Minden oroszok cárja, Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány okozta káoszban annyira lenyomja az olaj árát, amennyire csak tudja. Ezzel az amerikai termelőket akarja nehéz helyzetbe hozni, ám tulajdonképpen nekünk is jót tett, mivel nagyobbrészt Oroszországtól vásároljuk az olajunkat és gázunkat. Ismét igaza van a népi bölcsességnek: minden rosszban van valami jó. Rossz számunkra a világgazdasági bizonytalanság, de jó az üzemanyagárak csökkenése, és a forint is megerősödni látszik ebben a zűrzavarban.
A Mol törvény szerint köteles hozzáigazítani a hazai üzemanyagok árát a világpiaci árakhoz. Tehát ha felmegy az kőolaj ára, akkor emeli, ha csökken, akkor mérsékli az itthoni benzin- és gázolaj-árakat. Múltkoriban Boros Imre közgazdász hívta fel arra a figyelmet, hogy ha emelni kell, akkor a Mol szinte azonnal lép, ha csökkenteni kell az árakat, akkor azt ráérősebben teszi. Ez lehet, hogy így van, de most mindenesetre a Mol egy hét alatt kétszer csökkentett 9 forinttal.
A kutakon az átlagár péntektől 365 forint, ami a korábbi 383-nál lényegesen olcsóbb.
Az olajár zuhanása a kínai koronavírus-járvány hatása, ami azt mutatja, hogy minden rosszban van valami jó. A koronavírus-pánik lassítja a gazdaságokat szerte a világon, ami előbb vagy utóbb Magyarországra is ki fog hatni, de nekünk azért kedvező az olajár csökkenése. Ez vélhetően pozitívan fog hatni a forint árfolyamára és a hazai inflációra. A forint az elmúlt hónapokban meglehetősen gyengélkedett, de a mostani világgazdasági bizonytalanságban meglepő módon inkább erősödött, ahelyett, hogy gyengült volna. Ebben szerepe lehet az olajárak világpiaci csökkenésének, hiszen Magyarországot mindig kedvezően érinti, ha az energiahordozók olcsóbbak lesznek.
Fotó: MTI/EPA/Sean Masterson
Az arabok hiába könyörögtek
A világpiaci olajárak pénteken ismételt zuhanásba kezdtek, miután Oroszország és a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) nem tudtak megállapodni a kitermelés – tehát a kínálat – csökkentéséről. Ez azután derült ki, hogy pénteken Bécsben tanácskozást tartottak a nagy olajtermelő országok. Az OPEC akkora csökkentést akart elérni, amire a 2008-as válság óta nem volt példa.
Erre az oroszok egyszerű “nyet”-tel válaszoltak.
Az olajárak a Covid-19-járvány kitörése óta már 20 százalékkal mentek le, és most várhatóan további esés fog bekövetkezni. A nálunk is referenciaként használt Brent ma már hordónként 47 dollár, holott nem is olyan rég 60-70 dollár körül mozgott.
Az energiahordozók árai az év elején kezdtek zuhanásba, amikor kitört a kínai koronavírus-járvány, és az ázsiai nagyhatalom üzemanyag-felhasználása érezhetően csökkenni kezdett. Mivel a világ legnagyobb olajvásárlója éppen Kína, így semmi meglepő sincs az árzuhanásban. Az már még érdekesebb, hogy Oroszország miért nem járult hozzá a szaúdiak által sürgetett kitermelés-csökkentéshez, ami a piac törvényei szerint szinten tartotta volna az árakat.
Ennek kulcsa Putyin elnök megváltozott politikája. Ma már egyre inkább szeretné függetleníti az orosz gazdaságot a kőolajtól és földgáztól, és egyre kevésbé tekint ezekre a termékekre úgy, mint az országa gazdaságának húzóerejére.
Másrészt az árversenyt is sokáig fogja bírni, hiszen Oroszországnak gigantikus devizatartalékai vannak, és így állni fogja a sarat a Szaúd-Arábia vezette arab termelők koalíciójával szemben. Becslések szerint Szaúd-Arábiának 70 dolláros olajárra van szüksége a gazdasága zavartalan működéséhez, míg Oroszországnak bőven elég a 40 dollár is.
Azonban Moszkva célja nem az arab termelők két vállra fektetése, hanem az amerikaiaké. Az USA termelése palatechnológián alapul, ami 40 dolláron már veszteséges, és Putyin ezzel az amerikai olajcégek kedvét szeretné elvenni az új beruházásoktól. Úgy véli, ha eléggé alacsonyan tartja az árakat és elég nagy veszteséget okoz nekik, akkor az amerikaiak nem nyitnak meg új olajmezőket. Ez a számítása akár be is jöhet.
Oroszország tele van pénzzel
Egyébként Moszkva hivatalos devizatartalékai 563 milliárd dollárra emelkedtek az utóbbi hónapokban. Ennek egyik fő mozgatórugója az aranyárak emelkedése, hiszen a tartalékok egy jó része aranyban van. És ez az összefüggés igaz minden olyan országra, amelynek jelentős aranykészlete van. Tehát az USA, Németország, Anglia, Franciaország, Japán és Kína ilyen szempontból a mostani pénzügyi bizonytalanságban jól jár. (És Magyarország is bevásárolt aranyból.)
Fotó: MTI
A világgazdaság mindenképp lassulni a koronavírus miatt. Ezt az OECD gazdasági szervezet állítja, ám ennek mértéke attól függ, hogy hány országra terjed ki majd a válság és az mennyi ideig fog tartani. Legnagyobb mértékben Kína fog gyengülni, és jelenlegi becslések szerint a GDP-növekedés üteme 6 százalék alá fog kerülni. De ennek pontos mértéke ma még megjósolhatatlan.
A nagy tőzsdék szintén teljesen tanácstalanok. Egyik nap óriásit emelkednek az árfolyamok, majd másnap zuhanni kezdenek. Teljes az összevisszaság. Az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer (Federal Reserve/Fed) szokatlan módon egy rendkívüli elnökségi ülés után jókora kamatcsökkentést hajtott végre. Idáig az olajárak magas szintjére hivatkozva tartotta magasan a kamatokat, és most úgy látszik, meggondolta magát. A bizonytalanság miatt a szokásos menedékvaluták árfolyama emelkedett: az aranyár és a bitcoin az egekbe szökött.
A lényeg az, hogy a világgazdaságban egyelőre még semmi se dőlt el. Senki se tudja megmondani, hogy a koronavírus pánik meddig fog tartani és milyen hatásai lesznek. A kis Magyarországnak jelenleg bizonytalanságra kell felkészülni, de addig is örüljünk neki, hogy minden oroszok cárja, Vlagyimir Putyin a zavarosban halászik és ezért csökken a benzin ára. Ez legalább jó hír, a többit majd meglátjuk.
Vezető kép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Facebook
Twitter
YouTube
RSS