Bálint Botond távollétében Szabó Gergő beszélgetőpartnere Dezse Balázs volt a Kocsmai igazságokban, akivel a mohácsi vereség évfordulóján beszélgetett az összefogás és a magyar érdek fontosságáról, valamint a baloldali aktivisták újabb akciójáról, akik tarhálással próbálnak pénzt gyűjteni a tüntetésnek csúfolt várospusztító tevékenységük támogatására. Augusztus 29-e gyásznap a magyarság számára, hiszen 497 éve bukott el a középkori Magyar Királyság a mohácsi csatamezőn, ahol az oszmánok megsemmisítő vereséget mértek II. Lajos csapataira, ez pedig sajnos hosszú időre megpecsételte hazánk sorsát. A belső egyenetlenség mellett a külföldi krakélerek és szerencselovagok, a magyar érdekkel ellentétes nagyhatalmi törekvések is szerepet játszottak a mélyrepülésben. A mohácsi vész tanulsága manapság is aktuális, hiszen megmutatja, hogy hiába építkezik szorgosan egy nemzet, pillanatok alatt el lehet érni a fájdalmas összeomlást, ha rossz kézbe kerül a kormánypálca, amikor olyanok irányítják az országot, akik nem a saját nemzetük érdekeit nézik, rosszindulatúak és tehetségtelenek. Mint a jelenlegi magyarországi baloldal.
Facebook hozzászólás
navisos
2023-11-11 at 15:24
Az én fiam augusztus 29-én született.
egresi istván jános ernő
2023-08-30 at 17:21
A mohácsi vészhez:
Külső ok, az oszmán hódítás:
“I. Szulejmán trónra lépése jelentős változást hozott mind az oszmán stratégia, mind a külpolitika terén, ő ugyanis a szafavidák elleni harc helyett a birodalom európai riválisai ellen fordult. Az 1511 óta tartó folytonos hadviselés ugyanis elpusztította a birodalom keleti tartományait.”
“Egy 1519. márciusi velencei jelentés szerint, a katonák már nem akartak a szafavidák ellen harcolni, és inkább a gyengébbnek tartott magyarok ellen háborúztak volna.”
“A ruméliai katonaság a Magyar Királyság gazdagságáról és haderejének gyengeségéről, folyamatosan túlzó beszámolókat küldött, amelyektől a katonáknak anyagi hasznot hozó európai hadjáratok felélesztését remélték.”
Az idézetek forrása:
Ágoston Gábor: Az oszmán hódítás és Európa, Rubicon Intézet, 2022.
“Apja (mármint Szulejmán apja, megjegyzés tőlem) kegyetlen, embert próbáló keleti háborúi népszerűtlenek voltak a seregben, és a muszlim népek elleni harcok jogosságát is sokan kétségbe vonták, így nem tűnt bölcs dolognak ismét kelet felé fordulni.”
Az idézet forrása:
B. Szabó János: A mohácsi csata, Corvina, 2013.
Belső ok, a korabeli magyar politikai elit nem kis részének a meghasonulása:
“… mindnyájan csak a saját érdekükkel törődnek, a közjóval keveset gondolnak, a közvagyont prédálják,…büszke és gőgös emberek, kik engedelmeskedni nem akarnak, kormányozni vagy igazgatni nem tudnak, de tanácsot mástól elfogadni vonakodnak, keveset dolgoznak, csak a lakmározásban és a közvagyon prédálásában buzgólkodnak, az urak és a nemesek mindig viszálykodnak, csellel és ármánnyal működnek.” (Massaro velencei titkár 1523 őszén, Budáról írt jelentése.)
Az idézet forrása:
Dr. Sára János: A Habsburgok és Magyarország, 950 – 1918, Athenaeum 2000 Kiadó, 2001.
Nyilvánvaló, hogy a diplomata a jelentésében túlzott, azonban a jelentés részbeni valódisága is elkeserítő közállapotokra utal.
Hadviselési, hadvezetési korszerűtlenség:
„Ezek a magyar urak készek arra…, hogy ha kell, nagy lelkesen hadba vonuljanak, s az ellenséggel megütközzenek. Megvolna tehát a harci kedv, s a bátorság, de – Isten segítse meg őket –, mert tüzérségük, hadvezéreik, hajóik, élelmiszerkészleteik, fegyverük nincsen, nem tudják, hogy mivel is kell valójában szembenézniük, hogyan kell védekezniük, és eszükbe sem jut, hogy mindezzel törődjenek.” (Burgio pápai nuncius 1526 tavaszán Rómába küldött jelentése.)
Az idézet forrása:
B. Szabó János: A mohácsi csata, Corvina, 2013.
Győző2030
2023-08-30 at 05:19
Lehet, hogy már benne vagyunk. Nyakig.
Bukohill
2023-08-29 at 22:58
Esti Kornél szépen összefoglalta, aki többet szeretne a tudni a Fuggerek Mohácshoz vezető működéséről, annak (az MTA örök szégyenére) Mika Waltari: Mikael című munkáját ajánlom (különösen a 780. oldaltól).
Egyebekben pedig Kolozsvári Grandpierre Endre: Lajos király három halála és négy temetése című művét.
Esti Kornél
2023-08-29 at 19:37
Még Mátyás király halálának évében, a Thurzók jutányosan megvásárolják a trónharcokba kevert, szorult helyzetben lévő Corvin Jánostól annak bányajogait. 1493-ban már szerződnek is a Fuggerekkel, akik ily módon azok mintegy “betörnek” a kor Európájában meghatározó jelentőségű hazai nemesfém kitermelésbe. Az üzleti kapcsolatokat kölcsönös házasságokkal izmosítják. A bányákban – a jelentős technikai hozzáadott érték dacára – méltatlan körülmények között, hitvány bérért dolgoztatják az embereket. Kíméletlenül öncélú „fukar”-ságuk – a hajmeresztő kegyetlenkedésekkel kísért német parasztháború előtti felálláshoz hasonlóan – Magyarországon is katasztrofális helyzetet idéz elő. Háttértevékenységük nem pusztán az 1514-es Dózsa-féle belháborúval, hanem az 1526-os mohácsi csatát övező zűrzavarral is nyilvánvalóan összefüggésbe hozható. Az 1525-ös Országgyűlésen, a Szapolyai János (1487–1540) körül csoportosuló, hazafias ellenállást képviselő nemesi rendek többek között e-képpen követelik az augsburgi bankház befolyásának megtörését: „A „Fukkarok” és az összes külső nemzetbeliek, kik az ország kincseit nyilván kimerítik és kiviszik, ez országból azonnal kitiltandók és kiküldendők, és helyökbe magyarokat kell tenni”. Jagelló II. Ulászló fia és utódja – a Fugger kegyelt Brandenburgi György bajor őrgróf által élvhajhász bábfigurává züllesztett – II. Lajos egy kritikus pillanatban váratlanul mégis megembereli magát és lépni próbál, amire válaszul a bankház részleges fegyverszállítási tilalmat (embargót) szervez Magyarország ellen közvetlenül a mohácsi csatát megelőzően. Mindehhez Szerencsés Imre “alkincstárnok” átmeneti kölcsönbefagyasztási kezdeményezése is csatlakozik. Az immáron súlyos évtizedek óta tartó globalista uralom természetéről írja a kor városlődi illetékességű, nagy műveltségű szerzetes szerzője, Karthauzi Névtelen: „Az mostani országló és egyházbíró fejedelmekkel pokol, nem a mennyország telik el.”
Orientál
2023-08-29 at 19:10
És végleges balliberális zöld trianon sem történhet meg.