Kiszelly: az őshonos kisebbségek azért nem fontosak az uniónak, mert ők a nemzetállamokhoz kötődnek

Az Európai Unió intézményei egy régi törekvést elevenítenek fel, amikor az egységes Európát egyforma, egymástól megkülönböztethetetlen államok szövetségeként fogja fel. Ennek örülnek a multicégek, a Nyílt Társadalom ideológusai, az meg, hogy mit szólnak ehhez az európai nemzetek, kit érdekel.

Jelenleg azt tapasztathatjuk, hogy az autochton, nemzeti, őshonos európai kisebbségek nem annyira fontosak az unió számára, – hiszen ezek a nemzetállamokhoz kötődnek – mint a nemzetek feletti kisebbségek, mint a migránsok alkotta csoport vagy az LMBTQ ideológia hívei. Brüsszel, mint egy globalista szervezet a globális ideológiákat védi és támogatja, míg a nemzetállamokhoz, keresztény értékrendhez kötődő közösségeket nem – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette, amikor az unióhoz csatlakoztunk, azt hittük, egy jól működő együttműködés tagja lehetünk, ahol egymást támogatják az unióba lépett országok. Ehelyett az unió jelenlegi vezetősége európai birodalomban gondolkodik, amely azonban nem a piacgazdaság, a hagyományos európai értékek mentén működik, hanem fentről irányítják azt, és ehhez szolgál eszközül az LMBTQ ideológia, a kötelezettségszegési eljárások, az a zsarolás, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak nem akarják folyósítani a járvány utáni újjáépítéshez szükséges forrásokat – írja a Híradó.hu.

Belgiumtól kezdve Franciaországon át Görögországig az euró bevezetése nem használt az euróövezet gazdaságának, mivel nem hajtották végre azokat az átalakításokat, amelyekre szükség lett volna. Például, ahhoz hogy Franciaországban finanszírozható legyen a nyugdíjrendszer, a nyugdíjkorhatárt legalább 70 évre kéne emelni. Ehhez képest a franciák továbbra is 56 évesen mennek nyugdíjba viszonylag magas nyugdíjakkal, amelyeket az állam nem tud finanszírozni, így kénytelen hitelből megoldani azt

 – mondta Kiszelly, hozzátéve: az elmúlt tíz évben, az euróválság óta nagyjából nyolcezer milliárd eurót pumpált bele az eurózóna országainak gazdaságába az unió, semmi eredmény nélkül. Ezért is robbannak ki tüntetések Európa-szerte, mert a mostani nyugat- és dél-európai országok középkorú lakosainak életszínvonala sokkal alacsonyabb, mint a szüleiké volt. A központi bank már nem tudja finanszírozni az eurózóna déli részét, ráadásul mind ezidáig az uniós szabályokkal szemben tette mindezt, mert a lisszaboni szerződés megtiltja, hogy az uniós központi bank finanszírozza a tagországok költségvetését.

Ezért, most az újjáépítési csomag kapcsán a 750 milliárd euróból 290 milliárd euró megy Olaszországnak. Ha úgy tetszik a központi bank meg akarja vásárolni a déli országok állampolgárainak jóindulatát az európai birodalom iránt, nehogy olyan pártokra szavazzanak, amelyek szembemennek a brüsszeli politikával

– emelte ki.

Forrás: Híradó.hu; Fotó: PolgárPortál