Orbán Viktor a MÁÉRT-en: Európa vezetői mindent megtesznek, hogy gáncsolják Trump béketörekvéseit

Ursula von der Leyen jelenleg fel-le utazgat Európában, hogy elhintse a háború magvait, miközben Európának megvan az ereje, hogy a tárgyalóasztal mellett érvényesítse érdekeit - jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet csütörtöki ülésén. Orbán Viktor kiemelte, az európai vezetők mindent megtesznek, hogy Trump sikertelen legyen a béke elérésében.
Orbán Viktor a 23. alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Állandó Értekezleten tartott elemzésében „belülről kifelé haladva” beszélt az aktuális, a Kárpát-medence magyarságát is érintő világpolitikai változásokról, és az azokra adott magyar válaszokról. Mint kiemelte, az alapvető kérdés leegyszerűsítve az: Európában háború lesz -e, vagy béke.

Ursula von der Leyen a háború magvait hinti szét Európában
A miniszterelnök kifejtette, ha háborúról is beszélünk, akkor egy furcsa állapotot kell megvizsgálni, hiszen Európa saját definíciója szerint háborúban áll. Ezt támasztják alá azok a nyugati politikusok szájából elhangzó olyan kijelentések, miszerint „ez a mi háborúnk”. Orbán Viktor szerint a helyzet azért is különleges, mivel az Európai Unió alapszerződése élesen és egyértelműen fogalmaz abban a tekintetben, hogy az unió külpolitikáját elsősorban a tagállamok saját döntései határozzák meg, illetve az uniós vezetőket tömörítő Tanács. Ehhez képest az Európai Bizottság vezetője, aki semmilyen ilyen jellegű jogkörrel nem rendelkezik, jelenleg fel-alá utazik Európában, és mindenhol a háborúról beszél, háborús pszichózist hint szét.
A miniszterelnök megjegyezte, miközben a magyar gondolkodásban a háború közvetlen fizikai kontaktust is feltételez, az orosz-ukrán háborúban uniós állampolgárok hivatalosan nem vesznek részt harcoló félként. Azaz, Európa egy háborúban álló kontinensként tekint magára, miközben valaki mást harcoltat.
Európa vezetői mindent megtesznek, hogy megakadályozzák Trump béketörekvéseit
Orbán Viktor súlyos problémának nevezte, hogy a fentiek hatására az amerikai béke-erőfeszítések az Európai Unió ellenállásán csorbulnak ki. Kifejtette, miközben az amerikai elnök békét akar és ennek érdekében mindkét féllel tárgyal, az uniós vezetők csak Ukrajnával hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni, és arra is kísérleteket tesznek, hogy Amerikát is az európai pozícióba állítsák át.
Az európai vezetők mindent megtesznek, hogy Trump sikertelen legyen a béke elérésében, ugyanis különböző indokokból a háború folytatásában érdekeltek
-fogalmazott, hozzátéve, ezt legutóbb Koppenhágában igen nyersen és egyértelműen meg is fogalmazták a németek. Olyan retorikát alkalmaztak ugyanis, miszerint Európának háborús stratégiája van, Ukrajnának nyernie kell, az oroszokat ki kell véreztetni, ami által az ukránok minden területüket vissza fogják tudni szerezni. Orbán Viktor kiemelte, kijelenthető, hogy a háború nem egy távoli probléma,
hanem az Európai Unió napi politikai valósága.
Orbán Viktor szerint Európának tárgyalnia kell, megvan az ereje hozzá
Orbán Viktor úgy vélte, annak a veszélye, hogy Európa „beletámolyog”, „belemenetel” egy háborúba, jelenleg a legmagasabb. A miniszterelnök szerint hazánknak ugyan van ellenjavaslata, de szembe kell nézni Magyarország hatalmi pozíciójával, azaz a magyar vélemény nem lesz perdöntő. Ugyanakkor kiemelte, ettől függetlenül
becsületbeli, intellektuális és keresztényi kötelesség is a saját javaslatokat megfogalmazni.
Kifejtette, hazánk álláspontja, hogy Európának tárgyalnia kell. Bár ennek lehetőségét Vlagyimir Putyin háborús bűnössé nyilvánítása némileg visszavetette, de mivel Donald Trump Alaszkában tárgyalt az orosz elnökkel, ezek a morális aggályok zárójelbe kerülhettek. Orbán Viktor kiemelte, Európa ne a nézőtéren ücsörögjön, vagy várja, hogy meghívják Washingtonba valamiféle vezérigazgatói értekezletre. Mint kiemelte, az oroszok 140 millióan vannak, Európa népessége 400 millió, ráadásul a GDP tekintetésben is sokszorosan felülmúlja Oroszországot az európai, mégis úgy tűnik, mintha az oroszok lennének az erősebbek.
Európa nagyságrendekkel erősebb oroszoknál, és ezt az erőt a tárgyalóasztalnál, és nem a fronton kell megmutatni
-fogalmazott. Ráadásul – tette hozzá – az oroszokkal való tárgyalásnak még csak nem is legfontosabb pontja Ukrajna. Sokkal fontosabb a biztonsági kérdésekről megállapodni, ellenkező esetben fegyverkezési verseny alakul ki, egy olyan negatív spirál, amelyet Magyarország nem akar és nem is tudna vállalni.
Az EU gazdasága stagnál a háború miatt
Orbán Viktor kitért arra, véleménye szerint Ukrajna uniós tagsága egyre élesebb kérdéssé válik, ahogy elmaradnak az ukrán katonai sikerek. Hangsúlyozta, az ukránok fantasztikus, heroikus küzdelmek árán, jelentős hátrányból igyekeznek feltartóztatni az orosz hadigépezetet, ezzel együtt Ukrajna elvesztette területének egyötödét, gazdasága romokban, az uniós pénzek nélkül az állam is megbénulna. Megjegyezte, az amerikaiak láthatóan kiszálltak Ukrajna finanszírozásából, ők most már csak fegyvereket akarnak eladni. Mindeközben a háborúnak köszönhetően az európai gazdaság stagnál, a háború egyértelműen blokkolja a gazdasági fejlődést, különösen a németet. Úgy vélte, ha a háború véget érne, az egy csapásra megháromszorozná a magyar gazdaság növekedését. Úgy vélte ugyanakkor, hogy ha Babisnak köszönhetően a csehek is felzárkóznak, úgy már négy békepárti ország is lehet Európában: Olaszország, Szlovákia, Csehország és Magyarország. Ha pedig Lengyelországban is változások kezdődnek, újjáéledhet a V4-ek, amely egy erős érdekérvényesítő közösség nagy gazdasági potenciával. Nem is véletlen, hogy Brüsszel mindent megtett a Visegrádi Négyek szétverése érdekében.

