Pesti Srácok

Kormányzati irodákat támadtak meg Koszovóban

Kormányzati irodákat támadtak meg Koszovóban

A koszovói belügyminisztérium két irodáját támadták meg a koszovói–szerb határon a helyi szerbek, így fejezve ki elégedetlenségüket, hogy a pristinai kormány döntése értelmében hétfő óta a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblára kell váltaniuk – közölte rendőrségi tájékoztatásra hivatkozva a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán szombaton.

A tájékoztatás szerint Zubin Potokban felgyújtották a gépjárművek regisztrációját végző irodát, míg Zvecanban két kézigránátot dobtak a helyi irodára, de azok nem robbantak fel. Egyik támadásban sem sérült meg senki. Az észak-koszovói szerbek hétfő óta akadályozzák a koszovói–szerb határon történő átkelést, mert szeptember 20. óta a koszovói fél leszedeti a szerb rendszámtáblákat a belépő autókról, helyettük pedig az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forint) két hónapra érvényes ideiglenes táblát kell kiváltaniuk a határon.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint eljött az ideje annak, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás rendszámtábláit, mert ez lehetővé tenné a szabadabb mozgást az emberek és az áruk számára, valamint csökkentené a feszültséget is a két ország határán. Pristina azt állítja, hogy nem jogellenes, ami történik, hiszen a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb–koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elfogadja Koszovó önálló állami létét, erre pedig nem kerülhet sor.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!