az aszály miatt, melyet legutóbb öntözéssel kívánnak „kezelni”. Ha lenne miből, ha használna bármit is a légköri aszály ellen, illetve ha bárki meg bírná fizetni. A szabadon elérhető statisztikai adataikból kiderül, hogy 100 év alatt évi 1mm-t csökkent a csapadék a Kiskunságon, összesen majdnem 100 mm-t. Kiderül, hogy átlag 6m-el csökkent a talajvízszint, kiderül, hogy ők ennek megfelelő „káros” vizet vezettek el. Magyarországon megszűntek a jó nyarak max. 30 fokos két-három napig tartó hőhullámokkal. Helyette van több hét 36 fokkal. Ennek az az oka, hogy nagyban kikapcsolták a helyi vízkörzést, a Duna-Tisza köze ma már hivatalosan félsivatag. Létezik „éghajlatváltozás”? Hogyne. Ki a felelős ezért?! A civilizáció rendszerébe kódolt rablógazdálkodás.
És mi a környezetvédelem? Az elkülönülés és rablógazdálkodás határainak kitolására tett erőfeszítés, nyilván bőven 100% hatásfok alatt.
Az ország vizes élőhelyeinek 98%-át elpusztították. Erre jön a környezetvédelmi hatóság, és észreveszi, hogy kevés a vízi madár. Gyorsan elkezdik tutujgatni őket. Mire észreveszik, hogy megfogyatkozott a hal. Ekkor a kormány megtiltja a folyókon a halászatot. Olyan szegényemberek mehetnek a csápiba, akiknek az ősei valószínűleg már 30ezer éve ugyanezt csinálták itt helyeben, megélhetésért, életformaként, nem a pénzért. Mellesleg azért is tiltották el őket, hogy jó legyen az úri pecásoknak. Erre mi lett? Láss csodát: még kevesebb lett a hal. Hűha. Na ennyit a rendszerszintű nem értésről.
Ha már globalizáció van, a jól dokumentált és a bőrünkön érezhető globális változásokért ugyan ki a fene lenne felelős? (Lelassult az Északi-sarki állandó ciklon, szétzilálódott a peremén a futóáramlás. Ezért az északi és déli légtömegek közvetlenül cserélődnek ki a fejünk felett. Hol van már a nem is olyan régi időjárásunk? Európában aszály pusztított, ami évről-évre állandósulni látszik. A Földközi-tenger partvidéke és Skandinávia leégett. Higgyük már el, hogy ez valós!)
Most ott van a gond, hogy a hazai és a globális hatások összeadódnak. Ha a török utáni vízrajzunk lenne, nem lenne itthon „éghajlatváltozás”. A helyi élő természeti rendszer kiküszöbölné a globális hatásokat negatív visszahatásai révén. Jön a meleg, gerjeszti a párolgást, marad a hőmérséklet, több az eső a Kárpátokban, mely visszafolyik. A Rajna meg csendben ugyanúgy megszűnne a hajókázó német iparosok alól, mint teszi azt így is.
Visszatérve a 10 méteres betonfalas hasonlatra. Ez a természettől elkülönülés utópiája, és tökmindegy, hogy sivatag vagy dzsungel van kívül. Építettek már ilyen falakat Jerikóban is hétezer éve, nehogy valamelyik szomszédjuk kinyírja őket. Aztán kinyírta őket a „külső körülmény, a környezet”.
Amiért a bukás már eldőlt: bármilyen váltást meggátol, hogy a valóságról alkotott képünk a civilizált elkülönülés talaján áll, csak annak sémáiban vagyunk képesek gondolkodni. Amit valóságnak képzelünk, az egyre távolabb kerül a természeti valóságtól. A hitünk már nem a Teremtőben áll, hanem a civilizáció fejlődéseszméjében és annak sötét Urában, a Gonoszban. Mert ugye szép-szép a természettel együttműködni, de akkor mi lesz a GDP-vel, „jóléttel”, új autóval, stb.?
Ami előzmény nélküli ma, hogy a civilizációs válság bolygószintű, és hogy már nincs helyi élelemtermelés. De itt van az erőforrásválság, társadalmi válság, kihalás és túlnépesedés, politikai válságok, szennyezés a táplálékláncban, újfajta rezisztens kórokozók, stb. Mind a természet elleni harc „gyümölcse”.
A fent leírtakhoz képest mit akar az agrárminiszter? Öntözni. A légköri aszályban napi háromszor kéne, úgy hogy a gazdák évi öt permetezést sokallnak. Úgy, hogy a vízállás várhatóan sorra döntögeti majd a negatív rekordokat. Ha lenne pénz, akkor is az elkülönített és harcra kihívott természetben folytatódna a mai trend. Akik eddig öntöztek a történelemben, mind megszűntek mint civilizáció. És maradt a helyükön szikes táj és sivatag. Tényleg sivatagot akarunk? Állandó harcot? Csepegtetést? Élet helyett pusztulást? A saját pusztulásunkat?
