Klímavédelmi projektek indulnak öt kistelepülésen a Belügyminisztérium és a WWF támogatásával
Öt kistelepülésen valósulnak meg olyan természetes vízmegtartásra épülő programok, amelyek a Belügyminisztérium és a WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország támogatásával segítik az alkalmazkodást a klímaváltozáshoz – írta a két szervezet közös közleményében, csütörtökön.
Mint kifejtették, Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében című LIFE-MICACC projektben Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján községek vesznek részt. A projektben a partnerek arra keresnek Magyarországon alkalmazható módszereket, miként válhatnak ellenállóbbá a kistelepülések az éghajlatváltozással egyre súlyosbodó vízgazdálkodási szélsőségekkel szemben – tették hozzá. Emlékeztettek arra, hogy az aszályok, árvizek, hőhullámok – a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek – egyre gyakoribbá válnak.
Püspökszilágyon a hegy- és dombvidékekre jellemző villámárvizek jelentenek veszélyt a település épített környezetére, Rákócziújfaluban a belvíz és az aszály okoz károkat a gazdálkodóknak, Bátyán a hirtelen lezúduló nagy esők, majd hosszú, száraz időszakok váltakozása jelent problémát, a Homokhátságon fekvő Ruzsa évtizedek óta küzd a vízhiánnyal és a talajvízszint folyamatos süllyedésével, Tiszatarjánban a hullámtéri vizesélőhelyek szárazodása és az özönnövények terjedése jelzik a környezeti változást
– ismertették. Hozzátették: a projekthelyszíneken országszerte tipikusnak mondható vízgazdálkodási problémák tapasztalhatók, éppen ezért lehetnek a modellmegoldások jó példák más településeknek. A prototípusok idén június végére készültek el. Közös bennük, hogy kisléptékű, kisköltségű zöldinfrastruktúra-beruházással helyet biztosítanak az értékes víznek, vagyis – mint fogalmaztak – az nem okoz kárt, amikor sok van belőle, de nem folyik el, hanem megőrizhető a száraz időszakban.
Ugyancsak közös vonás, hogy a víz tározásához a természet adta lehetőségeket használják fel, a visszatartott vízzel pedig vizesélőhelyeket hoznak létre – tavakat, nádasokat, parti ligeteket táplálnak, ezáltal szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára
– magyarázták. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a vízzel jól ellátott táj az embereknek és a mezőgazdaságnak is kedvező, mérsékli a szélsőségeket: nyáron csökkenti a hőséget és az aszályt, kevésbé fenyegeti a fagyveszély, ráadásul "egyedi és izgalmas tájelemmel", illetve rekreációs lehetőségekkel emeli a települések vonzerejét.
A 2021-ig tartó projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Forrás/fotó: MTI