A háború árnyékában is teljesítünk
A miniszterelnök kitért röviden arra, hogy a háború árnyékában Magyarország igyekszik előre tekinteni. Ezt jelzi a három korszakos jelentőségű program:
- az otthonteremtési hitelprogram
- a kis-, és közepes vállalkozásokat segítő gazdasági hitelprogram
- a gyermekes anyáknak járó adócsökkentés, és a gyermekek utáni adókedvezmény megduplázása
Mint kiemelte, ebből is látszik, hogy van életerő és potenciál a magyar gazdaságban.
Körvonalazódik egy új világelosztás
A szélesebb körű világpolitikai folyamatokra térve kiemelte, ha tavaly még arról lehetett beszélni, hogy szétesőben van egy korábbi világrend, úgy idén már körvonalazódni látszik az az új világeloszlás, amely lehetővé teszi 15-20 évre előre megbecsülni, milyen világban fogunk élni. Mint sorolta
- egy év alatt radikális, patrióta politikai fordulat történt Amerikában, amely megpróbálja megőrizni vezető szerepét. Ugyanakkor az ideológiairól visszatérni látszik a józan ész talapzatára és a béke pártjára állt.
- az új világrend formálódásához hozzátartozóan megkezdődtek a tárgyalások az oroszok és az amerikaiak között, és biztosra vehető, hogy ebből megállapodás fog születni. A kérdés már csak az, ehhez az Európai Unió mit tud hozzátenni.
- a BRICS országok tekintetében újabb változás, hogy a korábban disszonáns viszonyt ápoló Kína és India egyre közelebb sodródik egymáshoz
szintén új fejlemény a közel-keleti béke, amely bár óriási eredmény, mégis sok illúzió övezi.
Orbán Viktor kiemelte, mindezen folyamatok közben Európa egyre jelentéktelenem nemzetközi szereplővé vált. Hozzátette, a számok arra utalnak, hogy ez az eljelentéktelenedés nem átmeneti jellegű.
Nem szabad kiesni a jövőből
A miniszterelnök szólt arról is, egy nagyon fontos, meghatározó folyamat is zajlik a világban, egy hatalmas technológiai átalakulás. Olyan találmányok újítások válnak egyik pillanatról a másikra hétköznapivá, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Kiemelte, a robotizáció, az megújuló energia, az energiatárolás, a mesterséges intelligencia fejlődése robbanásszerű változásokat fog hozni, így kulcskérdés,
hogy hazánk ne ragadjon bele a jelenbe, része maradjon a fejlődésnek és ne hulljon ki a jövőből.
Orbán Viktor kiemelte, hazánk az adottságait kihasználva a legjobb fejlesztéseket igyekszik Magyarországra vonzani, Arra biztatta a határon túli szervezeteket, hogy fokozottan figyeljenek oda erre a fejlődési folyamatba és a nemzetpolitika mellett alakítsanak ki saját stratégiát.
Szomszédságpolitikai kihívások
Szomszédokkal való kapcsolatokról szólva Orbán Viktor elmondta, Ukrajna ellenséges Magyarországgal szemben, és hajlandó a magyar belpolitikába is beavatkozni. Úgy vélte ugyanakkor, nem érdemes a beavatkozási kísérletekre indulattal reagálni, ellenkező esetben ugyanis feltehetően Magyarország is hasonló módon járna el.
Csak elegánsabban, mert magyarok vagyunk
- jegyezte meg.
Romániáról szólva arról beszélt, a gazdasági helyzetből adódóan a román-magyar viszony nem a legfontosabb kérdés jelenleg az országban. Úgy vélte, az RMDSZ rendkívül nehéz helyzetben vállalta a kormányzati feladatokat, azt is veszélyeztetve, hogy elveszti hitelességét választói előtt. Kiemelte ugyanakkor, hogy az RMDSZ „állja a sarat”, ráadásul a schengeni csatlakozás miatt Románia lekötelezettje is Magyarországnak, ezért észszerű mederben lehet tartani az államközi kapcsolatokat. Szerbia kapcsán kiemelte, remélhetőleg normalizálódnak a belpolitikai villongások, amely által a szerbek részvételével egy nagyon erős közép-európai blokk alakulhat ki. Szlovákia esetében pedig azt emelte ki, 15 éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar miniszterelnök szlovák kollégáját kérje meg, hogy képviselje Magyarország álláspontját távolmaradása esetén az európai vezetők tárgyalásain.