Kristóf
2019-01-31 at 10:27
(Az elkülönülés a növekedéskényszere okán nem fér el a falai között, illetve azert, mert a természetből húz üzleti hasznot.)
Hesslerezredes
2019-01-31 at 14:05
Kedves Kristóf! Azt kell mondjam, hogy minden szavával egyetértek. Máshol máskor már felvetettem, hogy ki kéne takarodnunk a Tisza magyarországi részén a folyó ‘medencéjéből’ és hagyni, hogy kedvére áradjon, maximum a ‘fokoló’ vízgazdálkodást – nagyon szordínóban – visszahozni. Apósomék a Duna-Tisza közén Ceglédtől pár kilóméterre éltek egy kis faluban, pedagógusok voltak, Isten nyugtassa őket! Amikor a nyolcvanas évek közepe-vége felé elkezdtünk lejárni hozzájuk a fúrt kutukban még a talajszinttől kb. 1 méterre volt a víz. Amikor a 90-es évek közepén-végén már csak temetni jártunk le, akkor a víz kb. 8 méter mélyen volt már csak. Borzasztó volt ezt látni. Amit a 10 méteres falról írtam azt abban az értelemben gondoltam, hogy a Természetet óvná TŐLÜNK és nem minket a természettől! Mert tőlünk, emberektől kell félteni a természetet és nem minket tőle. Van egy olyan – szintén tébolyult – gondolatom is, hogy az emberszabású majmokat (gorilla, csimpánz, bonobó, orángután) egyfajta humanoiddá kellene nyilvánítani és az ellenük elkövetett mocsokságokat úgy büntetni – nemzetközileg is -, mintha emberiség- emberiesség elleni bűntettek lennének! Nem tagadom, nekem az orángután a kedvencem, főleg a kis kölykök, annyira emberiek, hogy az ember szíve összefacsarodik, amikor látja egyik-másik értelmesebb tévécsatornán, hogy mi történik velük Indonéziában. Mindenesetre vissza kellene nagyon fogni magunkat a természettel kapcsolatban, mert tényleg s..ggbe leszünk rúgva!
Kristóf
2019-02-01 at 23:26
Nem a mértékkel van a baj, hanem az elkülönüléssel. A rosszból a kevés is rossz. Életet kell építeni és nem művi világot. Az élet szentségét kell tisztelni és a Teremtőjét szolgálni, nem pedig annak utánzóját.
zolatiguszti
2019-01-28 at 22:46
Ez egy kétélű fegyver, mert ha az USA növekedése Kínától függ akkor nem Kína lesz az USA szolgája hanem az USA Kínáé.
Amcsi mondás:
“Az a kéz aki ad felette van annak aki kér!”
Márpedig a vevő ad és az árus kér….Innentől az USA még kevésbé fogja tudni Kínát akadályozni külpolitikai értelemben.Ahogy az ázsiai valutaválságból is a jó út az volt hogy a haszinból USA állampapírokat vettek és rögtön elment a támadó kedve az USA-nak ezzel még jobban gúzsba köti Kína az USA-t. Pl ha csak felmerül hogya Dél-kínai tenegeren meg próbál beavatkozni és felsejlik egy USA-kína konfliktus, láncreakció indulhat be, hiszen Kína az USA fő piaca,ha meggyengül oda a gazdasági pozícó, jönnek a szarabb kamatok, kevesebb lesz a lé, nem vesznek annyi USA terméket, és máris előáll az USA deficit megint.
nem első körben hanem a 3-ikban.
Az USA nem vette észre a ravasz kínai észt.Ez egy 5000 éves kultúra nem 200 éves szar.Már akkor tudtak kormányozni amikor Amerikát még fel se fedezték. Anno ázsiában a Kínaiakat úgy utálták mint a fekélyt.Ott ugyanis ők voltak a zsidók anno.Zseniális kereskedők, iparosok, és értenek a hatalmi játékokhoz.
Kristóf
2019-01-29 at 00:42
Jó lesz az az ötezer harmincezernek is. Amit viszont látni kell, hogy az ópiumháborúk előtti Kínának és a mai Kínának vajmi kevés köze van egymáshoz. Előbbi egy fenntartható magas műveltség volt, utóbbi pedig egy Bábel-tornyát építgető bukásra ítélt civilizáció. Ezt sajnos Bogár László sem látja. Ő is közgazdász.
TedBaron
2019-01-29 at 11:21
Az ötezer év a jól dokumentált történelmük! Az európai civilizáció fejlődése összeomlásokkal együtt is ennek felét teszi ki (nagyjából)! A kínai civilizációnak 100-200 év nem idő. Pár pillanat.
