Álmagyar szervezetek alakításával hazudnak az ukránok a kárpátaljai magyarság állapotáról
Fotó: Hegedüs Róbert
A csütörtökön lezajlott Magyar Állandó Értekezlet záródokumentumába két olyan pont is bekerült, amely jól jelzi, közel sem úgy rendezett a határon túli magyarság megítélése az anyaországban, mint az utódállamokban. Az elfogadott szöveg egyebek mellet olyan álmagyar ukránbarát szervezetekre hívja fel a figyelmet, amelyek a nemzetközi vizsgálóbizottságok előtt bizonygatják, hogy a kárpátaljai magyarság köszöni, jól érzi magát...
Álmagyar, ukránbarát szervezetek tevékenységére hívja fel a figyelmet a Magyar Állandó Értekezlet záródokumentuma. Az esemény nyitányaként korábban Orbán Viktor miniszterelnök tartott nagyívű világpolitikai elemzést, amelyről itt számoltunk be.
Az Ukrajnával kapcsolatos szövegrészben úgy fogalmaznak,
szilárd meggyőződésünk, hogy az államközi és a helyi szintű magyar-ukrán együttműködés a kárpátaljai magyarság legitim szervezetein keresztül valósulhat meg. A társadalmi bázis nélküli álmagyar szervezetek nem szolgálják a kétoldalú kapcsolatok fejlődését.
Ukrán érdekeket képviselő álmagyar szervezetek jelentek meg Kárpátalján
A sejtelmes mondatokat az eseményt követő sajtótájékoztatón magyarázta meg Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes konkrét nevek és esetek említése nélkül ugyan, de általánosságban elmondta, Ukrajna jelenleg olyan fiktív, álmagyar, de valójában az ukrán érdekeket képviselő szervezeteket hoz létre, amelyeket a különböző nemzetközi küldöttségeknek hivatalos magyar érdekképviseleti szervezetekként mutatnak be. Ezeknek az álmagyar szervezeteknek az a feladata, hogy a nemzetközi vizsgálóbizottságokat meggyőzzék arról,
a kisebbségi kérdés megoldott Kárpátalján, a magyar kisebbségnek pedig nincsenek különösebb igényei.
A záródokumentumba emiatt került bele, hogy Magyarország kiáll a koncepciós perek elől hazánkba menekülő Brenzovics László, illetve az általa vezetett Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mint a kárpátaljai magyarság egyetlen legitim képviselő szerve mellett. Semjén Zsolt kiemelte, a KMKSZ a választók bizalmából és felhatalmazásával képviseli a magyar érdeket szemben azokkal a korábban említett álmagyar szervezetekkel, amelyeket az ukrán propaganda terjesztésének céljából hoztak létre, senki által nem támogatott módon.
Már megint a határon túli magyarok jogfosztásával kampányolnak
Semjén Zsolt továbbá felhívta arra is a figyelmet, a záródokumentum – amelyet a megjelent ellenzéki pártok, a Mi Hazánk, az LMP, a Jobbik és az MSZP is támogatott - egyhangúlag elutasítja azokat a politikai törekvéseket, amelyek meg akarják vonni a külhoni magyarság szavazati jogát. Mint fogalmazott,
eddig elképzelhetetlen volt, hogy 2004. december 5-e nemzetáruló jellege még egyszer előkerül Magyarországon, de sajnos van olyan politikai irányultság, olyan politikai párt, amely zászlajára tűzte a kisebbségi magyarság jogfosztását.
Úgy vélte, ezt
csakis kicsinyes politikai haszonszerzésből a határon túli magyarság elleni hangulatkeltésként lehet értelmezni.
A nemzetpolitika sikere számokban
A miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón szólt arról is, 2010 óta a nemzetpolitikai programok minden magyar közösséget elértek a Kárpát-medencében, és a nagyvilágban. Az eredményeket ismertetve kiemelte, 2010 óta tízezer beruházást hajtott végre a kormány a külhonban, többek között 6500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járulva hozzá. Mint ismertette,
- csak a külhonban 700 óvodát és bölcsődét újítottak fel, 150 vadonatúj bölcsőde és óvoda épült
- az egész Kárpát-medencében négyezer templomot tataroztak magyar támogatásból, és 200 új is épült
- minden magyar iskolába járó gyermek 100 ezer forintos támogatást kap, ennek köszönhetően a külhonban 230 ezer gyerek jár magyar iskolába
- a Határtalanul program keretében hatszázezer magyar diák jutott el tanulmányai idején szervezett formában határon túli vidékekre
- hálózatszerű kapcsolat alakult 12 ezer határon túli pedagógus bevonásával, amely idővel kiterjedt az orvosokra, vállalkozókra és az újságírókra is
- a családtámogatás tekintetében az anyasági támogatást és a Babakötvényt eddig 70-70 ezren igényelték és kapták meg
- összességében 250 milliárd forintot fordítottak határon túli gazdaságfejlesztésre, amelyből az anyaország is profitált
- 2010 óta 1 millió 200 ezer határon túli tette le az állampolgársági esküt
