Az orvoselvándorlás és az ápolóhiány problémáját meg kell oldani Magyarországon – mondta a PestiSrácok.hu-nak Velkey György, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke. Hasonló véleményen van a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) is. A fiatal rezidens orvosok és szakorvosok érdekvédelmi szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás szerint az egészségügyet nemzeti üggyé kell tenni. Ennek eléréshez elindították az „Emberi Konzultációt”, melynek első lépése egy online petíció.
Elvitathatatlanok a tények a vidéki kórházfejlesztésekről, de azt is meg kell jegyezni, több intézmény kihasználatlansága okán feleslegesen lett felújítva – reagált a ReSzaSz elnöke Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakra. Dénes Tamás elmondta, érzékelik a többletforrást az alapellátásban, és a csökkenő várólistákat, de ez számukra nem megnyugtató. Hasonló állásponton van Velkey György is, aki szerint látványos fejlődés ment végbe a vidéki, főleg a megyeszékhelyek kórházaiban, de sajnos az emberi erőforrás ezzel együtt sem számában, sem eloszlásában nem tudott arányosan változni. A kórházszövetség korábbi elnöke kitért a budapesti helyzetre, amely már közel sem ilyen megnyugtató. A fővárosi intézmények színvonala sokszor épp, hogy csak eléri a minimumfeltételeket, elég, ha csak a lerobbant kórtermekre, vagy a hiányos műszerállományra gondolunk.
A fő gond, hogy nincs forrás az amortizáció pótlására. A leharcolt és sok sebből vérző budapesti ellátórendszerre egy szuperkórház nem megoldás
– mondta kérdésünkre Velkey, aki szerint komplex fővárosi fejlesztésre lenne szükség.
Dr. Velkey György a Kórházszövetség korábbi elnöke szerint a legfontosabb teendő a betegek biztonságának megerősítése és az orvosok megbecsülésének a visszaállítása. Fotó: mkszkongresszus.hu
Megbecsülés és biztonság
Az igazi probléma még megoldásra vár, az egyik legfontosabb teendő az emberek megerősítése – fejtette ki a volt kórházszövetségi elnök. Szerinte a betegek esetében az első lépés a biztonság fokozása, az emberibb kiszolgálás feltételeinek megteremtése, de ugyanígy fontos lenne az egészségügyi dolgozók megbecsülése és a bizalom visszaállítása. Amíg a helyzet nem változik, a túlhajszolt és alulfizetett szakemberek számára mindig csábítóbb lesz külföld. Ezt igazolják a tavalyi elvándorlási adatok is – tette hozzá a ReSzaSz elnöke. Dénes Tamás kifejtette, a statisztikák szerint 2015-ben sem csökkent az orvosok elvándorlása, az ápolók közül pedig sokkal többen mentek külföldre a korábbi évekhez képest. Ezért markáns lépéseket várnak a kormánytól, hogy ez a negatív tendencia megváltozzon. A ReSzaSz elnöke hangsúlyozta, itt az idő, hogy a politika a struktúrafejlesztés után a munkavállalókba is invesztáljon.
Legyen az egészségügy nemzeti ügy
A ReSzaSz egy hete útjára indította az „Emberi konzultációt” az egészségügyről. Az Online aláírásgyűjtés célja, hogy a kormány nemzeti ügyként kezelje az egészségügyet, és három éven belül a bruttó hazai termék (GDP) minimum 2 százalékával emelje az egészségügyre fordított kiadásokat. Dénes Tamás emlékeztetett, jelenleg még a Visegrádi Négyek átlagához képest is kevesebb jut az egészségügyre, nagyjából a GDP 2-3 százalékának megfelelő összeggel kevesebbet fordítunk ilyen célokra. Ahhoz, hogy a hazai ellátórendszer fejlődésnek induljon, éves szinten legalább 600 milliárd forintra lenne szükség. Az érdekvédő azt reméli, hogy lakosság és a döntéshozók is megértik, mindez nem kidobott pénz, hanem befektetés a jövőbe. Szerinte, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terve, hogy Magyarország Közép-Kelet Európa egészségipari központjává váljon, csak így valósulhat meg.
Dr. Dénes Tamás a ReSzaSz elnöke szerint meg kell akadályozni a további orvoselvándorlást és nemzeti üggyé kell tenni az egészségügyet. Fotó: reszasz.hu
Ha elmennek az orvosok, hiába lesz szuperkórház
Az „Emberi konzultációval” a társadalmat szeretnék megszólítani, hogy az emberek partnerré váljanak ebben az érdekvédő tevékenységben, saját betegbiztonságuk visszaállításában, és akár a szükséges struktúra változtatásokban is – mondta portálunknak Dénes Tamás, hozzátéve, hogy azt nem szeretnék, hogy úgy gondoljanak az ágazatban dolgozókra, ahogy korábban a kormány részéről egyesek fogalmaztak, mint egy „balhézó tömegre”.
