Az amerikai kormány úgy döntött, hogy visszaadja az afgán tálib kormánynak a „befagyasztott” pénzeket, amelyet még Hamid Karzai kormánya helyezett el amerikai bankokban. A radikális iszlamisták ismételt hatalomra jutása után az USA és nyugati szövetségesei nagyjából 3,7 milliárd dollárt tartottak vissza. Most humanitárius okokra hivatkozva elkezdték pénzelni az új kabuli kormányt. Ez sokkolta magukat az afgánokat is, hiszen két ősellenségről beszélünk. Azt elfelejthetjük, hogy ez a szeretetről szól, ezt még a német hírszerzők is látják. Berlini titkosszolgálati körökből röppent fel a hír, hogy az USA fel akarja használni a tálibokat az Irán elleni harcra. Ha nem is rögtön egy proxyháborúban kell gondolkodni, de kisebb összecsapásokban a nagyjából 900 km hosszú határszakaszon. Erre az elmúlt hetekben már volt példa halálos áldozatokkal mindkét oldalon.
A tálibok elzárták az egyik határfolyó vizét is az iráni gazdák elől. A Pentagon már többször is rosszul mérte fel az erőviszonyokat. Ezt láthattuk Afganisztán elbukásakor, amikor a tálibok egy nap alatt lerohanták Kabult, holott az amerikaiak szerint ez csak hetek múlva lett volna várható. Hasonló a helyzet Iránnal. A Közel-Kelet legjobban felszerelt és legmotiváltabb hadseregéről beszélünk, és a katonaság mellett ott van a Forradalmi Gárda is. Mindkét fegyveres erő már bizonyított például az Iszlám Állam elleni harcban Szíriában és Irakban.
Teherán a múltban már megfenyegette a tálibokat, mivel azok súlyosan korlátozták az Afganisztánban élő síita hazara kisebbség jogait. A hazarák állítólag még Dzsingisz kán seregével érkeztek Afganisztánba. A barátságos, ázsiai vonású embereket sok bántás érte a radikális szunniták részéről; csak azután normalizálódott a helyzet, hogy Teherán egy katonai intervenciót helyezett kilátásba. Úgy tűnik tehát, hogy a Közel-Kelet is átalakulóban van, legalábbis, ami az erőviszonyokat illeti.
Ennek egyik biztos jele, hogy Bassár el-Aszad szír elnök újra szalonképesnek tűnik. Irán szövetségre lépett az öbölbéli arab álamokkal, és nagyon szoros szövetséget ápol Moszkvával és Pekinggel. A világ második legnagyobb kőolaj- és negyedik legnagyobb földgázkitermelő hatalma fontos faktor nemcsak a térségben, hanem az újonnan formálódó világgazdaságban is. A dróngyártásban pedig hirtelen megjelent a világ élvonalában. Ezzel pedig még több új barátot szerez, hiszen az orosz–ukrán konfliktus megmutatta, hogy ez a jövő egyik legfontosabb fegyvere.
A térségnek stabilnak kell maradnia újabb külföldi beavatkozás nélkül, hiszen láthattuk Szaddám Husszein esetében, hogy a hatalmi vákuumot a terroristák töltötték ki. Az instabilitás és a háborúk pedig újabb migrációs hullámot indítanának Európa felé. Ezt a legjobban Szíria példája mutatta meg.
úgyamintvan
2023-08-31 at 00:53
az usa szokásos módon megint másokat használ fel és áldoz be(ahogy ukrajnában is).Anno a Szaddam Irakját használták (Izraelt védendő) Irán elleni ütközőállamnak.Majd mikor a hülyéje ráébredt hogy az amerikiak mocskosul kihasználták őt is meg a népét is-ellenszegült.Le is vadászták.
PG
2023-08-30 at 16:49
Az USA megint kavarja a szart. Nekik mindegy, hogy milyen gazembereket pénzelnek, csak a békésen élő országokat provokálhassa. Nem tudja elviselni, hogy a világon nélküle is megélnek szépen, s ők nem hiányoznak sehonnan.
ViAM
2023-08-30 at 15:20
Ha az USA eltűnne a Föld színéről, akkor sem törne ki a világbéke, csak az irányító központ helyszíne változna.
Girolámo
2023-08-30 at 13:15
Mielött az új háborút latolgatjuk,megemlítenék valamit:
Oroszország legészakibb területein -70C fok is lehet télen.Szibéria egésze is -50-eket visel el esetenként.
Az egész világ hangos az éghajlat esetleges,a számításoknál,a modelleknél gyorsabb drasztikus változásai miatt.
Oroszország meleg tengerekre való kijutása az oroszok számára nem játék.
Nem érdemes hosszan ragozni,mégis muszály vele számolni.(ha nekik nem fantasztikum,akkor még úgyis)Tehát ebben az irànyban a történelminél(Krím) forróbb lényeg is hat.
Még akkor is,ha mások más előjelű de hasonló okok miatt az északi irányú mozgási lehetőséget rögzítenék.
Ez militarizálhatja ezt az ütközőzónát még akkor is,ha nem beszéli ki a média hangosan.Tehát a tengerek szerepe sokkal fontosabb is lehet már most is a hajózó nemzeteknek.