Az pedig, hogy most nem császárnak, hanem első titkárnak hívják a vezetőt, teljesen lényegtelen. A hatalomtechnika ugyanaz, mint 1000, 2000 éve (Na jó! Csiszoltak, finomítottak rajta, de alapjaiban ugyanaz).
Kristóf
2019-01-29 at 16:42
Te sem érted. Nem civilizáció voltak ők az utóbbi “pár pillanat” előtt. A civilizáció erőforrássá alacsonyítja a természetet, az embert, és annak megfelelően felhasználja. Van egy pályája exponenciális folyamatokkal, lassú építkezéssel, és a csúcs után egy gyors összeomlással. Ezt már Seneca is megfigyelte. Ezekről a világokról szól “Az ember tragédiája”, melyben ha jól emlékszem, nincs kínai szín. És nem azért, mert messze vannak, hanem mert olyan gyökeresen más létszerveződést képviseltek, amely civilizációs mércével egy nagy nulla. Megjegyzem, magyar szín sincs.(A civilizáció pedig a természettel együttműködő műveltségek szempontjából nemhogy nulla, de kap egy negatív előjelet.) Kína is, mint oly sokan mások, mint pl. Magyarország a nyugatosítás és civilizálás előtt úgy működött, hogy a javait nem a természet és mások kirablásából szerezte, hanem úgy illesztette gazdálkodását a természet rendszerébe, hogy az egész magasabb szinten működve bőségesen megtermelte a haszonvételt. (Pl. gazdag folyók, legelők, erdőkertek. Míg a civilizáció lábnyoma a sivatag.)
Ezek a társadalmak megpróbáltak elzárkózni a civilizáció típusúaktól, hogy megőrizzék saját rendjüket. Pl. Kína Angliától, pl. az Edo kori Japán általában a Nyugattól. Pl. Tibet a már civilizációs működésű kommunista Kínától. Pl. Ladakh a már civilizált Indától. Pl. Attila birodalma a két Rómától. És pl. Magyarország Nyugat-Európától. Volt akit gyarmatosítottak, és volt aki belátásból és kényszerből beállt a civilizációk sorába, hogy azok ne rabolják ki és nepusztítsák el.
Csupán ennyi a különbség a két Kína között. Ég és föld.
navisos
2019-06-02 at 19:06
S amellett hosszu távon gondolkoznak. Lehet, hogy ügyesen taktikázva megvárják, amig Trumpot egy másik elnök váltja fel. Trump uralma csak egy kis folt mig Kina egy ötezeréves birodalom.
Almási Béla
2019-01-28 at 20:16
Ha Kína kapitulál, akkor győztesként kerül ki ebből a háborúból.
Fontos a gazdaság, de nem a gazdaság dönti el a versenyt.
Jól teszi Kína, ha kapitulál. Ebben a zavaros és erkölcstelen politikai káoszban én is ezt tenném.
Kétes
2019-01-28 at 20:07
Ha a kínai gazdaság nem nő és többet vesznek az amcsiktól, az bizony nem jó hír az Európai Uniónak, mert akkor kevesebbet vesznek innen. Különösen a németek aggódhatnak. (Általános iskola 3. osztály. Ha Kína többet vesz Amerikától, akkor mennyivel csökken a német export? Trump két legyet üt egy csapásra. Nő az amerikai cégek bevétele és romlik a német cégek helyzete.
khm
2019-01-28 at 19:30
Igen jó üzletember.
Ha nem is a legkiválóbb politikus,de a programpontjaiból,egyre többet valósít meg. Ez az USA-ban nem hiszem,hogy megszokott dolog.
Fidesz
2019-01-28 at 19:46
Trump minden idők legjobb amerikai elnöke, ha majd nem lesz vissza fogják sirni!
ikab
2019-01-28 at 20:25
Durván vissza fogják sírni. Reagent is hogy gyalázták, amikor elnök volt, emlékszem rá, idióta 4-edrangú western színész. Most, hogy nézek Reagenről videókat, beszédeket, micsoda nyomorult hazugság volt.
blase
2019-01-29 at 11:41
Barhogy küzd is Trump, az amerikai birodalom túlterjeszkedte magát. Egyszerűen tarthatatlan a katonai elrettentésen és a petro-dolláron alapuló gazdasági diktátum.
Katonailag Oroszország mellett Kína is világpolitikai tényező lett.
Az űriparban az USA a kanyarban sincs.
A dollár egyeduralmát pedig komolyan kikezdte az Euro és Jüan (a devizatartalékok dollárban tartott hányada 40%-al csökkent)
Az USA természetesen nem fog megbukni és eltűnni, csak éppen a helyére kerül. Egy amerikai regionális hatalom lesz a mostani világhatalomból
csakafidesz
2019-01-29 at 23:02
Az euro nem pénz, hanem kaki. Az egész Európai Unió egy rakás szar a pénzével együtt.