Többször hangsúlyoztuk, hogy konstruktív partnerei kívánunk lenni a mindenkori kormánynak, az ésszerű, a betegek és az egészségügyben dolgozók érdekeit célzó átalakításokban. Mindenkinek látnia kell, hogy itt a biztonságos betegellátás a cél. Ha ugyanis külföldre mennek a még itthon maradt orvosok és ápolók, hiába épül szuperkórház, nem lesz, aki a betegeket gyógyítsa
– hívta fel az ügy súlyára a figyelmet a ReSzaSz elnöke.
Nagy kérdés a sztrájk
Velkey György úgy látja, az egészségügyi szakszervezetek és a kórházszövetség is az értelmes párbeszéd lehetőségét keresik mind az egészségügyi ágazat vezetésével, mind pedig a társadalommal. Mindezt jól bizonyítja az is, hogy a komoly forráshiánnyal küzdő szektorban az elmúlt két évtizedben nem volt sztrájk – ellentétben a szomszédos országokkal – ami igen magas ellátói etikára utal. A kórházszövetség korábbi elnöke bízik abban, hogy a döntéshozók is partnerek lesznek a rendszer hibáinak kiküszöbölésében. Hozzátette, erről egy állásfoglalást is kiadott a Magyar Kórházszövetség közgyűlése. A dokumentumban összegezik azokat a tennivalókat, amelyekkel megfordíthatók az egészségügyben tapasztalható negatív folyamatok. Mindeközben a ReSzaSz előkészítette a menetrendet egy esetleges munkabeszüntetés lehetőségének kidolgozásáról. Dénes Tamás figyelmeztetett, nem az a céljuk, hogy a sztrájkig eljussanak, de ha minden kötél szakad, élni fognak az érdekérvényesítés demokratikus eszközeivel.
Nem jó keverni a szezont a fazonnal
Dénes Tamás szerint nem szabad elfelejteni, hogy nagy az elégedetlenség az egészségügyben, ugyanakkor szerinte nem szabad más ágazatok ügyeit összemosni. Álláspontja szerint nem megoldás, ha különböző érdekvédelmi területek keverednek, azaz a „világ proletárjai egyesülnek, és együtt kimennek a térre”. Onnantól kezdve ugyanis a nemzeti ügy kormányellenes tüntetéssé degradálódik. A ReSzaSz a sajtóban megjelent rágalmakkal ellentétben, nem szeretné politikai síkra terelni az egészségügy problémáit, mert akkor a megoldáskeresés politikai adok-kapokká válik. Ez nem azt jelenti, hogy állampolgárként nem lehet támogatni más ágazatban zajló érdekvédelmet. Véleménye szerint az oktatás egy ország életében fontosabb, mint az egészségügy, de 2016-ban az egészségügy, a betegbiztonság sokkal nagyobb bajban van. Az érdekvédő bízik abban, hogy a mindenkori kormány partner lesz egy fenntartható egészségügyi rendszer kiépítésében, amely biztonságot nyújt a betegek számára és megbecsülést a dolgozóknak. Reményei szerint már a 2017-es év költségvetésében elkezdődik az a folyamat, hogy a hazai GDP 2-3 százalékának megfelelő összeg kerüljön a rendszerbe, az idén pedig átcsoportosításokkal biztosítanak béremelést a dolgozóknak.
A betegbiztonság lesz a fő szempont minden döntésnél – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Fotó: dehir.hu
Indulnak az egészségügyi reformok
Közben elfogadta a kormány Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár öt pontos javaslatcsomagját – írja a zaol.hu. A tervek szerint megerősítik az alapellátást, kancellári irányítórendszert hoznak létre, átadjak a krónikus ellátást a szociális ágazatnak, új kórház épülhet a fővárosban és újraépítik a szakmai minimumfeltételeket. Minderről maga az államtitkár beszélt a kórházszövetség múlt heti kongresszusán. Kiemelte, hogy minden egyes döntés értékelésénél a betegbiztonság lesz a fő szempont. A háziorvosok támogatása kapcsán az államtitkár elmondta, elkészült az alapellátásba szánt 10 milliárdos többletforrásról szóló kormányrendelet szakmai háttérmunkája, így ettől kezdve már nem az államtitkárságon múlik, hogy mikor kapják meg a háziorvosok a pluszforrást.
Forrás: PestiSrácok.hu/Zaol.hu
Címlapfotó: reszasz.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS